Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2018. december 11. Az év 344. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737436. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Bécs egy éve szervezi a CEU befogadását

Bécs egy éve szervezi a CEU befogadását Bécs egy éve szervezi a CEU befogadását Bécs egy éve szervezi a CEU befogadását

Hírek szerint a diplomatákon kívül a magyar titkosszolgálat is aktív támogatást nyújtott, hogy Gruevszki kereket tudjon oldani a jogerős börtönbüntetés elől. A kormány a CEU-t politikai okokból akarja kipaterolni, Bécs viszont áldja a szerencséjét, hogy odaköltözik az egyetem jó része. Két látlelet a magyar demokráciáról: az Origo esete azt illusztrálja, miként esett el a sajtószabadság, a hajléktalan törvény pedig puszta erődemonstráció – a legelesettebbekkel szemben.

A német kancellári szék fő várományosa úgy gondolja, hogy Orbán Viktornak igenis ki kell vennie a részét a menedékkérők megsegítéséből, éspedig úgy, hogy tesz az üldözött keresztények védelmében, hiszen egyébként is azt hangoztatja, hogy ez számára súlyponti kérdés – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Annegret Kramp-Karrenbauer azonban úgy gondolja, hogy a megoldást a rugalmas szolidaritás jelenti, ám ez nem egyenlő azzal, hogy mindenki kicsemegézi a feladatok közül azt, ami a leginkább passzol neki. A rugalmasságon azt érti, hogy minden kormány közreműködik a feladatok elvégzésében, de maga határozhatja meg, hogy milyen mértékben. 

A politikus kitért arra, hogy a populisták tudatosan félreértelmezték az ENSZ migrációs csomagját, és ezzel meghatározták a közbeszédet. Ám nem szabad tőlük megijedni. A CDU főtitkár asszonya továbbra is egyetért azzal, hogy annak idején Merkel felnyitotta a sorompókat a Magyarországról érkező menekültek előtt. Mert ha lezárják a határt, abból az következett volna, hogy rendőrséggel, katonasággal, vízágyukkal kellett volna fellépni a menekültek ellen miközben egész Németország tárt karokkal fogadta ezeket az embereket. De ha az EU meg akartja tartani Schengent, akkor továbbra is be kell fogadnia az üldözötteket, ugyanakkor meg kell szerveznie a külső határ hatékony védelmét. Ebben az egyes tagállamok is közreműködhetnek, és fontos, hogy európai támogatással perspektívához jussanak az Afrikában élő milliók.  

Az európai konzervatívok bizottsági elnökjelöltje védelmébe vette a magyar és a bolgár határkerítést – olvasható Süddeutsche Zeitungban. Weber a CSU müncheni küldöttgyűlésén kijelentette, hogy nem bírálatot, hanem támogatást érdemelnek azok a politikusok, akik meg akarják védeni az EU külső határait és ehhez van erejük. Azzal érvelt, hogy tudni kell, ki tartózkodik az unió területén. A továbbiakban azt ígérte, hogy ha ő lesz Juncker utódja, akkor befejezi a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, mert Ankarának nincs helye a szervezetben.

A Politico portál úgy értesült, hogy a magyar titkosszolgálat közreműködött a volt macedón miniszterelnök szökésében. Szijjártó Péter a héten elismerte, hogy magyar diplomaták kísérték Gruevszkit az Albániából Magyarországra vezető úton. Ugyanakkor a kormány szóvivője nem kívánt semmiféle megjegyzést fűzni ahhoz a hírhez, hogy a hírszerzés is részt vállalt a műveletben. Mint emlékezetes, az amerikai külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki a fejlemények miatt, hozzátéve, hogy a macedón politikusnak le kell töltenie büntetését, a szkopjei kormány pedig hivatalosan is előterjesztette a kiadatási kérelmet. 

A Yahoo/AFP értékelése szerint a tegnapi, budapesti tüntetés a CEU körüli jogi vita része a Soros elleni szélesebb kampánynak. Orbán Viktor azzal vádolja az üzletembert, hogy az támogatja az illegális bevándorlást. A bírálók szerint a felsőoktatási törvény módosítása csapás a tanszabadság ellen, ezt a Sargetini-jelentés is tartalmazta, amely arra ösztönözte az EP-t, hogy példátlan módon jogállami eljárást indítson a magyar kormány ellen. Ám a nacionalista miniszterelnök már jó ideje a liberalizmus ellenséges bástyájának tartja az egyetemet, amelyen több mint 100 országból tanulnak diákok, és amely főleg Amerikában akkreditált mesterképzést kínál.

