Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2018. december 11. Az év 344. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737436. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Európának köszönhetjük – weboldal az EU kedvező hatásáról

Európának köszönhetjük – weboldal az EU kedvező hatásáról
Infovilág

Rövid, könnyen olvasható történetek arról, hogyan teszi jobbá az életet az EU. Gyors és egyszerű navigáció régió, szakma, és szabadidős elfoglaltság alapján. Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani mutatta be az EU törvényhozásának új weboldalát.

A minapi legfrissebb Eurobarométer-felmérés szerint a válaszadók jó kétharmada úgy véli, országuk nyert az uniós tagsággal. Csakhogy meglehetősen ritkán kerül szóba, hogy milyen konkrét előnyökkel jár a mindennapi ember számára az Európai Unió léte. Ez a weboldal vállalkozott a feladatra, és a jövő májusi európai választások előtt szeretné megmutatni, hogy mekkora hatással van életünkre az unió.

Az interaktív és többnyelvű Európa-weboldal könnyen olvasható, egyoldalas történetek százai által mutatja be az EU pozitív hatását az emberek életére. A használók könnyen találhatnak saját régiójukhoz, szakmájukhoz vagy kedvenc szabadidős tevékenységükhöz kapcsolódó, konkrét információt.

„Az európaiak kérdésére, hogy mit tesz értük Európa, az Európai Parlament új weboldala érthető, zsargonmentes választ ad. A weboldal értékes eszköz lesz ahhoz, hogy az Uniót közelebb hozzuk polgáraihoz" – mondta az oldalt bemutató Tajani elnök.

A neten vagy pdf-formátumban letölthetően kereken 1800 történet várja az olvasókat, megosztókat. A történetek egyik része  „A régiómban" rovatba tartozik, ahol az olvasó kiválaszthatja, ahol ő vagy családja él – például a Dél-Alföldön. Hogyan jelenik meg Európa a városunkban vagy régiónkban? A rovatban csaknem 1400 helyet járunk körbe egész Európában.

A másik rovat „Az életemben", ahol az érdeklődők és érintettek 400 téma közül választhatják ki a számukra érdekeseket. Miként hat az unió a családok életére, az egészségügyre, a hobbikra, az utazásra, a biztonságra, a fogyasztói választásokra vagy a szociális jogokra. Hogyan támogatja az EU az egyes szakmákban dolgozókat, a méhészektől kezdve a sörfőzőkig? Mit tett az unió a sportot, a vidéki turizmust, az internetezést vagy a tévézést kedvelőkért? Ebben a rovatban egy sor, több nyelven elérhető podcast is helyet kapott.

Az újságírókról ez olvasható a portálon:

Mivel az újságírók a szabad és plurális média szívét-lelkét jelentik, elengedhetetlenek az európai demokrácia számára. Annak ellenére, hogy az Unió alapjogi chartája garantálja a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az újságírókra még az Unióban is egyre nagyobb nyomás nehezedik.

A tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó, részben az Unió által finanszírozott kutatási és képzési központ kiveszi a részét a média helyzetének javításáért folytatott küzdelemből. A központ egyik jelenleg futó projektje olyan újságírókat támogat, akiknek fenyegetésekkel, valamint szerkesztői szabadságuk és szólásszabadságuk megnyirbálásával kell szembenézniük, az alábbiak révén:

– az újságírókat támogató jogi szakértőkből álló nemzetközi hálózat igénybevétele,

– a szabályozási és jogi paraméterek jobb megértését segítő eszközök biztosítása az újságírók számára,

– jelentések készítése a sajtószabadság megsértésének eseteiről,

– a nyilvánosság tájékozottságának növelése a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége elleni fenyegetésekkel és ezek megsértésével kapcsolatban,

– képzések segítségével határokon átnyúló újságíró-hálózatok kialakítása,

– díjak odaítélése az online tényfeltáró újságírással kapcsolatos legjobb kezdeményezésekért.

