Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. március 20. Az év 79. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737535. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az újságíró archívumából: 30 éve lett miniszterelnök Németh Miklós – Japán lapok a magyar reformtörekvésekről

Az újságíró archívumából: 30 éve lett miniszterelnök Németh Miklós – Japán lapok a magyar reformtörekvésekről
Trom András

1988. november 24-én választotta miniszterelnöknek az akkor 40 éves Németh Miklóst az országgyűlés. Grósz Károly addigi kormányfő már korábban jelezte, hogy le fog mondani avégett, hogy csak az MSZMP főtitkári feladataira koncentrálhasson. Ezért a miniszterelnöki posztot Némethnek, a közgazdásznak és gazdaságpolitikusnak engedte át. (A nyitó képen: Václav Havel és Németh Miklós) 

(Cikkünk képeit Szalay Zoltán Pulitzer-emlékdíjas és Táncsics Mihály-díjas fotóriporter készítette.)

Németh Miklós a parlamentben.

Németh 1981-től dolgozott a pártközpont gazdaságpolitikai osztályán, 1986-ban már osztályvezetőként, egy évvel később az MSZMP gazdaságpolitikai titkárává választották. Kádár leváltása után, 1988-ban bejutott a Politikai Bizottságba, melynek  1989. október 7-ig, az MSZMP átalakulásáig volt a tagja. 

Romsics Ignác történész szerint az első hónapokban Németh Grósz engedelmes követőjének látszott. 1989 tavaszától azonban egyre inkább a párt radikális reformereihez közeledett, majd rövidesen a változást sürgetők egyik vezéralakjává vált.

A Wikipédia összeállításából idézzük: Az 1988. november 24-én létrejött Németh-kormány 1990 májusáig volt hivatalban. A fiatal reformközgazdász kormánya programjában már felvállalta a „szocialista jogállam” megteremtését. Az MSZMP átalakításáig a reformszárny az európai baloldalhoz hasonló irányultságú pártot alakított ki. Az MSZMP 1989 elejéig a „szocialista pluralizmus” talaján állt, nagyjából azt képviselve, hogy a szocializmus reformjával és az elméletben elismert többpártrendszerrel a szocialista demokrácia létrehozható és fenntartható. 1989 februárjában azonban már egyszerűen tudomásul vették a többpártrendszert. Február 20–21-én született az a rövid távú program, amelyben az alkotmányos többpártrendszer bevezetésének szándékát deklarálták.

A Németh-kormány idején fogadta el az országgyűlés a rendszerváltoztatáshoz elengedhetetlenül szükséges törvényeket, amelyek biztosították a békés és lehetőség szerint zökkenőmentes átmenetet. 

Mindezek felidézésekor sajtótörténeti csemege Németh Miklós hatalomra jutásának nemzetközi megítéléséből kiemelni a japán lapok kommentárjait, amelyekről Trom András, az MTI akkori tokiói tudósítója számolt be. Japán megkülönböztetett figyelemmel kísérte a magyar reformtörekvéseket és a reformerek tevékenységét. Amint arra Trom felhívta a figyelmet, a távol-keleti szigetország sajtója ezt részben azért tette, mert – mint gazdasági üstökös és az akkori világ második gazdasági hatalma – Japán nem akart lemaradni az USA-val és európai riválisaival szemben az átalakuló kelet-közép-európai régióért, mint piacért folyó versenyben. De legalább ennyire fontos tényező volt a Felkelő Nap Országának üzleti és pénzügyi körei számára az a tény is, hogy a magyar adósságállomány több mint harmada japán kézben volt, tehát árgus szemmel figyelték: nem veszélyeztetik-e a magyarországi folyamatok azt, hogy a pénzüket visszakapják. Tegyük gyorsan hozzá: hazánk megbízható adós volt addig is és a továbbiakban sem okozott csalódást a japán hitelezőknek.

