Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. június 27. Az év 178. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737634. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Washington összevonta szemöldökét – a magyar politikai szereplők állami szinten szervezik a csalásokat

Washington összevonta szemöldökét – a magyar politikai szereplők állami szinten szervezik a csalásokat Washington összevonta szemöldökét – a magyar politikai szereplők állami szinten szervezik a csalásokat

A The Washington Post – az amerikai AP, a The New York Times emellett a brit Reuters hírügynökség beszámolóit felhasználva – ad hírt arról, hogy tegnap este is több ezren tiltakoztak Budapesten az új munkajogi előírások ellen. A médiajelentések szerint bírálat tárgya az új, közigazgatási bíróságról szóló törvény is, amely kiveszi a kormányzati intézményeket az általános bíróságok hatásköre alól.

A Reuters-összefoglaló emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor, 2010-i hatalomra jutása óta meggyengítette a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét, a bíróságokat és a felügyelő intézményeket a saját híveivel töltötte fel, a média nagy részéből propagandagépezetet alakított ki, a közbeszerzéseknél pedig saját barátait részesítette előnyben. A külföld – jegyzi meg a Reuters – nem volt képes megállítani a magyar kormányfőt, akinek a választási rendszer átalakítása révén és az egységes ellenzék hiányában sikerült kétharmados parlamenti többséget szereznie, a választópolgárok mindössze egyharmadának a támogatása mellett, és továbbra is ugyanekkora támogatást élvez a lakosság körében.

Az AP beszámolója kitér arra, hogy a tüntetéseken sok olyan diák is részt vett, aki ellenzi a CEU Budapestről történt kiszorítását.

Az APA osztrák hírügynökség, amelynek a beszámolóját több osztrák lap átvette, egyebek közt azt írja, hogy a pesti, Kossuth téri tüntetésen feltűntek a Jobbik lobogói, és a tér rendőrségi kiürítése után tettlegességre került sor a rendőrök és a demonstrálók között. 

A The New York Times azt a másik, szintén magyar vonatkozású Reuters-jelentést is közli, amely szerint David Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete az országgyűlés külügyi bizottsága előtt sürgette Magyarországot, hogy javítsa meg Ukrajnához fűződő viszonyát, és ne próbálkozzék azzal, hogy gátolja Kijev együttműködését a NATO-val. „Ha Ukrajna elesik, Magyarország az orosz agresszió frontvonalába kerül” - idézi a beszámoló a nagykövetet. A The New York Times által ismertetett Reuters-hír szerint Cornstein – mint az a nagykövetség által közzétett dokumentumban olvasható - azt mondta: „Oroszország, jobban, mint valaha, teszteli a Nyugatot. Erős az az érzésünk, hogy NATO-szövetségesként az Ukrajnával való tárgyalás a legjobb módja annak, hogy előmozdítsuk az ukrajnai reformokat, és nem az, hogy blokkoljuk Ukrajna NATO melletti elkötelezettségét”.

A Bloomberg – elsősorban üzleti körökben figyelemmel kísért – hírügynökség azt emeli ki Cornstein beszédéből: Orbán Viktor alapvetően megnehezíti az amerikai–magyar viszonyban az olvadás bekövetkeztét azzal, hogy nem viszonozza az Egyesült Államok ilyen irányú erőfeszítéseit. A nagykövet ezzel kapcsolatban szóvá tette a Közép-európai Egyetem kiűzését, valamint azt az esetet, amikor a magyar hatóságok Oroszországnak – és nem az Egyesült Államoknak – adtak ki elfogott orosz fegyverkereskedőket.

Az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál Jávor Benedeknek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjének, valamint Andor László volt EU-biztosnak, a Progresszív Európai Tanulmányok Alapítványa vezető kutatójának a közös cikkét közli arról, hogy az uniós pénzek folyósításának feltételekhez kötését olyan, árnyaltabb módon kellene megvalósítani, ami kevesebb politikai ellenhatást gerjeszt, és adott esetben törekedni kellene arra, hogy közvetlenül a kedvezményezettek kapják meg ezeket a pénzeket.

A két magyar szerző annak kapcsán tette közzé állásfoglalását, hogy az EU-ban már zajlanak a következő sokéves költségvetési keretekről szóló tárgyalások, és azok során az uniós támogatások összegének a nagyságrendje, felhasználásának hatékonysága, valamint a célitűzések közötti prioritások meghatározása mellett figyelembe veendő szempontnak tekintik az európai értékek tiszteletben tartását is.

Jávor és Andor teljes mértékben osztja az Európai Bizottság azon véleményét, hogy a helyzet súlyos, politikai szereplők állami szinten szervezik a csalásokat, és ennek a következménye nem csupán az uniós források eltékozlása, hanem a demokrácia, a közérdek és a jogállamiság aláásása is. A szerzők ugyanakkor úgy látják, hogy az eddigi viták során még nem vizsgáltak meg minden lehetőséget, és nagy a veszélye annak, hogy súlyosan hibás olyan mechanizmust alakítanak ki az EU-ban, amely politikai döntés alapján tenne lehetővé szankcionálást – például annak megállapításával, hogy ez és ez az ország megsértette a jogállamiság követelményét –, illetve amely azt a veszélyt idézné elő, hogy mindenféle uniós forrást megvonnak a szankció alá vont tagországtól.

A két szerző szerint a szankciókat csak az objektivitás és az átláthatóság alapján szabad elrendelni. Ehhez szilárd indikátorokra és pontosan meghatározott követelményekre van szükség, valamint arra is, hogy a szankció megfelelően célzott legyen, és az elkövetőt sújtsa, ne azokat az ártatlanokat, akik mintegy az elkövetők túszaként foghatók fel. A Jávor és Andor a lehetőségek között felveti azt is, hogy az anomáliák bizonyos küszöbértéke fölött – például abban az esetben, amikor valamely tagország ellen nagyon gyakran kell megindítani uniós csalás elleni vizsgálatot –, Brüsszelből uniós szakértőket küldhessenek az érintett tagország intézményeibe, hogy azok a szakértők ott segíthessék a folyamatok megfelelő mederbe terelését.