Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. február 22. Az év 53. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737509. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Lucia, 2018: svéd fényünnep a pesti belvárosban

Lucia, 2018: svéd fényünnep a pesti belvárosban
Elek Lenke

Az egyik legkedvesebb svéd ünnep a december 13-i Lucia-nap, amely ma már elsősorban a gyerekeknek okoz örömöt, bár szívvel-lélekkel továbbra is részt vesznek benne az egykori gyerekek, azaz felnőttek is, elsősorban a szülők, akik feldíszítik a helyiséget, előkészítik a fehér ruhákat, a csillagokat, a gyertyákat, vagy éppenséggel ők maguk vezénylik a gyerekkórust, amely ilyenkor karácsonyi dalokat ad elő.

Luca napján, a fény ünnepén, az év 347. napján, kezdődik a karácsonyi időszak Svédországban. December 13. reggelén a család legidősebb lánygyermeke kel fel a legkorábban. Fehér, lepelszerű ruhát ölt magára, örökzöldekből font koszorút illeszt a fejére, és szintén fehérbe öltözött testvérei kíséretében kávét, valamint péksüteményt visz be a még ágyban fekvő, a rájuk váró szülőknek. A fiútestvérek csillagokat, míg a lányok égő gyertyákat tartanak a kezükben.

December 13. nem csupán a családi fészeknek, hanem a svéd egyházi szertartásoknak is szerves részét képezi. A Lucia történet elmesélése általában a templomok falain belül is a fiatalokra, illetve gyerekekre vár. A kiválasztott Lucia a hagyományos fehér jelmezben, eredeti tradíció szerint 7 égő gyertyával ellátott koszorúval a fején vonul végig, jelképezve ezzel a fényhozó alakját. Ma már egyébként modern és biztonságosabb elektromos gyertyákkal helyettesítik a viaszgyertyákat – olvashatjuk a Skandináv Ház weboldalán.

A svédek – többnyire a diplomáciai képviseleteik vezényletével – világszerte megünneplik ezt a napot, természetesen hazánkban is. A budapesti Brody House-ban szervezett ünnepen Niclas Trouvé nagyköveten, helyettesén, Katarina Szécsi Åsbrinken, valamint munkatársain kívül elsősorban a Magyarországon működő észak-európai nagykövetségek tisztségviselői, a svéd cégek alkalmazottai és a gyerekeik, valamint e cégek partnerei és a magyar–svéd kapcsolatot évek óta ápolók vettek részt.

A főszereplők természetesen a gyerekek voltak, akik számára afféle belső játszóházat rendeztek be. A kis fehér zacskókba adagolt színes cukorkák, amelyeket a svéd gyerekek kapnak ilyenkor, szintén svéd szokásról árulkodnak. Egyébként az ő hazájukban nem divat nyakra-főre édességet enni, a gyerekek többnyire csak szombaton kapnak – vagy inkább kaptak régen – csokoládét, hogy ne hízzanak el és ne romoljon el a foguk.

A Brody-házban ez alkalommal is minden olyan volt, mint fenn Északon – persze, csipetnyi magyar „fűszerrel”.

Mindjárt a helyszín is. A nagykövetség a VI. kerületi Vörösmarty utcában lévő régi belvárosi házat bérelte ki az eseményre, amely most a Brody House nevet viseli, és egyébként előkelő, zárt magánklub. Afféle cool hely. Az épület szándékosan nem lett teljesen rendbe hozva, csak annyira, hogy kényelmesebb, komfortosabb legyen, de közben megmutassa 120 éves hajdani szépségét, például a bejáratnál a cementlappal kirakott „Üdvözlégy!” köszöntést.

A lépcsőházak, a gangok mind-mind karácsonyi pompában tündököltek. A régi falak, kovácsoltvas korlátok és bútorok, az ultramodern bár és a világ legnagyobb lakberendezési áruházának dekorációja kellemes összhangot árasztott. A házat kívülről ez alkalomból fényfestéssel dekorálták, a falra vetített figurák jellemzően hosszú fehér ruhába öltöztetett, kezükben gyertyát tartó svéd leányalakok voltak.

Mindehhez az enni- és innivalókat szintén a svéd giga lakberendezési vállalat szolgáltatta, nem hiányzott a glögg, és a sokféle keksz, amelyet sokszor belemártogatnak, sőt, a bort mazsolával és szeletelt mandulával szórják meg, amivel mifelénk nem szokás gazdagítani e fűszeres italt. Jellemző, praktikus részlet: a forralt bor papírpoharára egy külön erre a célra barna hullámpapírból készített kis papírszalagot húznak, hogy ne égesse ujjainkat a forró ital. Az emlékül eltehető papírszalagon ez áll: Lucia 2018.

A lazacos falatkák, a köttbullarok, azaz húsgombócok, az úgynevezett téli üdítő mind jellegzetes svéd termék. Nem hiányzott Luca macskája, azaz Lussekatt sem.

Ilyenkor a legjellemzőbb sütemény a Lussekatt, azaz Luca macskája nevet viseli. Többnyire S-alakban feltekert, a bronzkori skandináv művészetet idéző, mazsolás briósról van szó.

Nézzük, mi is kell a lussekatthoz! 15 deka vaj, fél liter tej, 5 dkg friss élesztő, fél csésze cukor, 2 tojás, 6 csésze liszt, fél teáskanál só, mazsola. A sütőt előmelegítik 220 fokra. A vajat megolvasztják, hozzá adják a tejet, és kézmelegre langyítják. Az élesztőt elkeverik kevés tejben. A sáfrányt mozsárban összezúzzák, vagy langyos tejben áztatják. A tejet, az élesztőt, a sáfrányt, cukrot, felvert tojást, sót és a mazsolát elkeverik a liszt nagy részével, és addig gyúrják, míg az edény falától elválik. Ha szükséges, még adnak hozzá lisztet. A tésztát liszttel megszórják, konyharuhával letakarják, kétszeresére kelesztik. A megkelt, könnyű, rugalmas tésztából enyhén lisztezett gyúródeszkán dupla csigára feltekert S-alakú süteményt formálnak, Hagyják ismét megkelni.

Tojással megkenik, mazsolaszemmel díszítik. Tíz percig sütik.