Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. március 24. Az év 83. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737539. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A kormány dönt arról, ki lehet bíró Magyarországon

A kormány dönt arról, ki lehet bíró Magyarországon

A kormánytól független intézmények felszámolása közben most a bíróságok vannak soron. Várhatóan szerdán szavaz az országgyűlés az új közigazgatási bírósági rendszer létrehozásáról és működési szabályairól. Bár semmiféle elfogadható indoka sincsen a mostanitól elkülönülő új bírósági rendszernek, de a változtatás arra lehetőséget ad a kormánynak, hogy  hozzá lojális emberekkel „törvényesen” töltse fel a bírói testületet. Az új rendszerben a polgárnak sokkal nehezebb lesz a dolga, ha például az adóhivatallal, a rendőrséggel, az önkormányzattal vagy a választási bizottsággal pereskedik majd. A Magyar Helsinki Bizottság arra kéri a képviselőket, addig ne szavazzák meg a javaslatot, amíg a Velencei Bizottság véleménye el nem készül.

A kormány törvényjavaslata szerint közigazgatási ügyekben az igazságügyi miniszter dönt majd arról, hogy ki lehet bíró és ki nem. A törvényjavaslat szerint a közigazgatási bírók választott képviseleti szerve, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács rangsorolja a bírónak jelentkezőket, de ennek a demokratikus szervnek a döntését az igazságügyi miniszter megváltoztathatja, és ebben semmilyen lényeges fék nem korlátozza. Vagyis a miniszter gyakorlatilag egy személyben dönt majd a bírók kinevezéséről.

Ha a törvényjavaslatot elfogadja a parlament, akkor az adókról, építkezésekről, tüntetésekről, közbeszerzésekről, sztrájkokról vagy a választásokról szóló ügyekben és még rengeteg más esetben olyan bírók fognak dönteni, akik a miniszter révén a kormánynak köszönhetik a tisztségüket. Ez a változás a rendszerváltás óta példátlan erőt adna a kormány kezébe, és sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét.

javaslat szerint a miniszter nemcsak a bírók kinevezéséről, hanem az előléptetésekről és magasabb fizetésekről is dönthet. Egy ilyen rendszerben nagy a veszélye annak, hogy tisztességes és független bírók nehezen tudnak majd érvényesülni, valamint a bírósági vezetők kiválasztásánál a kormányhoz való lojalitás meghatározó szempont lesz.

Ezért aztán búcsút mondhatunk az olyan ítéleteknek, ahol fontos, a kormányerő számára is érzékeny ügyben az állampolgár nyerni tud az állammal szemben.

Mivel közigazgatási bíróságok számtalan emberi jogot érintő ügyben döntenek, a törvényjavaslat súlyosan veszélyezteti a magyar polgárok és az itt élők szabadságát. Tüntetések szervezőinek, rendőri erőszak áldozatainak és környezetvédőknek is nehezebb lesz például érvényesíteni a törvényekben biztosított jogaikat. A közigazgatási bíróságok átalakítása a demokráciát is tovább rombolja: a választási kampányról és a szavazatszámlálásról is olyan bírók fognak dönteni, akik személyesen függenek a kormánytól, vagyis a választáson induló egyik párt embereitől.

A törvényjavaslat káros a magyar gazdaság számára is: tovább rombolja a befektetői bizalmat. A cégek is óvatosabban építhetnek új gyárat vagy vághatnak bele fejlesztésekbe, ha tudják, hogy az adóhivatal vagy más hatóságok, így a versenyhivatal vagy a pénzügyi szektor felügyeletét is ellátó Magyar Nemzeti Bank döntéseit igazi, független bíróságok előtt nem fogják tudni megtámadni. Félő, hogy a gazdaságban nem a tisztességes verseny érvényesül, hanem átláthatatlan háttéralkuk fogják torzítani a piacot.

Az új rendszerben még inkább az fog történni, amit a kormány akar: a kormány működteti a közigazgatást és a kormány nevezi ki a bírókat, akik ennek a közigazgatásnak a döntéseit felülvizsgálják.

A törvényjavaslat mindenkit érinteni fog: aki adót fizet, lakást vásárol vagy házat épít, céget működtet, autót vesz vagy rendőrökkel találkozik, mind kevésbé érezheti majd magát biztonságban az állammal szemben. Ez akkor is így lesz, ha ő maga nem akar vagy nem tud bíróságra menni: ha a közigazgatás felett általában kevésbé van bírói kontroll, akkor előbb-utóbb minden ügyben kevésbé törvénytisztelően járnak el a hatóságok, de maguk a polgárok is.

A kormány 2012-ben egyszer már megpróbálta ugyanígy központosítani a bírók kinevezését. Az akkori terv szerint az Országos Bírósági Hivatal parlament által választott elnöke, Handó Tünde döntött volna a bírók kinevezéséről. Ettől a rendszertől az európai szervek és a magyar tiltakozás védte meg az országot. A kormány most hasonlóval próbálkozik, de ez a megoldás sérti a Velencei Bizottság által meghatározott minimumkövetelményeket: egyetlenegy ember nem dönthet az összes közigazgatási bíró kinevezéséről.

Trócsányi László igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a Velencei Bizottság véleményét kéri a törvényjavaslatról, de a parlamenti záró szavazással ezt a véleményt nem tervezi megvárni a kormány és a parlament. Az Országgyűlés napirendje szerint szerdán fogadják el a javaslatot, miközben a Velencei Bizottság leghamarabb jövő márciusban foglalkozik az üggyel.

A készülő törvény az Európai Unió jogát is sérti. A Magyarország ellen indított 7. cikkely szerinti eljárásban is fontos érve az Európai Parlamentnek, hogy Magyarországon nem eléggé függetlenek a bíróságok. Lengyelország esetében pedig az Európai Bizottság is többször kifogásolta, hogy a bírók kinevezésébe beleszólhat a kormány – ehhez képest az új magyar rendszerben ezt a mi kormányunk majd megteheti.

Mindezek alapján a Magyar Helsinki Bizottság arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy a Velencei Bizottság véleményének nyilvánosságra kerülése előtt ne fogadják el a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot, és ne adjanak korlátlan bíró-kinevezési jogot az igazságügyi miniszter kezébe. A bírósági rendszer ilyen mélységű és fontosságú átalakítása a lehető leggondosabb előkészítést igényli, amelyben figyelembe kell venni az európai jogi előírásokat és hagyományokat.

Címkék