Mindezek előre bocsátásával a következőkben összeállítást közlünk a japán sajtónak a magyar eseményeket elemző tudósításaiból, jelentéseiből, kommentárjaiból, úgy, ahogyan azt – információs pingpong formájában – Trom András visszajelentette.

Németh Miklós Moszkvában Mihail Gorbacsov szovjet vezetővel.

Japán helyzetértékelés

Tokió, 1988. november 23. szerda (mti-tud) - A magyar belpolitikai nagyhét élénk érdeklődést vált ki a japán sajtóból. Így szerdán több elemzés látott napvilágot a májusi pártértekezlet óta megtett útról.  Az Aszahi Simbun szerint történelmi jelentőségű lenne, ha a szocialista társadalom keretein belül sikerülne Magyarországon megvalósítani az igazi többpártrendszert. Az egyesülési törvényt Grósz Károly leköszönő miniszterelnök búcsúajándékaként fogja fel a japán lap, amely ugyanakkor arra is rámutat, hogy a kormányfő utódja kénytelen lesz a már megkezdett úton továbbhaladni, számos súlyos döntés – például a munkanélküliség kiszélesítése – meghozatalával, amelyek miatt aligha kerülheti el a népszerűtlenné válást.

A Mainicsi Simbun bonni tudósítójának elemzése szerint Grósz Károly pártfőtitkárrá történt megválasztása óta és miniszterelnöksége alatt a politikai élet demokratizálódása és a gazdaság liberalizálása felgyorsult, a külpolitika terén pedig a Nyugathoz való közeledés került előtérbe. Ez utóbbival összefüggésben a szerző azon véleményének ad hangot, hogy „a Szovjetunió áldásával” a jövőben is folytatódni fog Magyarország előfutár-szerepe, beleértve a Koreai Köztársasághoz fűződő viszonyát
is. +++

Külön érdekesség, hogy ugyanerről a témáról ugyanezek a japán lapok még mit írtak, ami csak az MTI bizalmas kiadásában jelenhetett meg.

Németh Miklós Václav Havel csehszlovák köztársasaági elnökkel Budapesten.

Japán lap a magyar belpolitikai helyzetről

1988. november 23. (MTI) – (…) „A többpártrendszert célul tűző Magyarország” és „A népnek a politikában való részvétele felé vezető út” címmel megjelent mintegy nyolc gépelt oldalas elemzést az (Aszahi Simbun) bécsi tudósítója írta. A politikai pártok létrejöttének jogi feltételeiről szólva idézi Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter kijelentését arról, amely szerint az egyesülési törvény parlamenti elfogadása esetén megnyílik az út az igazi többpártrendszer felé, és nyugat-európai típusú koalíciós rendszer is elképzelhető.

A magyar értékpapír-piac létrehozása, a magánszemélyek és külföldiek széles körű gazdasági tevékenységét lehetővé tevő új társulási törvény és az egyéb gazdasági kísérletek, valamint a politikai reformok hátterében az a felismerés húzódik meg, hogy a gazdasági reformok megvalósításához a nép politikai részvételének az útját is ki kell szélesíteni.

Új pártok ténylegesen az 1990-i alkotmánymódosítás után jöhetnek létre, ehhez azonban még a politikai párttörvény megalkotására is szükség lesz. A pártalapítás feltétele a szocialista rendszer és az alkotmányos rend megőrzése lesz – írja a
szerző, majd kommentálva Kulcsár Kálmán kijelentését a többpártrendszerről, megállapítja: a miniszter valószínűleg olyan politikai pártokra gondolt, amelyek a kormány tevékenységét is ellenőrizhetik.

Tudósítások, kommentárok Németh Miklós megválasztásáról a japán lapokban:

1988. november 24. csütörtök (MTI-tud) – Új generáció lép színre a magyarországi reformok megvalósítása érdekében – írta az Aszahi Simbun című japán lap csütörtök esti kiadása, míg ikerlapja, az Aszahi Evening News tudósításának címében is rámutatott: nehéz út áll az új magyar miniszterelnök, Németh Miklós előtt.    

