Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. január 22. Az év 22. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737478. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Nagyra törő megújulóenergia-célok – atomenergiáról szó sincs

Nagyra törő megújulóenergia-célok – atomenergiáról szó sincs Nagyra törő megújulóenergia-célok – atomenergiáról szó sincs Nagyra törő megújulóenergia-célok – atomenergiáról szó sincs Nagyra törő megújulóenergia-célok – atomenergiáról szó sincs
Infovilág

Az Európai Parlament jóváhagyta a megújuló energiára (32 százalék) vonatkozó kötelező, és az energiahatékonyságra (32,5 százalék) vonatkozó célértéket, amelyet 2030-ig kellene elérni, és amely kulcsszerepet játszik az Európai Unió éghajlat-változási vállalásainak teljesítésében.

A Parlament ma jóváhagyta a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal júniusban az energiahatékonyságról (434 szavazattal, 104 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett), a megújuló energiaforrásokról (495 szavazattal, 68 ellenszavazat és 61 tartózkodás mellett), és az energiaunió irányításáról (475 szavazattal, 100 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett) született megállapodásokat. A három jogszabály a Tiszta energiát minden európainak című jogszabálycsomag része.

A következő 12 évben az energiahatékonyságnak harmadával kell javulnia, a megújuló energiaforrásoknak pedig legalább ugyanekkora arányt kell elérniük a végfelhasználók által fogyasztott összes energián belül. Mindkét célértéket (amelyet emelni lehet, csökkenteni nem) 2023-ban felülvizsgálják.

Az energiahatékonyság javultával az európaiaknak egyre csökken a havi villanyszámlája. Európa pedig kevésbé függ majd a külső olaj- és gázszállítóktól, jobb lesz a levegő minősége, és a környezetet is kevesebb káros hatás éri.

A tagállamoknak most első ízben kötelező lesz az energiához nem hozzájutó háztartások sorsát segítő, konkrét energiahatékonysági lépéseket tenniük.

A tagállamoknak ezentúl arra is fel kell jogosítaniuk polgáraikat, hogy saját célra fejleszthessenek megújuló energiát, a többletet pedig tárolhassák vagy értékesíthessék.

A második generációs bio-üzemanyagok fontos szerepet játszhatnak a szállítási ágazat széndioxid-lábnyomának csökkentésében. A szállításhoz felhasznált üzemanyag legalább 14 százalékának megújuló forrásból kell származnia 2030-ra.

Azonban az első generációs bio-üzemanyagok esetében fennáll a „a földhasználat közvetlen megváltozásának" (azaz amikor nem termőföldből – például mezőkből vagy erdőkből – élelmiszernövény-termelésre használt termőföld lesz, amelynek magasabb a széndioxid-kibocsátása) magas kockázata. Ezért ezek az első generációs bio-üzemanyagok 2030-tól nem vehetők figyelembe elérendő uniós megújulóenergia-célok teljesítéséhez. A jövő évtől fokozatosan vonják ki a beszámításukat úgy, hogy 2030-ra  már egyáltalán ne essenek latba a számításokban.

Jövő december 31-ig minden tagállamnak össze kell állítania egy tíz évre szóló, nemzeti célértékeket, hozzájárulásokat, szakpolitikát és intézkedéseket tartalmazó, integrált nemzeti energia- és éghajlattervezet, amelyet tízévente frissíteni kell.

„A jobb energiahatékonysággal mindenki jól jár. Jó hír ez a fogyasztóknak, mert kevesebb energiát fognak felhasználni, így kisebb lesz a fizetendő számlájuk. Az európai ipar versenyképessége szempontjából is jó a hír, hiszen csökkennek a költségek és erőre kapnak a beruházások" – mondta az energiahatékonyságért felelős cseh szocialista képviselő, Miroslav Poche.

„Megvonjuk az ösztönzőket az élelmiszernövényeken alapuló bio-üzemanyagok gyártásától, helyette a fejlett bio-üzemanyagok gyártását szorgalmazzuk. Sikerült elérnünk, hogy az önellátás mindenkinek saját joga legyen, és bekerült a jogszabályba az a parlamenti kérés is, hogy 2026-ra ne lehessen díjat felszámolni a fogyasztó által termelt és elfogyasztott energia miatt" – mondta a megújuló energiaforrások témájával foglalkozó spanyol szocialista képviselő, José Blanco López.

Ha a Tanács is hivatalosan elfogadja a megállapodást, az új szabályok megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal a publikációt követően életbe lépnek. Az energiaunió irányításával kapcsolatos jogszabályt minden tagállamban közvetlenül alkalmazni kell; a két irányelv nemzeti jogrendbe való átültetésére másfél év áll a tagállamok rendelkezésére.

 

 

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető

Sajtóközlemény a háromoldalú tárgyalások végén (energiahatékonyság, energiaunió, 2018.6.20., angolul)

Sajtóközlemény a háromoldalú tárgyalások végén (megújulók)

Jelentéstevő (energiahatékonyság): Miroslav Poche (S&D, Csehország)

Jelentéstevő (megújulók): José Blanco López (S&D, Spanyolország)

Jelentéstevő (igazgatás): Jakob Dalunde (Zöldek/EFA, Svédország)

Jelentéstevő (igazgatás). Michèle Rivasi (Zöldek/EFA, Franciaország)

Az eljárás lépései (energiahatékonyság, angolul)

Az eljárás lépései (megújulók, angolul)

Az eljárás lépései (igazgatás, angolul)

EP kutatószolgálat: energiahatékonyság (angolul)

EP kutatószolgálat: megújulók (angolul)

EP kutatószolgálat: az energiaunió igazgatása (angolul)

Uniós válasz a klímaváltozásra: legyen több megújuló energiaforrás (videó)

 

Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani az első világháború végét jelentő fegyverletétel száz éves évfordulójára emlékezve nyitotta meg Strasbourgban a novemberi első ülésszakot.

Az elnök részvétét fejezte ki az olaszországi viharok áldozatainak családjai számára, és megköszönte az Európai Bizottság a vészhelyzetbe került tagállamoknak nyújtott segítségét.

Egyértelműen az éghajlatváltozás felelős ezekért a katasztrófákért, jelentette ki a Parlament elnöke, aki tényleges eredményeket vár a hamarosan kezdődő katowicei ENSZ-klímacsúcs résztvevőitől.

Az istenkáromlásért elítélt Asia Bibi pakisztáni keresztény nő nyolc év börtön után végre biztonságban van, mondta Tajani elnök, aki a pakisztáni hatóságokkal kapcsolatot tartva felajánlotta segítségét a nő biztonságának és szabadságának biztosításához.