Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. január 22. Az év 22. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737478. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán egyelőre nem látogat a Fehér Házba – az amerikai nagykövet interjúja

Orbán egyelőre nem látogat a Fehér Házba – az amerikai nagykövet interjúja

David B. Cornstein hat hónapja – gyakorlatilag nagyköveti megbízó levelének átvétele óta – dolgozott azon, hogy a CEU továbbra is Budapesten folytathassa működését. A CEU bejelentése után fogadta a Klubrádió munkatársát a misszióvezető és válaszolt az újságíró kérdéseire. (Nyitó képünk: a Fehér Ház – legföljebb messziről.)

– Tudja, ennek a történésnek van egy olyan olvasata, az amerikai külügyminisztériumot, de mondhatnám azt is, hogy Donald Trumpot legyőzte Orbán Viktor. Van másik olvasata is ön szerint?

 Az ön szóhasználatával élve hogy milyen olvasata van még? Nézze, végső soron az egyetemisták, a tanárok és maga az egyetem is az igazi vesztesei ennek a konfliktusnak.

Cornstein elmondja, hogy tulajdonképpen egy magánegyetem és a kormány közti konfliktusban akartak segíteni, hisz’ sürgős párbeszédre lett volna szükség a jövő évi beiratkozások miatt.

 A nagykövetségnek nem az a volt dolga, hogy bármelyik oldal mellett állást foglaljon. Azt akartuk, hogy a két ellentétes nézetet valló fél álláspontja közelebb kerüljön egymáshoz, és azt, hogy Bécsbe ne költözzön. Csalódottak vagyunk, egyik sem sikerült.

–  Michael Ignatieff rektor a mostani környezetet egy szóval jellemezte, hogy törvénytelenség. Ön is osztja ezt a véleményt?

 Nem gondolom, hogy törvénytelenség állapota állna fenn. Szerintem a történéseket ezzel egy kicsit túlreagálnánk.

– De hát az egyetem azt állítja, hogy minden kötelezettségét teljesítette és mégsem felelt meg a törvényeknek.

 Az egyetem úgy érzi, hogy minden feltételnek megfelelt, a kormány úgy gondolja, hogy nem. De a valósághoz ennek semmi köze nem volt, nem ez volt a lényeg. Az világos, hogy Gulyás Gergely, akivel mi kapcsolatban voltunk, Orbán Viktornak számolt be, Michael Iganetieff pedig Soros Gyögynek, hisz’ ő adott 500 millió dollárt az iskola alapításához.

 Két igencsak erős akaratú emberről beszélünk, aki soha semmiben nem fog egyetérteni, legyen az egy múzeum ügye, vagy egy édességbolt, nevezetesen most az egyetem sorsa forgott kockán, pechünkre, és ebben sem született és aligha fog bármikor megegyezés születni. Hangsúlyozni szeretném, ez a két ember, soha semmiben nem fog megegyezni, ez nem a tanszabadság, nem az akadémiai szabadság kérdése volt egyáltalán. És itt a történetnek vége is van.

– Ignatieff rektor bejelentette, politikai játszma zajlott és ő ebben többé nem akar részt venni.

Ha itt akarja tartani az egyetemet, akkor ezt a politikai játszmát végig kell játszani. Tetszik vagy nem tetszik. Ismerek energetikai – amerikai és magyar cégeket –, amelyek hasonló cipőben jártak. Nem ismerek egy olyan kormányfőt vagy éppen cégvezetőt sem, amelyik szeretné, ha személyesen is támadják. De ne értsen félre! Ha nem írja alá a kormány ezt a törvényt, mindenki boldogabb lehetne. És abban is biztos vagyok, ha Michaellel (a rektorral és Gergellyel (Gulyással) hármasban egy szobába ültettek volna minket, elrendeztük volna az ügyet. De itt két szereplő volt csak, ez kettejükön múlott, a kettejük hibája, de nem akarom azt a benyomást kelteni, hogy Soros Györgyöt hibáztatom a történtekért. A tangóhoz is két táncos kell.

Kérdésemre, miként hat ez az amerikai–magyar kapcsolatokra, a nagykövet elmondja: 80 évesen sok barátja volt, és barátok sem értenek sok mindenben egyet.

 Így ez sem hat a két ország baráti kapcsolatára. Nagyon sok egyéb fontos ügyön dolgozunk. Az energiaszektorban, hisz’ az nem járja, hogy 80 százalékban az önök országa egyetlen forrástól függjön. Szükséges az energia diverzifikációja. Védelmi együttműködésen dolgozunk. Az ukrán oktatási törvény miatti problémák megoldásán is dolgoznunk kell, Ukrajna és a NATO kapcsolatán, mert ami most van, az nem jó sem Ukrajnának, sem Magyarországnak, sem a világnak.

Megjegyezzük: Nem látható előrelépés ezen a területen sem.

Mire a nagykövet azt mondja, várjuk meg a márciusban esedékes ukrajnai választásokat.

 Nem minden politikusnak hihetsz és vannak választási ígéretek is, majd térjünk vissza erre a választások után.

– És mit szól ahhoz, hogy csaknem 500 jobboldali médium apportjával létrejött egy alapítványi konglomerátum. Hogy értékeli ezt a helyzetet? Ismét egy újabb korlátozás vagy: van még sajtószabadság ezek után Magyarországon?

 Az országnak használna, ha jobban működnék a fékek és ellensúlyok rendszere, és ezt fontosnak is tartom. Nem szeretem a kormánypárti és ellenzéki sajtóorgánumok megkülönbözetését. Otthon nem kell ellenőriznem, melyik csatornát nézem. Szóval azt szeretném, hogy sokkal inkább tényeket közölnének.

– Tud-e Orbán Viktor szándékáról, hogy a Fehér Házba látogatna, részt vesznek-e ennek a tervezésében, esetleg hogy állnak ezek a forgatókönyvek?

Azt hiszem, kellőképpen képes voltam demonstrálni, miképp változott meg az Egyesült Államok magatartása az Orbán-kormány irányába. Olyan sok és magas szintű kormányközi találkozónk van, amilyenre az elmúlt 8–10 évben nem került sor. Most azonban úgy gondolom, hogy valamit mindezért cserébe is kellene kapnunk. Nem amerikai érdekből. Biztos vagyok abban, az a magyaroknak is előnyére válna. Például az energiapolitikában. Szóval, ha látnánk valami előrelépést ezekben az ügyekben, akkor felterjeszteném a fehér házi vizit lehetőségét. De amíg nem látjuk annak jelét, hogy Magyarország viszonozná a mi partnerségünket, addig nincs mit viszonoznunk ebben a tekintetben.