Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. január 16. Az év 16. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737472. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Belga kormányfő: felülvizsgálandó Magyarország schengeni tagsága

Belga kormányfő: felülvizsgálandó Magyarország schengeni tagsága Belga kormányfő: felülvizsgálandó Magyarország schengeni tagsága

Az unióban egyre többeknek tele van a hócipőjük Orbán Viktorral, de harcias nyilatkozatokon túl nem történik semmi. Szijjártó megint mókás nyilatkozattal vétette magát észre, a Politico azt üzente Kovács Zoltánnak, még sokat kell tanulnia, ha pontosan tudni, akarja, eszik-e vagy isszák a sajtószabadságot. Orbán Viktor tudatosan csinál politikát az antiszemitizmussal, de az antikommunizmus, az emlékezetpolitika kisajátítása éppen úgy beletartozik az eszköztárába.

A brüsszeli uniós csúcsértekezleten a tagállamok támogatták, hogy vissza kell szorítani a világhálón terjedő álhíreket, de Juncker azt mondta, hogy ez ügyben nem árt, ha egyes tagországok a saját portájuk előtt is söpörnek, és Orbán Viktort a dezinformációk egyik fő forrásának nevezte – jelentette a Yahoo. A Bizottság elnöke példának a többi közt azt hozta fel, hogy amikor a magyar kormányfő a migránsokat okolja a Brexitért, az fake news, szóval nem szabad a felelősséget csakis másokra tolni. Érdemes körülnézni azok háza táján is, akik az Európai Tanács asztalánál ülnek.

A jelentés hozzáteszi, hogy 2010 óta Orbán nyomás alá helyezte a bíróságokat, a sajtót és a civileket, ám ellenfelei szerint ezzel megsértette az EU szabályait. Sokakat dühít, hogy a nemzetállamok és az etnikai többség jogaiért vívott keresztes háború harcosának jelmezét ölti magára, ám közben megszegi a civilizált viselkedés szabályait. A mostani uniós döntés egyébként főleg az orosz álhíreknek igyekszik megálljt parancsolni, mert a közösség úgy látja, hogy azokkal Moszkva a nyugati demokráciákat igyekszik megrendíteni.

Az uniós csúcstalálkozó után a belga kormányfő igen éles hangú nyilatkozatban vágott oda Orbán Viktornak, kiemelve, hogy felül kell vizsgálni azoknak az államoknak a részvételét a schengeni övezetben, amelyek semmiféle szolidaritást nem tanúsítanak – írja a Politico. Brüsszelben ezúttal sem sikerült előbbre lépni a menedékpolitika átfogó megújítása ügyében, emiatt jó pár ország immár kifejezetten dühös és illetékesek szerint éppen ez az elégedetlenség tükröződött Michel mondataiban. Csalódott volt Juncker is, miután pl. Magyarország hajthatatlannak bizonyult a migráció kérdésében. Hogy nem tudtak megállapodásra jutni, az főként a Bizottság számára  nagy csapás. A testület hét javaslatot terjesztett elő, de semmire sem jutott velük, mert az egyeztetések megfeneklettek a kötelező kvótákon. A luxemburgi miniszterelnök egyébként úgy látja, hogy Belgiumban éppen azért robbant ki koalíciós válság, mert az ország tartani akarta magát a migráció ügyében vállalt EU-kötelezettségeihez.

A keményen bevándorlás-ellenes magyar kormány képviseletében Szijjártó Péter azon sajnálkozott, hogy a britek kiválásával nagy veszteség éri a józan hozzáállást az unión belül a migráció körüli vitában – olvasható a brit The Guardienben. A miniszter a manchesteri főkonzulátus megnyitása alkalmából nyilatkozott, és azt mondta, hogy Magyarország számára a Brexit a lehető legrosszabb forgatókönyvet jelenti, mert a jó az volna, hogy a szigetország nem lép ki, a migránsok pedig nem lépnek be Európába. Hozzátette, hogy London nélkül még inkább fölénybe kerül a többség a magyar állásponttal szemben. Szerinte az Egyesült Királyság nagyon pragmatikusan nyilvánult meg olyan alapkérdésekben, mint a szuverenitás, a nemzeti parlamentek szerepe, stb. Ezért nélküle kiegyensúlyozatlan lesz a vita az EU jövőjéről.