 

A tanszabadság korlátozása ellen tüntettek Budapesten – tudósít a Der Standard. A részvevők felszólították a nacionalista Orbán Viktor kormányát, hogy intézkedjék, így ne kelljen elhagynia az országot a CEU-nak. Az egyetemet már nem sok választja el attól, hogy tevékenységét a hatalom nyomására Bécsbe helyezze át. Megfigyelők szerint a vonatkozó jogszabályt kifejezetten azért alkották meg, hogy az iskola ne maradhasson Magyarországon. De a kabinet egyéb ideológiai okokból is beleavatkozik a felsőoktatásba. A minap tiltotta meg, hogy oktassák a gender-tudományt. Amúgy Soros György az első számú közellenség a jobboldali konzervatív miniszterelnök szemében. A hatóságok nem hajlandóak aláírni New York állammal az egyezményt, amely szavatolná az egyetem működését magyar földön.

Bécs már csupán arra vár, hogy hivatalosan is megkapja a zöld jelzést a CEU befogadásához – a Die Presse. Már jó ideje eldőlt, hogy a helyszín, a műemlékvédelem alatt álló Otto Wagner Kórház lesz. Tavaly személyesen Soros is megtekintette. A szervezési munkákat az osztrák főváros vagyonügynöksége végzi. Az előkészületek egy éve zajlanak, a teendőket az utóbbi időben kéthetente egyeztetik. Ennek során jó együttműködés alakult ki Liviu Matei rektorhelyettessel. A megbízható kapcsolatra szükség is van, mert úgy néz ki, hogy az oktatás nagy része átkerül Bécsbe, Budapesten, csupán egy töredék marad, de a költözködés fokozatosan történik. Az első szakaszban megkezdik tanulmányaikat az elsőévesek, kb. 500-an. Hogy hány tanár települ át, azt e pillanatban nem tudni.  De a tanítás másutt indul meg, mert a 14. kerületben kiszemelt épületeket előbb át kell alakítani.

Az oktatás 2023-tól indul meg teljes körben, mert senki sem akarja, hogy párhuzamosan működjön az egyetem és a kórház. Mindenesetre 1500-1600 hallgatóval és 6-700 fős tanárgárdával számolnak. A helyigény fokozatosan nő, a 43 pavilonból jelenleg 17-et szánnak a CEU céljaira, ideértve az alkalmazottak lakásait is. Körülbelül 50 ezer négyzetméternyi hasznos területről van szó a 120 ezerből. De már most gondolkodnak a bővítésen.  A bérlet 99 évre szól. A felújítást a város finanszírozza, az illetékes hatóság vezetője ezzel együtt úgy gondolja, hogy Bécs a szerencse fia, miután igen nagy valószínűséggel oda teszi át székhelyét az egyetem.

A The New York Times szerint az Origo példája mutatja, miként halhat meg a szabad sajtó. A rendkívül terjedelmes írás rámutat, hogy Orbán Viktor kezdetektől fogva nekiesett a fékeknek és ellensúlyoknak, ezen belül is főként a független médiának az egykor igen ígéretes magyar demokráciában. A portál sorsát az pecsételte meg, hogy négy éve szaftos sztorit hozott le Lázár Jánosnak, a szélsőjobbos Orbán Viktor akkor fő szárnysegédének közpénzen tett titkos külföldi útjáról. Mára a site a kormányfő egyik legengedelmesebb orgánuma, amely szajkózza a támadásokat a migránsok és Soros ellen. Ami Magyarországon manapság történik, az persze sok tekintetben előre vetíti a demokratikus visszalépést a világ jó néhány sarkában. A hatalom mára ellenőrzi az állami sajtót, a szövetségesei pedig a magánkézben lévő lapok, rádiók, tévék, internetes oldalak java részét irányítják, így visszhangozzák a miniszterelnök szélsőséges, bevándorlás-ellenes nézeteit.