Az Unió ezenkívül számos olyan szervezetet és projektet támogat, amely a tömegtájékoztatás szabadságáért és a minőségi újságírásért tevékenykedik. Ide tartozik például a szerkesztőkből, újságírókból és médiavezetőkből álló globális hálózat, a bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet is. Az Unió támogatja a sajtó- és médiaszabadság európai központját (ECPMF) is, melyet 25 európai szervezet hozott létre 2015-ben. Az ECPMF a média, a sajtószervezetek és a tudományos világ összefogása segítségével száll szembe a sajtószabadság és a tömegtájékoztatás szabadsága elleni támadásokkal, és segít egy közös európai médiatér kialakításában.

További információk:

Az érdekes példákon nyugvó és a továbbolvasáshoz linkekkel ellátott történetek nem  felsorolják az EU valaha megtett összes lépését, hanem inkább betekintést nyújtanak az unió tevékenységébe.

A weboldal harmadik rovatában a későbbiekben hosszabb lélegzetű, aktuális uniós politikákról szóló összefoglalók lesznek. Köztük olvashatunk majd a jelenlegi parlamenti ciklusban elért eredményekről és kitekinthetünk a jövőre, elsősorban a közvéleményre és az európaiak elvárásaira koncentrálva.

A webportált az Európai Parlament kommunikációs és fordítási szolgálataival együttműködésben az Európai Parlament kutatószolgálata állította össze.

Évente, minden tagállamban mérje fel a Bizottság az uniós értékek tiszteletét, kéri a Parlament.  A jelenlegi eljárások nem megfelelőek a jogállamiság megsértésének megelőzésére vagy kiküszöbölésére.  A Tanács „megfelelően tegyen eleget" a jelenleg zajló 7. cikk szerinti eljárásokban játszott szerepéből adódó feladatainak

A képviselők egy nem törvényerejű állásfoglalásban sajnálatukat fejezték ki, hogy az Európai Bizottság még mindig nem terjesztett elő jogszabály-tervezetet egy ilyen mechanizmus felállításáról. A Parlament 2016 októberében kérte ezt a Bizottságtól.

Az állásfoglalásban megjegyzik, hogy azóta a Parlament – fennállása alatt mindeddig először – kezdeményezte az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárás elindítását Magyarország ellen, mivel álláspontja szerint ott fennáll az uniós alapértékek megsértésének súlyos kockázata. Az Európai Bizottság ugyanezt az eljárást Lengyelországgal szemben kezdeményezte.

A plenáris ülés felszólította a Tanácsot, hogy az „megfelelően tegyen eleget" a jelenleg zajló 7. cikk szerinti eljárásokban játszott intézményi szerepéből adódó feladatainak, és azonnal és teljes körűen tájékoztassa az eljárás során a Parlamentet. A Parlament azt is kéri a Tanácstól, hogy az hívja meg a Parlament Magyarországgal kapcsolatos, indoklással ellátott javaslatának ismertetésére a Tanács előtt.

A képviselők arra is rámutatnak, hogy a máltai, a szlovák és a román demokrácia és jogállamiság körül is gyülekeznek a felhők, és egyre több tagállam ellen kezdődik kötelezettségszegési eljárás az igazságügy, az alapjogok és az állampolgári jogok területén.

A kézfeltartással elfogadott állásfoglalás az október 23-i plenáris ülésen Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke és a Tanács osztrák elnöksége részvételével lezajlott vitát zárja le.

A Parlament felhívja a figyelmet arra, hogy a jogállamiság és a demokrácia eróziója az egész unióban veszélyezteti a szabadságot, a biztonságot és az igazságszolgáltatást, emellett aláássa az unió külföldi fellépésének hitelességét, főként a csatlakozási  tárgyalások és a szomszédsági politika terén.

A képviselők kiemelik, hogy a 2014-ben a Bizottság által létrehozott, és csak egy ízben: Lengyelország esetében használt jogállamisági keret nem bizonyult elégségesnek a probléma kezeléséhez.