Szijjártó úgy ítéli meg, hogy egyes brüsszeli bürokraták a Brexit kapcsán móresre akarták tanítani Nagy-Britanniát, éspedig ugyanazok, akik Magyarország ellen szoktak vádaskodni. Szerinte ugyanakkor nincs abban semmi képmutatás, hogy Magyarország egyfelől kemény bevándorlás politikát folytat, másfelől viszont befogadta a volt macedón kormányfőt. Tagadta, hogy a magyar diplomácia vagy titkosszolgálat segített a politikusnak átjutni a határon. Azt hangoztatta, hogy Gruevszki legálisan, megfelelő okmányok birtokában jutott el magyar földre. A miniszter biztonsági megfontolásra hivatkozva védelmébe vette a kerítést, valamint a Stop, Sorost is.  A lap azonban nevekkel bizonyítja, hogy minimum tévedés a bevándorlásra fogni a merényleteket, mert a legsúlyosabb nyugati terrorcselekmények elkövetői sok esetben olyanok, akik már a nyugaton születtek.

Orbán Viktor kihasználja az antiszemitizmust, tekintélyelvű vezetőként ő is igyekszik politikai hasznot húzni a gyűlöletből – állapítja meg a The Atlantic című folyóiratban közölt írásában a Human Rights Watch szakértője a magyar Figyelő múlt heti számának címlapja kapcsán, mivel az a pénzsóvárságot sugallja Heisler András személyéhez kötve. Vagyis ahhoz az alattomos kliséhez nyúl vissza, amit még a nácik dobtak be a köztudatba. Ez eléggé gusztustalan általában, ám különösen veszélyes napjainkban, amikor a zsidók fokozott diszkriminációval és erőszakkal néznek szembe Magyarországon, de egész Európában is. A Figyelő szorosan kapcsolódik az Orbán-kormányhoz, amely kifejezetten visszautasította, hogy bírálja a címoldalt. A miniszterelnök, a feltörekvő autokrata, aki szép, lassan lebontja a demokráciát, azt állítja, hogy semmiféle zsidóellenességet nem hajlandó eltűrni. Csak éppen közben olyan utalásokat tesz, amikkel az antiszemitákat bujtogatja.

Ilyen célból festi le ördögnek Soros Györgyöt, azon kívül dicséri Horthyt, valamint adózik tisztelettel Hóman Bálintnak, a háborús időszak hírhedt antiszemitájának, de ezzel csak azt árulja el, hogy a keresztény Európa önjelölt védelmezőjeként hajlandó meglovagolni a gyűlölködést. A Figyelő húzása ennek a politikának a merész kiterjesztését jelenti. A hatalom már korlátozta a migránsok, az emberi jogi aktivisták, valamint a romák jogait és könnyen a kormány célkeresztjébe kerülhetnek azok a zsidók is, akik kiállnak Orbán ellen. Az egész ügy akkor robbant ki, amikor kiéleződött a vita a Sorsok háza körül. Utóbbi felelőse Schmidt Mária, aki eltorzítja az igazságot a holokauszt ügyében.

A Figyelő körüli botrány nagy nemzetközi tiltakozást váltott ki, a miniszterelnök azzal a nevetséges kifogással próbálta elütni ezeket, hogy a sajtószabadságot korlátozná, ha elítélné az antiszemitizmust. Mert ha egy politikus kiáll a gyűlöletbeszéd ellen, az nem jelenti a sajtó cenzúrázását. Azon kívül ő csak ne regéljen szabad sajtóról, amikor a Fidesz propagandája uralja az egész médiát.  A tömegtájékoztatás feletti uralom Orbán tekintélyelvű rendszerének csak az egyik összetevője, jellemzi továbbá a hatalmas korrupció, a független igazságszolgáltatás aláásása, a választási törvények manipulálása, az emberi jogi szervezetek elleni támadás, valamint a kemény bánásmód a migránsokkal szemben. Mindezt a kormányfő illiberális demokráciának hívja, mások fasizmusnak. De a lényeg, hogy szinte teljesen felszámolta a demokráciát.  Gerjeszti az idegengyűlöletet, összekacsint az antiszemitákkal. Az már a demokrácia védelmezőinek dolga, hogy Orbán megfizesse ennek a politikának az árát.  