A hír nem érte váratlanul a japán közvéleményt, mivel a szigetország központi sajtószervei egységesen tájékoztattak arról, hogy Grósz Károly maga kérte a felmentését kormányfői megbízatása alól avégett, hogy teljes energiáját a pártfőtitkári feladatok ellátására fordíthassa. Abban is egységes a japán sajtó állásfoglalása, hogy a kormány élén bekövetkezett személyi változás és Nyers Rezső államminiszteri posztja nem jelent változást a Grósz-kormányzat által meghirdetett és megkezdett reformpolitikában.
Nem rejti viszont véka alá a távol-keleti ország sajtója a japán közvélemény azon meggyőződését sem, hogy rendkívül nehéz időszakban került sor a stafétabot átadására, amikor különösen nagy szükség lesz az „energikus”, „fiatal”, „nagy felkészültségű közgazdász-kormányfő” határozottságára. Amint a Nihon Keizai Simbun – Japán vezető gazdaságpolitikai lapja – rámutat: az új miniszterelnöknek jut az a szerep, hogy a reformok segítségével további ösztönzést adjon a magyar gazdaság újjászervezésének.

A Mainicsi Simbun a japán elemzők azon véleményének ad hangot, hogy a Németh-kormány gyorsítani fogja a gazdasági reformoknak és a politikai demokratizálódásnak a tempóját, de arra is nagy szükség lesz, hogy keményen tartsa majd a kormányrudat a várhatóan nagy politikai és gazdasági változások időszakában.

A japán sajtó rokonszenvét fejezi ki az a tény, hogy a Kyodo az Egyesült Államok budapesti nagykövetének a véleményét közölve megállapítja: „Németh Miklós olyan megnyerő személyiség, akivel könnyen tud majd a Nyugat együtt dolgozni. Igen energikus politikus, aki megbirkózik majd az anyagi támogatások csökkentésének és a külföldi tőke Magyarországra vonzásának feladatával.”

A japán sajtó Németh Miklósról (1988. november 25.)

A Kyodo hírügynökség helyi idő szerint csütörtökön este gyorshírben közölte, hogy a parlament 27 ellenszavazattal és 36 tartózkodással megválasztotta Németh Miklóst a Minisztertanács elnökévé. A jelentés azt is megemlíti, hogy Grósz Károly lemondásának elfogadása ellen 28-an szavaztak.

Az Aszahi Simbun csütörtök esti kiadása a lap prágai tudósítójának tollából közölt portrét Németh Miklósról „A reformok megvalósítására új generáció lép színre” címmel. Az írás Németh Miklós különböző alkalmakkor elhangzott kijelentéseit idézve rajzolja meg az új kormányfő politikai-gazdasági programját. Egyebek között idézi: Magyarország számára a haladás útja csak egy lehet: a szocialista piacgazdaság célul tűzése. A versenyképtelen vállalatoknak nincs létjogosultságuk. Szükséges a vállalatoknak nyújtott támogatás jelentős csökkentése, még akkor is, ha az nagy kockázattal jár. A dotáció megvonása következtében nőni fog a csődbe jutó vállalatok száma, és a jövő év végére a munkanélküliek száma elérheti a 100 ezret. Még a munkanélküliség következtében kialakuló társadalmi elégedetlenség kockázatának vállalásával is meg kell valósítani a gazdasági reformokat. Ezeknek a kijelentéseknek a kommentálásaként a szerző megállapítja, hogy Németh Miklós a
reformok élharcosa.

Az írás a továbbiakban megállapítja: jövőre megnyílik a tőzsde, és 100 százalékos külföldi tulajdonú vállalat is alapítható lesz Magyarországon, a nagy kérdés azonban az, hogy mindez hogyan kapcsolódik majd a szocializmushoz. Arra is rámutat, hogy az értékrend teljesen meg fog változni, amit a középkorúak és az idősebbek nehezen tudnak majd követni. Ezért szükségessé válik annak a konkrét bemutatása, hogy mi is az a szocialista piacgazdaság.