Az Európai Parlament által javasolt eljárás egy évente elvégzett, bizonyítékon alapuló értékelést tartalmaz, amelynek során minden tagállam esetében felmérnék az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében szereplő értékek teljesülését. A felmérés eredményeként minden egyes tagállam számára ajánlásokat kellene megfogalmazni – mint a gazdaságpolitika esetében –, amelyet parlamenti vita követne.

Az új eljárást össze lehetne kapcsolni a Bizottság által javasolt jogszabálytervezettel, amely szerint a jogállamiság megsértésének költségvetési következményei lesznek.

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2018.11.14.)

A vita felvételről (2018.10.23.)

A jogállamiság helyzete a tagállamokban és a híres 7. cikk

Uniós felügyelet kell a demokrácia, jogállamiság és az alapjogok védelmére

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

 

Hosszú távú uniós büdzsé: a Parlament pénzügyi prioritásai a 2020 utáni időszakra

A képviselők több forrást kérnek a fiatalokat, a kutatást, a növekedést, a munkahelyteremtést és az éghajlatváltozás elleni fellépést támogató programokra. Megfelelő források kellenek az új kihívásokra, köztük a migrációs és védelmi kiadásokra. A hagyományos mezőgazdasági és kohéziós politikákra szánt összeg nem csökkenhet. Közvetlen bevételeket adó új forrásoknak kell kiváltaniuk az Unió adófizetői finanszírozásának egy részét.

A Parlament kiemelte, hogy egységes és készen áll a következő, a 2021–27 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésről (MFF) szóló tárgyalások elkezdésére a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal. A képviselők egyben sajnálatukat fejezték ki, hogy a tagállamok még nem jutottak előre közös álláspontjuk kialakításában.

A képviselők az Európai Bizottság által benyújtott MFF-javaslatot kiindulópontnak tekintik, és úgy vélik, hogy az abban javasolt összegek nem teszik lehetővé, hogy az unió eleget tegyen politikai ígéreteinek és válaszoljon az előttünk álló fontos kihívásokra. A Parlament az alábbi prioritásokat sorolta fel (a teljesség igénye nélkül):

  • a Horizon Europe kutatási programra szánt összeget emeljék 2018-i árakon számított 120 milliárd euróra (a Bizottság 83,5 milliárd eurót javasolt);
  • bővítsék az európai stratégiai befektetési tervet (az ún. Juncker-tervet);
  • növeljék a közlekedési infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra szánt összeget;
  • őrizzék meg a mezőgazdaságra és kohézióra szánt összegek korábbi szintjét;
  • szánjanak kétszer annyit a fiatalok munkanélküliségének kezelésére, háromszor annyit az Erasmus+ programra; és
  • az éghajlatváltozás kezelésére szánt összeget legalább az MFF összegének 25 százalékában állapítsák meg, amelyet a lehető leghamarabb, de 2027-ig mindenképp emeljenek 30 százalékra.

Az Európai Unió költségvetésének bevételi oldala nagyon bonyolult, igazságtalan, nem átlátható és az uniós polgárok számára teljesen követhetetlen, jelentették ki a képviselők az Unió saját bevételeinek tervezett reformja kapcsán.

Bármilyen új rendszernek látványosan csökkentenie kell a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló bevételhányadot, és elegendőnek kell lennie az új MFF-ben megállapított uniós kiadások fedezésére. A Parlament támogatja a tagállami visszatérítések és egyéb kiigazító mechanizmusok felszámolását.

A képviselők új saját bevételi források kijelölését kérik. Ilyen lehetne például egy új vállalati adó (amely a digitális ágazatban tevékenykedő nagy cégek megadóztatását is magában foglalná), az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó bevétel, vagy egy műanyagadó.

A képviselők hangsúlyozták: a költségvetési kiadások és bevételek kérdését egy füst alatt kell rendezni, vagyis az MFF és a saját bevételek csomag kapcsán minden kérdést nyitva kell hagyni egészen addig, ameddig mindkét területen megállapodás nem születik.

