Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2018. december 11. Az év 344. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737436. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az idén sem kerüli el hazánkat az influenza – Oltassunk-e vagy sem?

Az idén sem kerüli el hazánkat az influenza – Oltassunk-e vagy sem? Az idén sem kerüli el hazánkat az influenza – Oltassunk-e vagy sem? Az idén sem kerüli el hazánkat az influenza – Oltassunk-e vagy sem?
LigetPress

Annyi vita egyetlen gyógyszerről sem zajlik, mint az influenza elleni védőoltásról, ráadásul ezek tényleg nem a legtökéletesebb vakcinák.  Ha a cirkuláló törzs egybeesik a vakcinában lévővel, az egészséges 18–60 év közöttieknek is csak 60–80 százalékát védi meg a fertőzéstől, a már gyengébb immunrendszerű idősek esetében ez az arány csak 40–60%, hangzott el az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének a védőoltásokat napirendre tűző szakmai háttérbeszélgetésén.

Az Országos Epidemiológiai Központ egykori járványügyi főosztályának vezetője, jelenleg egy nemzetközi oltóközpont irányítójaként dolgozó Ócsai Lajos szerint mégis fontos e védőoltás felvétele, hiszen azon túl, hogy meghatározott arányban valóban védelmet nyújt a fertőzéssel szemben, a mégis bekövetkező megbetegedés esetén fontos szerepet játszik a nem egyszer végzetes kimenetelű szövődmények megelőzésében. Ez utóbbiak közül a bakteriális tüdőgyulladás (pneumococcus) a legveszélyesebb.

Halálos fertőzések helytelen antibiotikum-használat nyomán

A többféle antibiotikumnak is ellenálló szuperbaktériumok okozta fertőzésekben akár 2,4 millióan is meghalhatnak 2050-ig Európában, Észak-Amerikában, Ausztráliában – írja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése. Ám 4 halálesetből 3 megelőzhető lenne, ha évente/fejenként 2 dollárnyi (560 Ft) összeget költenének az országok olyan egyszerű dolgokra, mint például kézmosás, vagy a szükségtelen antibiotikum-felírás megállítása.

A becslések szerint Dél-Európa országaiban a legnagyobb a kockázat: a fertőzések okozta halálozási arányok listáján az OECD-országok körében az élen Olasz-, Görögország után Portugália áll. A mostaninál jobb higiéniával, az antibiotikumok indokolatlan felírásának megszüntetésével, a betegek gyorstesztelésével, azt eldöntendő, hogy baktérium- vagy vírusfertőzés miatt fordultak-e orvoshoz, a gyógyszerfelírás késleltetésével és tömegtájékoztatási kampányokkal fel lehetne venni a harcot a modern orvoslás egyik legnagyobb fenyegetésével szemben.

Akár egy éven belül kifizetődnék egy-egy átfogó egészségügyi intézkedéscsomagra szánt befektetés – mindezzel évi 4,8 milliárd dollárt lehetne megtakarítani hosszú távon. Az összes vizsgált országban átlagosan 17% volt az antibiotikum-rezisztens fertőzések aránya 2015-ben, miközben nagy különbségek mutatkoztak az egyes országok között. Törökországban, Észak-Koreában és Görögországban hétszer akkora az arány (nagyjából 35%), mint Írországban, Hollandiában és Norvégiában, ahol a legalacsonyabb (5%) a ráta. Magyarországon 22,2 százalékot mértek. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban már most magas az arány, és a becslések alapján növekedni is fog. Brazíliában, Indonéziában a fertőzések 40–60%-a már most rezisztens. Ezen országokban a fertőzésekkel összefüggő halálozási arány növekedése 4–7-szer akkora lehet 2050-ig, mint az OECD-országokban.

Noha a rezisztens fertőzések átlagos növekedése lassulni látszik, a jelentés szerint aggasztó okok vannak az aggodalomra. Az OECD-országokban a legfejlettebb, leghatásosabb (második és harmadik vonalbeli) antibiotikumoknak is ellenálló fertőzések aránya az előrejelzések szerint a 2005-i arányhoz képest 2030-ra 70%-kal nőhet. Leginkább az egyévesnél fiatalabb gyerekek és a hetvenévesnél idősebbek veszélyeztetettek az antibiotikumoknak ellenálló fertőzések miatt, amelyek a férfiaknál nagyobb eséllyel alakulnak ki, mint a nőknél.

(A hírek forrása: PharmaOnline.)