Németh Miklós magyar kormányfő átadja a lebontott Vasfüggöny egy darabkáját George H. W. Bush amerikai elnöknek.

És még néhány bizalmas MTI jelentés:

A japán sajtó Németh Miklósról: , 1988. november 24. (MTI) – A csütörtöki központi japán lapok kivétel nélkül kiemelt helyen foglalkoztak Németh Miklós miniszterelnökké jelölésével. A saját tudósítóik anyagát közlő lapok egyöntetűen hangsúlyozzák közgazdasági szakértelmét, s a politikust a reformszárny egyik vezéralakjának tartják, aki minden bizonnyal a Grósz Károly által kijelölt és megkezdett irányban halad tovább. Kiemelik fiatalságát, és rámutatnak arra, hogy jelentős nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkezik, mint volt Harvard-ösztöndíjas.  

A Kyodo hírügynökség angol nyelvű világszolgálata budapesti keltezésű jelentésében Németh Miklós pályafutását üstökösszerűnek minősíti, és idézi a Központi Bizottság ülése után Lukács János által tartott sajtótájékoztatóból a Központi Bizottság titkárának azt a kijelentését, hogy „fiatal, dinamikus, a munka terhét elbíró személyiségre van szükség, aki pragmatikus és gyors döntésekre képes, ezért esett a választás Németh Miklósra”.

Nyugati diplomaták véleményét összegezve a japán hírügynökség csütörtöki anyagában az is szerepel, hogy az új miniszterelnök nagy valószínűséggel folytatni fogja a pénzügyi megszorításokat a piacorientált reformokkal ötvöző politikát, amelyet Magyarország Grósz Károly 1987-ben történt miniszterelnökké válása óta követ.

Részletesen idézi a Kyodo Mark Palmernek, az Egyesült Államok budapesti nagykövetének az új miniszterelnökről alkotott véleményét. Eszerint „a gazdasági reformok területén gazdag tapasztalatokkal rendelkezik, egyértelműen számíthat Grósz Károly támogatására, jól ismeri a Nyugatot.(…) Úgy véljük, hogy elkötelezett híve a
reformoknak, s azokat továbblendíti majd. Megnyerő személyiség, akivel könnyen tud majd dolgozni a Nyugat. Nagy energiájú politikus, aki megbirkózik majd az (anyagi) támogatások csökkentésének és a külföldi beruházások (Magyarországra) vonzásának a feladatával”.

Nyugati diplomaták és magyar pártforrások is Nyers Rezsőre tippeltek – folytatja a Kyodo –, de egyes vélemények szerint, bár a Hazafias Népfront őt támogatta, túl sok engedményt kért, ezért a népfrontot is kielégítő kompromisszumos megoldásként hozták létre számára az államminiszteri posztot, Németh Miklós kormányában.

Németh Miklós díszdoktorrá avatása a Corvinus Egyetemen.

Japán lapok helyzetértékelése   

1988. november 27. (MTI) - A szocialista országok életében korszakos jelentőségűek azok a törekvések és változások, amelyek a politikai és gazdasági reformok terén eddig is élenjáró Magyarországon kibontakozóban vannak – állapította meg szombaton szerkesztőségi cikkében a Mainicsi Simbun című, nagy tekintélyű japán napilap. Az írást az orgánum angol nyelvű változata, a Mainichi Daily News - ugyancsak szerkesztőségi cikkben átvette vasárnapi számában, és aznap teljes terjedelmében ismertette belföldi lapszemléjében a The Japan Times is.    