A Jan Olbrycht lengyel néppárti, Isabelle Thomas francia szocialista, Gérard Deprez belga liberális és Janusz Lewandowski lengyel néppárti jelentéstevő által jegyzett, a 2021–27 közötti MFF-re vonatkozó, a parlamenti álláspontot tartalmazó időközi jelentést 429 szavazattal, 207 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett fogadták el.

A Parlament az MFF-ről szóló állásfoglalása 2018. márciusi elfogadása óta készen áll a Tanáccsal folytatandó tárgyalásra, amelyek azonnal elkezdődhetnek, ha a Tanács elfogadja közös álláspontját. Az új MFF-rendelet elfogadásához a Parlament hozzájárulására van szükség.

A képviselők várakozásai szerint  „a 2019-i európai választások előtt megfelelő megállapodást kell kötnünk annak érdekében, hogy elkerülhessük, hogy a pénzügyi keret késedelmes elfogadása miatt az új programok komoly hátránnyal induljanak el."

Az uniós költségvetés közel 94 százaléka egyenesen az állampolgárokhoz, régiókhoz, városokhoz, gazdálkodókhoz és vállalatokhoz kerül vissza. Az unió adminisztratív költségei az összköltség 6 százalékára rúgnak.

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2018.11.14.)

A vita felvételről (2018.11.13.)

Az eljárás lépései (angolul)

MFF kérdés-felelet (angolul)

Interaktív ismertető az EU költségvetéséről

 

Felső határ az EU-n belüli telefon-hívásoknak, zöld út a vészhívó rendszernek

A képviselők szerdán jóváhagyták az új távközlési szabályokat az Unión belüli hívások árának korlátozására, a szupergyors 5G-hálózatok kiépítésére, és a vészhelyzeti figyelmeztető rendszer létrehozására.

Az unión belüli hívások percenként legfeljebb 19 centbe, az sms-ek hat centbe kerülhetnek. 2020-ra megfelelő rádiósávot kell az 5G-hálózatok számára biztosítani. Kötelező mobiltelefonos vészjelző rendszer (ún. „fordított 112-es” rendszer).

Az Európai Parlament 584 szavazattal, 42 ellenszavazat és 50 tartózkodás mellett megerősítette a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal júniusban az európai elektronikus hírközlési kódexről, 590 szavazattal, 63 ellenszavazat és 23 tartózkodás mellett pedig az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületéről szóló megállapodást.

Az új szabályok gyors adatkapcsolatot kínálnak a felhasználóknak, és biztonságossá és megfizethetővé teszi a hanghívások árát az Unión belül. A távközlési cégek ugyanakkor a kiszámíthatóságnak köszönhetően felpörgethetik befektetéseiket a nagysebességű internetbe.

A belföldi díjas barangolást biztosító döntéssel 2017-ben megszűntek a roaming-díjak a külföldről belföldre irányuló hívások esetén. Az új jogszabály a belföldről külföldre irányuló hívások díját maximálja 2019. május 15-től 19 eurócentben, a szöveges üzenetek legfeljebb hat centbe kerülhetnek majd.

A jogszabály a biztonsági előírások, például a titkosítás szigorításával az okostelefonok, a többi között az internet alapú szolgáltatások (például Skype, WhatsApp stb.) használóit is védi. Bevezeti a telefonszám megőrzésének jogát, amely a szerződés megszűnte után egy hónapig érvényesíthető, az előre fizetett kártyákon maradt, fel nem használt összeget pedig a szerződés megszűnésekor ezentúl kötelező lesz visszaadni a használónak, aki kártérítésre tarthat igényt, ha elhúzódik a szolgáltatóváltás, vagy közben kárt szenved.

A tagállamoknak elő kell segíteniük az 5G-hálózatok kiépítését, amelyet a megfelelő rádiófrekvencia rendelkezésre bocsátásával tehetik meg 2020-ig. A cél az, hogy az EU 5G-tervével összhangban 2020-ra az EU minden tagállamában legyen legalább egy nagyobb város, ahol már működik az 5G hálózat.  

