Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2018. december 11. Az év 344. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737436. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Negyven hazai és külföldi intézményből érhető el a legnagyobb holokauszt-videóarchívum

 Negyven hazai és külföldi intézményből érhető el a legnagyobb holokauszt-videóarchívum
(mta.hu)
Negyven hazai és külföldi felsőoktatási intézményben, könyvtárban és múzeumban váltak elérhetővé a soá és más népirtások túlélőinek életútinterjúi az Akadémiai Könyvtárnak és az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programnak köszönhetően. A tudományos részletességgel kereshető 109 ezer órányi videóanyag nemcsak a történészek, hanem a 20. század iránt érdeklődő minden kutató számára értékes forrásanyag.
 

Mi értelme volt filmre vinni 1992–93-ban a Schindler listáját? Nem a hét Oscar-díj, nem az összesen 300 millió dolláros jegybevétel és még csak nem is a film alapvetően humanista üzenete az igazán fontos, hanem az, hogy alkalmat adott a Soá Túlélői Vizuális Történelmi Alapítvány létrehozására – mondja Steven Spielberg filmrendező, az intézmény alapítója. A 2006 óta a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) keretében USC Soá Alapítvány – Vizuális Történelmi és Oktatási Intézet néven működő kutatóközpont teljes videóanyaga elérhető lett összesen negyven magyarországi és külföldi felsőoktatási intézmény, könyvtár és múzeum számára az Akadémiai Könyvtárban működő Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) részeként.

A Spielberg-film Oskar Schindler (1908–74) német üzletember mentőakciójának történetén alapul. Schindler, a nácipárt tagja kiterjedt kapcsolatrendszerével elérte, hogy tűzzománc- és lőszergyárainak több mint 1100 zsidó alkalmazottja túlélje a 2. világháborút és a holokausztot. A történelmi tények alapján készült filmet Lengyelországban forgatták. A rendezőt több holokauszt-túlélő is megkereste a forgatás alatt – ez vezetett ahhoz a döntéshez, hogy Schindler történetétől függetlenül minél több túlélő történetét rögzíteni kell, és szerkesztett, kereshető formában megőrizni az utókor számára. Ehhez biztosított intézményes keretet az alapítvány.

A cél az volt, hogy az átlagosan kétórás oral history videóanyagok ne csak a háborús történésekről, hanem a túlélők egész életéről képet adjanak, így az archívum a 20. századi társadalomtörténet teljes értékű forrása lehessen. Az interjúkat több mint harminc nyelven vették fel. A nemzetközi kutatócsoport 50-nél több országban 51 300 videót készített a holokausztról és a 2. világháború időszakáról. Izraelben több mint 8400, Magyarországon 789 felvétel készült. Az adatbázisban összesen 1335 magyar nyelvű interjú érhető el, de ezenkívül megtalálható további több ezer olyan más nyelvű felvétel is, amely a holokauszttal kapcsolatos, magyar vonatkozású emlékeket őriz. Az archívumban a történések szemtanúival, a munka- és haláltáborokat felszabadító katonákkal, az áldozatokat mentő, segítő személyekkel, a háborús perek résztvevőivel készült felvételek is megtalálhatók.

Érdekesség, hogy a videóarchívum része Celina Biniaz, az Oskar Schindler listáján legfiatalabb nőként szereplő túlélő története is. Az akkor 13 éves lányt mintegy 300 társával együtt a krakkó-płaszówi munkatáborból Auschwitzba hurcolták, majd 1944. október közepén Schindler közbelépésének köszönhetően a a német gyáros brünnlitzi (Brněnec, Csehország) lőszergyárába. Celina Biniaz – lánykori nevén Celina Karp – egy 2017-i interjújában arról beszélt, hogy azért segíti a Soá Alapítvány munkáját, mert az archívum adott először megszólalási lehetőséget számára. „Negyven éven át azért nem voltam képes beszélni róla [a holokausztról], mert nem gondoltam volna, hogy bárki is megértené” – mondja.
 