Magyarország most a kommunista egypártrendszer ellen intéz újabb kihívást – állapítja meg a cikk –, rámutatva, hogy az Országgyűlés ülésszakán a leköszönő Grósz Károly helyébe a 40 éves, pragmatikus technokrataként jellemzett Németh Miklóst választották miniszterelnökké. Ez a lépés összhangban van azokkal az újabb kihívásokkal, amelyek Magyarország előtt állnak – vélik a japán lapok.


Amikor Grósz Károly májusban az MSZMP főtitkára lett, a belpolitikában és a diplomáciában egyaránt aktív lépéseket kezdeményezett avégett, hogy a gazdaságot kimozdítsa a stagnálásból. A „Grósz-féle irányvonal” határozott arculatot öltött és előrelendült – állapítja meg a japán kormánykörökhöz közel álló lap.

A fenti állítások igazolására a cikk részletesen ismerteti a közelmúlt tényeit, lépéseit és intézkedéseit, amelyeket úgy értelmez, hogy azok a politika demokratizálását, a gazdaság liberalizálását és a Nyugathoz való diplomáciai-gazdasági közeledést
célozzák, majd arra a következtetésre jut, hogy mindezek egységes egészet alkotnak.

A több millió példányban megjelenő lap szokatlan nyíltsággal fogalmaz, amikor úgy üdvözli a többpártrendszert elvileg lehetővé tevő egyesülési törvényt, mint a demokratizálódás irányába tett újabb kísérletet. Ezzel összefüggésben utal arra is, hogy a Szovjetunióban is vannak olyan tudósok, akik az egypártrendszert a történelem „melléktermékeként” fogják fel, nem pedig a szocializmus szerves részeként. Ennek ellenére semmi sem mutat arra, hogy Mihail Gorbacsov fel kívánná adni az egypárti uralmat, s rámutat: ugyanakkor nincs arra utaló jel sem, hogy a Szovjetunió a magyarországi reformokba való beavatkozást tervezne.

A többpártrendszer esetleges bevezetése Magyarországon annak az átfogó politikának a része, amely áthatja a gazdaság és a társadalom egészét és szerves része az általános belpolitikai és diplomáciai reformnak. A Szovjetunió feltehetőleg úgy tekint Magyarországra, mint olyan országra, ahol a peresztrojka már előrehaladott szakaszban van. Akár sikerrel, akár kudarccal jár a magyar kísérlet, mindenképpen hatással lesz a szovjet típusú szocializmusra – vonja le végkövetkeztetését a Mainicsi Simbun szerkesztőségi cikke, amely annak a reménynek a kifejezésével zárul, hogy a magyarországi kísérlet sikeres lesz.

Példa arra, hogyan jelent meg az egyik MTI hír a lapokban.

Magyar Nemzet 1988. november 24.:

Tokióból jelenti az MTI: A magyar belpolitikai nagyhét élénk érdeklődést vált ki a japán sajtóból. Így szerdán több elemzés látott napvilágot a májusi pártértekezlet óta megtett útról.

Az Aszahi Simbun szerint történelmi jelentőségű lenne, ha a szocialista társadalom keretein belül sikerülne Magyarországon megvalósítani az igazi többpártrendszert. Az egyesülési törvényt Grósz Károly leköszönő miniszterelnök búcsúajándékaként fogja fel a japán lap, amely ugyan akkor arra is rámutat, hogy a kormányfő utódja kénytelen lesz a már megkezdett úton továbbhaladni, számos súlyos döntés – például a munkanélküliség kiszélesítése – meghozatalával, amelyek miatt aligha kerülheti el a népszerűtlenné válást.

A Mainicsi Simbun bonni tudósítójának elemzése szerint Grósz Károly pártfőtitkárrá történő megválasztása óta és miniszterelnöksége alatt a politikai élet demokratizálódása és a gazdaság liberalizálása felgyorsult, a külpolitika terén pedig a Nyugathoz való közeledés került előtérbe. Ez utóbbival összefüggésben a szerző azon véleményének ad hangot, hogy „a Szovjetunió áldásával" a jövőben is folytatódni fog Magyarország előfutár szerepe.