Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. március 22. Az év 81. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737537. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Valami kék, valami régi, valami új – ünnepvárás a budapesti szállodákban

Valami kék, valami régi, valami új – ünnepvárás a budapesti szállodákban Valami kék, valami régi, valami új – ünnepvárás a budapesti szállodákban
Elek Lenke

Az adventi vásárok mellett – vagy éppen az ünnepi készülődés közbeni szünetben – érdemes bekukkantani a budapesti szállodák előterébe, halljába, mert csaknem mindenütt gondosan megkomponált karácsonyi dekoráció fogadja a vendéget.

Általában december 6-án, azaz mikulás érkezésével kezdődik az ünnepi díszbe öltözés, bár az InterContinentalban például már a december 2-i, nagy érdeklődéssel kísért diplomata-vásár idején is láthattuk az idén kékbe öltöztetett nagy fenyőt, és a kék masnikkal átkötött dobozokat.

Miért éppen kék? Amint azt Kutor Krisztától, a patinás szálloda közönség- és sajtókapcsolati munkatársától megtudtam, az idei adventi időszak a Diótörő meséjéről szól. Vasárnap délelőttönként a történet közismert szereplőit keltik életre a táncosok az étterem és a szálloda vendégei számára.

A karácsonyi mese alapárnyalata a kék – de ez a színe például a legújabb koktélnak is, amelyet a hologram Nobel-díjas magyar feltalálója, Gábor Dénes ihletett. A hologram-koktél ízvilágát az ünnepi időszakot idéző gránátalma zamata határozza meg.

Talán a klímaváltozás jeleként is felfogható, hogy az étterem téli ruhába öltöztetett terasza is megtelik ilyenkor. Ma már a turisták a sokszor enyhe magyarországi télben szabadtéren is kortyolgatják a jellegzetesen magyar, vagy éppen nemzetközi lélekmelegítőket, akár az adventi vásárokon, akár a szálloda ilyenkor is működő teraszán.

A Sofitelbe már november 29-én megérkezett, egyenesen a finnországi Rovaniemiből, a mikulás. A francia Accor-lánchoz tartozó szálloda természetesen jellemzően francia falatokkal várta a nagy, hófehér szakállú, piros ruhás Joulupukkit. A gazdag sajtpult, a halas és gyümölcsös fogások mellé desszertnek az ilyenkor elmaradhatatlan fatörzstortát álmodta meg Stephan Remon, a szálloda séfje.

 

Az a szokás ugyanis, hogy minden évben másfajta fatörzstortát kreál az ezért felelős cukrász. A Bûche de Noël hagyományos francia karácsonyi sütemény, amelynek eredete – egy francia ihletésű gasztro weboldal szerint – egészen a 13. századig nyúlik vissza. Akkor jóformán egész Európában az a szokás járta, hogy karácsonyeste a családok közösen égettek el egy fatörzset. A fadarabnak szokás szerint Újév napjáig, vagy éppen Vízkeresztig is égnie kellett, tehát jó nagy rönk szükségeltetett. A francia regionális különbségek a fa fajtájának kiválasztásában, a meggyújtás módjában és az égetés hosszában is jelentkeztek. A déli vidékeken italáldozatnak tekintett olajjal, sóval és borral meglocsolt rönköt a család legfiatalabbja gyújtotta meg. Máshol a családok leányai gyújthatták meg az előző évről gondosan őrzött, parazsas fadarabbal az aktuális évit, és volt olyan is, ahol az anyákat érte ez a megtiszteltetés.

Az ősi hiedelmek szerint ezzel a tradícióval a kelták a téli napfordulót ünnepelték, a keresztényeket a fadarab arra a jászolra emlékeztette, melyben Jézus született, a babonás emberek pedig úgy gondolták, hogy a parázsló fadarab lesz az, ami megvédi őket a gonosz szellemektől. Egyesek annyi fát tettek a tűzre, ahány tagja volt a családnak, mások pedig figyelték és számolták a fából kilövellő szikrákat, mert úgy vélték, ahány szikra, annyi házasság köttetik az új évben.