Térkép a USC Soá Alapítvány – Vizuális Történelmi és Oktatási Intézet által gondozott életút-interjúk felvételének helyszíneirőlTérkép a USC Soá Alapítvány – Vizuális Történelmi és Oktatási Intézet által gondozott életút-interjúk felvételének helyszíneiről
Forrás: USC Shoah Foundation

Az USC Soá Alapítvány által gondozott, több mint 109 ezer órányi videóanyag jelenleg nemcsak a náci népirtás, hanem más tömeggyilkosságok életben maradt áldozatainak vallomását is tartalmazza. Az alapítvány videóarchívumában megtalálhatók a ruandai tuszik ellen folytatott 1994-i népirtás, a japán–kínai háborúban elkövetett nankingi mészárlás (1937), valamint az örmény népirtás (1915–23) túlélőinek beszámolói is. A teljes videóanyagot digitalizálták, és akár egyperces részleteik is egy kattintással elérhetők. Az alapítvány a videóanyag kezelésének és kutatásának céljára saját keresőrendszert fejlesztett. Az archívumban 62 882 tárgyszó, 1,79 millió név és 682 923 kép szerint lehet keresni. A tárgyszavazást a pontosság végett anyanyelvi beszélők végezték.

Ez az archívum vált elérhetővé negyven magyar közintézmény számára annak a megállapodásnak a nyomán, amelyet az EISZ Nemzeti Program kötött a ProQuest tudományos tartalomszolgáltató cégcsoporttal, a videó-adatbázis kizárólagos forgalmazójával. A közintézményekre jutó költségeket az EISZ állja. (Az intézmények listáját lásd cikkünk végén.) „Az adatbázishoz hozzáférés erősíti az intézmények történelmi és kulturális örökségünk megőrzésében vállalt szerepét, illetve a fiatal generációt korszerű, digitális környezetben megszólító közművelődési feladatát. Emellett elengedhetetlen és megkerülhetetlen forrás a helytörténeti kutatásokban is” – mondta a megállapodásról Monok István, az MTA KIK főigazgatója. „A közgyűjteményeken – és különösen a megyei könyvtári hálózaton – keresztül a kutatók és szakértők mellett szélesebb felhasználói körhöz eljutva a szolgáltatás sokrétű felhasználásra ad lehetőséget” – tette hozzá.

„Az adatbázis elérhetővé tételének egyik fontos célja volt, hogy a megyei könyvtárakon keresztül a nagyközönség is használni tudja. A vizuális történeti archívum történészek, szociológusok mellett a helytörténészek és családfakutatók számára is hasznos, és nagy szerepe lehet az érzékenyítő oktatásban is” – mondta Lencsés Ákos főkönyvtáros, az MTA KIK EISZ Titkárság munkatársa az mta.hu-nak. Az adatbázis technológiai szempontból az internetes videómegosztókhoz hasonlóan működik, a felhasználó streamelve nézheti meg az interjúkat. A különbség a sokrétű, precíz keresőrendszerben és a tudományos igénnyel összeállított tárgyszólistában rejlik.

Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) a hazai felsőoktatás, a közgyűjteményi szféra és a nonprofit kutatásban részt vevők számára nyújt hozzáférést elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti licenc vásárlásával. A program keretében 2018-ban 215 magyar intézmény férhet hozzá több mint 50 online adatbázishoz. A nemzeti program az MTA Könyvtár és Információs Központ szervezeti keretei között működik, a költségvetést a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal biztosítja.

A ProQuest online tartalomszolgáltató cégcsoport évtizedek óta működik az Amerikai Egyesült Államokban. Napjainkban az egyik legfontosabb nemzetközi cég, amely adatbázisok széles skáláját kínálja egyetemek, kutatóintézetek és könyvtárak számára.

A USC Soá Alapítvány Vizuális Történelmi Archívum elérhetősége
 
Felsőoktatás

Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eszterházy Károly Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem

Megyei könyvtári hálózat

Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár – Kecskemét, Balassi Bálint Megyei Könyvtár – Salgótarján, Békés Megyei Könyvtár – Békéscsaba, Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár – Szombathely, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár – Eger, Csorba Győző Könyvtár – Pécs, Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár – Zalaegerszeg, Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér – Győr, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Budapest, Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár – Szentendre, II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár – Miskolc, József Attila Megyei és Városi Könyvtár – Tatabánya, Méliusz Juhász Péter Könyvtár – Debrecen, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár – Nyíregyháza, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár – Szeged, Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár – Kaposvár, Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár – Szekszárd, Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény – Szolnok, Vörösmarty Mihály Könyvtár – Székesfehérvár

Egyházi intézmények

Evangélikus Hittudományi Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Magyar Tudományos Akadémia

MTA Könyvtár és Információs Központ

Nemzeti könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Múzeumok

Budapesti Történeti Múzeum, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Könyvtár, Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Magyar Nemzeti Múzeum

Határon túli magyar intézmények

Fórum Kisebbségkutató Intézet, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Címkék