A tagállamokban kötelező lesz bevezetni az úgynevezett „fordított 112-es” kommunikációs rendszert, amely vészhelyzet vagy katasztrófa esetén sms-ben vagy mobil alkalmazások révén értesíti a térségben tartózkodókat. A tagállamoknak az irányelv hatályba lépésétől 42 hónap áll rendelkezésre, hogy felállítsák a rendszert.

Az irányelv kiszámíthatóbbá teszi a távközlési befektetések tervezhetőségét és segíti a cégek közötti költség- és kockázatmegosztást.

„A kódex kiszámíthatóbb befektetési környezetet ad a szolgáltatók számára, amely elengedhetetlen az 5G hálózatok fejlesztéséhez" – mondta Pilar del Castillo Vera spanyol néppárti jelentéstevő.

„A telefonhívások árának csökkenése minden európai számára győzelem, a kódex pedig az EU összes fogyasztója számára védelmet nyújt" – tette hozzá Dita Charanzová cseh liberális képviselő.

„Az új távközlési szabályok új területekre terjesztik ki a hírközlési szabályzók testületének hatáskörét" – jegyezte meg Evžen Tošenovský jelentéstevő.

A Tanács végső jóváhagyását követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre az irányelv átültetésére a nemzeti jogrendbe. Az árhatárok 2019. május 15-én lépnek életbe.

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető

A vita felvételről

Jelentéstevő (jogszabály): Pilar del Castillo Vera (EPP, Spanyolország)

Jelentéstevő (jogszabály): Dita Charanzová (ALDE, Csehország)

Jelentéstevő (hatóság): Evžen Tošenovský (ECR, Csehország)

Az eljárás lépései - jogszabály (angolul)

Az eljárás lépesei - hatóság  (angolul)

EP kutatószolgálat: A távközlési törvény (2018. július, angolul)

Európai Bizottság: Tanulmány az Unión belüli hívásokról 15 tagállamban (angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

 

Támogatja a kötelezően tisztább teherautók forgalmazását a Parlament

Csökkenjen tovább a teherautók kibocsátása: az Európai Parlament szerdán támogatta az erről szóló tervet.

 

2030-ra a nehézgépjárművek 20 százaléka legyen zéró-, vagy alacsony kibocsátás. A gyártók 35 százalékkal csökkentsék új flottájuk széndioxid-kibocsátását. 2030-ig az Európai Uniónak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, amelynek érdekében a képviselők az Európai Bizottság által megszabottnál (30 százalék) magasabb célértéket (35 százalékost) állapítottak meg arra vonatkozóan, hogy mennyivel kell az új teherautók kibocsátását csökkenteni. A képviselők köztes célértéknek 2025-re 20 százalékos csökkentést írtak elő.

A gyártóknak emellett garantálniuk kell, hogy az új flottájukban 2030-ra a zéró- és alacsony kibocsátású (azaz 50 százalékkal kevesebbet kibocsátó) járművek legalább 20 százalékra rúgnak. A köztes célérték 5 százalék, ezt 2025-re kell elérni.

Az Európai Bizottságnak még 2020 előtt elő kellene állnia egy javaslattal a valós vezetési feltételek mellett mért széndioxid-kibocsátási tesztre vonatkozóan.

A képviselők elismerik, hogy a kibocsátásmentes közlekedésre való, társadalmilag elfogadható és kiegyensúlyozott átállás az egész járműipari értéklánctól változást igényel, amelynek valószínűleg negatív hatásai is lesznek. Az uniónak ezért segítenie kell az ágazati dolgozókat új készségek elsajátításában vagy a más munkakörben való elhelyezkedésben. Erre elsősorban az átmenet által leginkább érintett régiókban és közösségekben van szükség.

Az Európai Bizottság 2022-ben készítendő jelentésében értékelnie kellene, hogy a nehézgépjárművek a teljes életciklusuk alatt mennyi széndioxidot bocsátanak ki. A Bizottságnak szükség esetén javasolnia kellene, hogy a gyártóknak kötelező legyen jelenteniük ezt az értéket.

