Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2018. december 11. Az év 344. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737436. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Washington kétszeresen csalódott Budapestben

Washington kétszeresen csalódott Budapestben Washington kétszeresen csalódott Budapestben Washington kétszeresen csalódott Budapestben

Két csalódás Magyarországban – akár így is összegezhetjük, mi olvasható hazánkkal kapcsolatban a The New York Times internetes oldalán. Az egyik megjelent a magyar médiában is, az amerikai lap a Reuters hírügynökség jelentését közli arról, hogy Magyarország nem az Egyesült Államoknak, hanem Oroszországnak ad ki két orosz fegyvercsempészt – apát és fiát, idősb és ifjabb Ljubisint.

„Magyarország az Egyesült Államok partnere és barátja, de ez a döntés megkérdőjelezi Magyarország elkötelezettségét a bűnüldözési együttműködés területén” – idézi a beszámoló a washingtoni külügyminisztérium szóvivőjét, aki utalt arra: korántsem biztos, hogy az orosz hatóságok megfelelő módon eljárnak majd a két bűnözővel szemben, és a magyar döntés rontja az emberek biztonságát.

A másik ügy az ENSZ migrációs határozatcsomagjával kapcsolatos. Az AP hírügynökség készített – a The New York Times által átvett – interjút Louise Arbourral, az ENSZ migrációs ügyekkel foglalkozó megbízottjával, aki mélységes csalódottságának adott hangot amiatt, hogy néhány ország megtagadja a támogatását a világszervezetben kidolgozott tervezettől, amely arra irányul, hogy segítse a rendezett viszonyok kialakítását a migráció területén, visszaszorítsa az embercsempészetet és emberkereskedelmet. A kanadai jogásznő bizarrnak minősítette az elutasító országok – köztük az Egyesült Államok, Magyarország, Ausztria, Izrael, Lengyelország, Svájc és Ausztrália – érveit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a csomag, amelyet a tervek szerint a marokkói Marrakesben december 10–11-én tartandó értekezleten fogadnak majd el – nem tartalmaz semmilyen jogi kötelezettséget, annak alapján egyetlen országnak sem kell semmi olyat tennie, amit nem akar. „Ez nem szerződés” – mondta.

Az ENSZ-megbízott sajnálatosnak nevezte, hogy a „migráns” szó negatív tartalmat kapott az utóbbi időben, és súlyos félreértés övezi. Mint mondta, hihetetlen zavar keletkezett a fogalmak körül. Menekült az, aki konfliktus vagy politikai üldöztetés elől menekül, és menedéket kap egy másik országban, a migránsok túlnyomó többsége pedig törvényes úton, turista-, diák- vagy munkavállalói vízum birtokában érkezik egy másik országba, akár rövid távra, akár az állampolgárság megszerzésének a céljával.

Louise Arbour adatai szerint 2000-ben a világ népességének 2,7 százaléka számított, ma 3,4 százaléka minősül nemzetközi migránsnak, és ezeknek az embereknek a 48 százaléka nő. Összesen tehát mintegy 258 millió emberről mondható el, hogy átmenetileg vagy állandó jelleggel elhagyta a hazáját, és egy másik országban telepedett le. Az a pénz, amit a migránsok hazautalnak – ez átlagosan a jövedelmük 15 százaléka – háromszor akkora összeg, mint amennyi segélyt nyújtanak a gazdag országok az úgynevezett fejlődő világnak.

A Bloomberg – elsősorban üzleti témákkal foglalkozó, de a politikában is felettébb jól tájékozott – amerikai hírportál meglehetősen ritkán alkalmazott eszközhöz nyúlt: szerkesztőségi kommentárban foglalkozik az „Északi Áramlat 2” gázvezeték tervével, és leszögezi: rossz ötlet, hogy az Egyesült Államok szankciókat alkalmazzon emiatt az európai vállalatok ellen. Az Oroszországból a Balti-tengeren keresztül Németországba gázt eljuttató, a tervek szerint 2019-ben elkészülő vezeték építését a Bloomberg szerint rosszabbul nem is lehetett volna időzíteni. Az Egyesült Államok és Európa már amúgy is vitában áll egymással kereskedelmi kérdésekben, a védelmi kiadásokkal és Iránnal kapcsolatban, és most mindehhez jön még a vezeték tervével szembeni amerikai ellenkezés.

A szerkesztőségi testület közös álláspontját tükröző kommentár egyfelől leszögezi: az Egyesült Államoknak igaza van, amikor ellenzi a vezeték tervét, mert a beruházás sokkal inkább orosz geopolitikai célokat szolgál, és nem annyira az európai energiaigények kielégítését. Másfelől felhívja a figyelmet arra, hogy az EU-hoz akkreditált amerikai nagykövet nemrég azt mondta Brüsszelben, az Egyesült Államok olyan lépéseket mérlegel, amelyek számottevően alááshatják, sőt akár teljesen meg is hiúsíthatják a tervet. Az érintett európai vállalatok sújtása amerikai szankciókkal (amit a washingtoni kongresszus kilátásba helyezett) azonban a Bloomberg szerint tovább gyengítené az Egyesült Államok és Európa már így is civakodó szövetségét, és önsorsrontó lenne. Az Egyesült Államoknak a büntető intézkedéseket mellőzve kell képviselnie az elutasító álláspontját, az EU-nak pedig még egyszer át kellene gondolnia a kérdést – véli a hírportál.

A kommentár felhívja a figyelmet arra, hogy az „Északi Áramlat 2” nem csupán EU- és NATO-tagországok energiaellátási függőségét növeli Oroszországtól, hanem abban az esetben, ha a Gazprom az új vezeték üzembe helyezése nyomán úgy dönt, hogy beszünteti a gázszállítást Ukrajnán keresztül Európába, akkor az évente 2 milliárd dollár tranzitdíjtól fosztaná meg Ukrajnát, ami az ország bruttó hazai termékének mintegy másfél százaléka. Ez lehetővé tenné Moszkva számára, hogy akár területi engedményeket csikarjon ki Kijevtől.

Drágább lesz a repülés – ezzel a címmel ismerteti a Der Standard című osztrák lap Váradi Józsefnek, a WizzAir fapados légitársaság alapítójának a bécsi sajtóbeszélgetésén elhangzottakat. Eszerint az olcsó repülőjegyek korszaka már nem tarthat sokáig, jövőre az utasoknak drágulásra kell számítaniuk – annak mértékéről azonban nincs szó a beszámolóban.