A karácsonyi fatörzségetés szokásának eltűnése egybeesik a vaskályha megjelenésével, mely a 19. században kiszorította a kemencét a háztartásokból. Később a fatörzs már nem tűzifaként, hanem ágakkal és gyertyákkal feldíszítve, dekorációként jelent meg az asztalon, hogy aztán egyszer csak egy cukrász ráébredjen, ugyancsak népszerű lehet ez a motívum tortának is.

A II. világháború után egy cukrászmester álmodta és alkotta meg a fatörzsre emlékeztető desszertet. A töltött piskótatekercset csokoládékrémmel vonják be és villával barázdásra mintázzák, hogy minél inkább emlékeztessen egy igazi fatörzsre. Rendszerint faágakkal, levelekkel, magyallal, habcsókból vagy marcipánból készült kis gombákkal és mesealakokkal díszítik, a havat pedig porcukor szimbolizálja – tudható meg a lacuisine.hu-ról.

 A Sofitel-fatörzs idei változata már a 21. századot tükrözi: jócskán eltér a hagyományos tortától és nemcsak küllemében. Tartalmában fehércsokihab, körtepálinkával átitatott mézes piskóta, levendulás-mézes párolt körtebetét a jellemző. Sok, Magyarországon élő külföldi rendeli ilyenkor a szállodától ezt a klasszikus francia tortát.

Stephan Remon, a Paris Budapest étterem népszerű francia séfje szakácskönyvének megjelenését éppen karácsonyra időzítették. Receptjei inkább csak az irányzatot érzékeltetik, nem az átlag magyar háziasszonynak szólnak természetesen, bár ma, a profi és amatőr gasztro-bloggerek korában sosem lehet tudni…  Néhány fogás az érdekesség kedvéért: sárga paradicsomsaláta piros avokadóval, édeskömény gumó túróval, mogyorómorzsával és gyümölcsmártással, rizottó csicsókával, kétféle módon, japán gumósburgonyával, polip kolbászos salsával és fekete humusszal, paradicsomos rókagombás kagyló.

A Marriott folytatja évek óta sikeres hagyományát: egy egész családnak elegendő, készre sütött, töltött, elegánsan körített pulykát, illetve kacsát szállít házhoz, ha a megrendelő úgy óhajtja. Mindez nem olcsó mulatság, ám egy háziasszonynak például akár ajándék is lehet, hiszen úgy tud tálalni, hogy be sem kell lépnie a konyhába, és haza sem neki kell cipelni a madarat…

A Kempinski az egyik legnépszerűbb szálloda már sok-sok év óta. Mindig sokan várják a hotel előterében, hogy éppen milyen stílusú fát állítanak. Ez alkalommal a klasszikus piros–arany mellett döntöttek Kempinskiék, nagyon sokan fényképezik is a kompozíciót, nem csupán mobiltelefonnal.

Ami az ünnepi díszeket és a virágokat illeti, mindegyik ötcsillagos szálloda saját maga választja ki, melyik virágkötővel dolgozik. A díszítők nem csupán a közösségi tereket szépítik meg, hanem számos helyi rendezvényt is vállalnak.

A Corinthia Royal Budapest előcsarnokában várok interjúalanyomra, amikor látom, hogy egy japán turistacsoport fotózza – lelkesen és hosszan – az impozáns ünnepi díszeket. Jó érzés ezt látni, nem? – kérdezem Bödecs Attilától.

– Nem szokatlan nekem ez a látvány… Hatodik éve, hogy megnyitottam a szálloda épületében lévő virágboltot. Itt sokan rendelnek a vendégek közül is, meg vásárolnak apróbb ajándéktárgyakat, de egyre több az utcáról betérő belföldi vevő. Egy jó 400 szobás szálloda, hatalmas közösségi terekkel, számos rendezvénynek, partinak, esküvőnek ad otthont. A szálloda vezetői ismerik a munkáinkat, bíznak bennünk. Ma már nemcsak a Corinthiát viszi a Royal Flower, hanem több más házat is.

Mint megtudom, a New York Palace, régi nevén Boscolo is Attila kompozícióitól szépül meg. Bizony, nem ilyen volt a hall, amikor még New York-palotának hívták, és a Lapkiadó Vállalat meg mintegy ötven – országos nap-, hetilap, folyóirat és üzemi újság szerkesztősége működött benne. Másfél évtizedig naponta léptem be a palota kapuján, és tekinthettem le az akkor még fedetlen, rendezettnek nem mondható udvarra…