Az Origo történetén kristálytisztán nyomon lehet követni, hogyan megy végbe az átváltozás: ravasz, de határozott módon, csendes, kitartó nyomásgyakorlással. A német Telekom titkos tárgyaláson adta be a derekát. Először öncenzúrával próbálkozott, de azután keresett egy elfogulatlan vásárlót. Ám a végén a tulajdonjog csak Matolcsy György családjához került. A felszínen teljesen normálisan működnek a demokratikus intézmények, viszont ha kicsit mélyebbre hatolunk, azt tapasztaljuk, hogy a rendszer lezüllött, és a sajtó vagy hallgat, vagy támogatja a fékek és ellensúlyok felszámolását, leszámítva egy maroknyi online szerkesztőséget. A Freedom House listáján Magyarország 7 év alatt 37 helyet zuhant a sajtó függetlenségét tekintve. Vagyis immár csupán részlegesen szabad.

Az Origo körül a bajok igazán akkor kezdődtek, amikor 2013-ban meg kellett újítani a Magyar Telekom frekvencia-engedélyét. Bennfentes források szerint a vita odáig fajult, hogy a német anyacég főnöke és Orbán ordítozott egymással. Majd Lázár egy titkos bécsi megbeszélésen felvetette, hogy kormány bizalmas vonalon keresztül ellenőrizze a szerkesztőség munkáját. Ennek megfelelően Várhegyi Attila cége jogot kapott, hogy tanácsokkal lássa el a portált, a Telekom pedig a legnagyobb részhez jutott hozzá a hazai mobiltelefon piacon.

Ekkor jött a Lázár-ügy, csakhogy akkor még függőben volt a széles sávú internet országos fejlesztése. A főnökök a Fidesz választási győzelme után menesztették a főszerkesztőt. A tulajdonosok számára terhessé vált az egész ügy, meg akartak válni a híroldaltól.  Az eredmény az lett, hogy az Origo mára a kormány készséges szócsöve. Anyagi gondjai immár nincsenek. Napjainkban Orbán szövetségesei több mint 500 orgánumot tartanak a markukban.

Sokakat igen rosszul érint az, hogy Magyarországon a hajléktalanok újabban nem tartózkodhatnak huzamosan közterületen – állapítja meg a Financial Times. Az ellenzék azt mondja, a tilalom azonban érintetlenül hagyja a jelenség okait. Mindenesetre az teljesen egyedülálló Európában, hogy a szabályozást belefoglalták az alaptörvénybe. A Fidesz 6 éve azzal próbálkozott, hogy bűnözőnek állítsa be a földönfutókat, ám miután ezt az alkotmánybíróság elvetette, a kormány ezúttal is a jól bevált taktikához folyamodott: átírta az alaptörvényt, vagyis az ellentábor szerint megint az történt, ami szokott. Azaz a keménykezű politika jegyében tekintélyt kellett sugározni, ellenségeket kellett találni és támadni kellett a legkiszolgáltatottabb csoportokat. Civil szervezetek szerint az országban 30 ezer fedél nélküli ember él, de közülük a szállások csak 11 ezret tudnak befogadni.   

Orbánnak régi, jó szokása, hogy a saját érdekeit követve különféle csoportokat és intézményeket vesz célba. Lásd a CEU-t, és a migránsokat segítő szervezeteket. A hajléktalanokat sújtó szabályozásról az ellenzék azt mondja, hogy az puszta erődemonstráció, és ehhez a leggyengébbeket választotta célpontul.

Kovács Zoltán szóvivő ezzel szemben arra hivatkozik, hogy az idén 9 milliárd forintot irányoztak elő a szóban forgó réteg ellátására. Meg hogy nem emberi jog az utcán élni, azon kívül mostantól könnyebb fenntartani a rendet, amit az emberek akarnak. Egyébként Budapesten igen kevés az önkormányzati lakás, a bérleti díjak viszont jócskán megugrottak, mondja Misetics Bálint A Város Mindenkié mozgalomtól. És jön a hideg tél, a hajléktalanok a külső kerületekbe szorulnak ki, ahol csak nehezen találják meg őket a karitatív szervezetek munkatársai. Félő, hogy egyre többeknek veszik véglegesen nyoma.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.