A jelentéstevő szerint „Az európai történelem során először állapítunk meg korlátokat a nehézgépjárművek széndioxid-kibocsátására vonatkozóan. Az ágazat egyre nő, és vele együtt nő a széndioxid-kibocsátása is. Egyetértettünk abban, hogy a bizottságinál nagyobb léptékű korlátozást javaslunk, amely megoldható a már létező technológiákkal. Az új technológiákra is fel kell készülnünk, ezért javasoljuk a kibocsátásmentesség és alacsony kibocsátás mellett kiálló tárgyalási álláspontot: segíthetjük az új technológiák megjelenését a piacon" – mondta Bas Eickhout holland zöldpárti képviselő.

A Parlament 373 szavazattal, 285 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett fogadta el álláspontját. A képviselők most megkezdik a tárgyalásokat a szakminisztereket tömörítő Tanáccsal. 

A nehéz-gépjárművek az unióban a közlekedési ágazatból származó széndioxid-kibocsátás 27 százalékát, az üvegházhatású gázok kibocsátásának pedig öt százalékát okozzák (2016-i adat). Az egyre nagyobb mértéket öltő közúti szállítás miatt a kibocsátást korlátozó intézkedések hiányában a kibocsátási arány is tovább fog nőni.

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2018.11.14.)

A vita felvételről (2018.11.13.)

Jelentéstevő: Bas Eickhout (Zöldek/EFA, Hollandia)

Az eljárás lépései (angolul)
EP kutatószolgálat: széndioxid-kibocsátási szintek teherautók esetében (angolul)

Az „Izlandi amazon” nyerte az Európai Parlament LUX-filmdíját

Az izlandi–francia–ukrán koprodukcióban készült „Izlandi amazon” nyerte az Európai Parlament 12. LUX-filmdíját, jelentette be a Parlament elnöke, Antonio Tajani.

A három döntősnek gratuláló Tajani elnök elmondta: „ Büszke vagyok a filmdíjunkra, amely 2007 óta az Európai Unió számára alapvetően fontos témákkal foglalkozó, európai produkciókra fókuszál. Ilyen téma az európai értékek egyetemessége, az integráció és a tolerancia, és a kulturális sokszínűség védelme. A LUX-filmdíj odaítélése minden eddiginél nehezebb volt. Mindhárom döntős mind eredetiségében, mind témájában kiemelkedő alkotás.

„A három döntős Európa szempontjából kulcsfontosságú témákkal foglalkoznak: a szélsőséges nacionalizmus veszélyeivel, a környezet védelmének sürgősségével és a migrációs válságra adandó koherens és tartós válasszal. A témájukban és műfajukban eltérő alkotások egy fontos jellemzőben megegyeznek: mindhárom erős nők történetét meséli el, akik eltökéltek a dolgok megszokott menetének megváltoztatása mellett.

„Az Európai Parlament nevében szeretném köszönetemet kifejezni a jelen lévő rendezőknek és forgatókönyvíróknak, és mindenkinek, aki hozzájárult a filmek elkészítéséhez és az idei LUX-filmdíj sikeréhez. Azzal, hogy új és személyes szemszögből mutatták meg nekünk Európánkat, jelentősen hozzájárultak az ebben az intézményben naponta zajló politikai vitához" – mondta Tajani.

Az izlandi Benedikt Erlingsson Izlandi amazon (Kona fer í stríð) című filmje politikai alkotás, feminista krónika és mese egyben, amely egy kórusvezetőnő történetét meséli el. A főszereplő munkája mellett szenvedélyes környezetvédelmi aktivista, akinek politikai meggyőződése megérdőjeleződik, amikor terve, hogy örökbe fogadjon egy gyermeket, valóra válik.

A másik két döntős Mila Turajlić dokumentumfilmje, A másik oldal (Druga strana svega) és Wolfgang Fischer Styx című filmje.

További információ a 2018-i LUX-filmdíjról és a filmek kiválasztásáról

Videofelvétel a díjátadásról

A 2018-i LUX-filmdíj – multimédiás csomag

A 2018-i LUX-filmdíj döntősei – interjú a rendezőkkel

A LUX-filmdíj honlapja (angolul)