Hogy a portál kikkel dolgozik együtt, ahhoz a magyar kormányszóvivőnek a világon semmi közbe sincsen – hangsúlyozza a Politico, miután Kovács Zoltán a twitteren tudatta a világgal, hogy nem tekinti újságírónak a híroldal Magyarországgal foglalkozó munkatársát, Lili Bayert. Egyben azt ajánlotta, hogy a szerkesztőség vizsgálja meg, érdemes-e pénzt áldozni egy ilyen munkaerőre. Nos, a válasz az, hogy a magyar kormány nemzetközi sajtóügyeinek újdonsült felelőse nem sokat ért a sajtószabadságból. Lili Bayer egyébként most azzal húzta ki a gyufát magyar hivatalos körökben, hogy megírta: a miniszterelnök tőle szokatlan módon bizonytalan volt, amikor az ellenzék a Parlamentben megpróbálta meghiúsítani a rabszolga törvény elfogadását.

Szegénységi bizonyítvány az unió számára, hogy Brüsszel továbbra is ömlesztve folyósítja a támogatásokat Magyarországnak, miközben távozni kényszerül onnan a Közép-Európai Egyetem. Egyben bizonyítja, milyen mértékben esett vissza az USA befolyása, hiszen el lehet űzni egy amerikai intézményt – állapítja meg helyszíni beszámolójában a német Junge Welt. Trump új nagykövete próbálta úgy beállítani az ügyet, mint Orbán és Soros viszályát, ám ennél sokkal többről van szó. Kövér László igazi kulturkampfot vizionál. A kormány betiltotta a gender szakot, nem csatlakozik a családi erőszakot tiltó isztanbuli megállapodáshoz. El akarja törölni a Tudományos Akadémia önállóságát, a politika meg  jogot formál, hogy megmondja a kutatóknak, mely területek fontosak. Ennek megfelelően  osztaná el a kutató intézeteknek a pénzt.

Az állami szervek az emlékezetpolitika kapcsán is nyomást fejtenek ki. Eltávolítják Nagy Imre emlékművét a Kossuth térről, helyette visszaviszik oda a „vörös terror” áldozatainak szobrát. Hogy semmi se emlékeztessen 56-ra, már korábban lebontották az örök lángot is. Az országban kétségtelenül igen elterjedtek az antiszemita érzelmek, 51 % mondja azt, hogy Soros sok millió menekültek akar Európába hozni. A hivatalos politika tudatosan épít a zsidóellenességre és az antikommunizmusra. Homogén magyar népből indul ki, ideértve a „keresztény gyökereket”. Ebbe  világképbe nem férnek bele a komcsik és a libsik. Soros azonban egyedül nem elég ellenségnek, ezért ostorozza folyamatosan a kormány a hajléktalanokat is.

Aggasztó, hogy a Fidesz elűzi a CEU-t, mégis az Európai Néppárt tagja maradhat. Ezzel a kereszténydemokraták azt bizonyítják, hogy semmi bajuk egy autokrata, szélsőjobbos rezsimmel, miközben az magát keresztény-konzervatívnak álcázza. Ugyanakkor a baloldaliak és a liberálisok eddig nem tudták igazolni a választóknak, hogy akik szélsőséges pártokat követnek, azok vesztik el elsőként szociális jogaikat. Amint azt Magyarország példája tanúsítja.

Ausztria igen látványosan kezdte a most véget érő uniós elnökséget, de azután nagyon is prózaian fejezi be: sok változást nem tudott elérni a fő célként meghirdetett területen, a menedékpolitikában – összegez a Die Zeit. De legalább Európa nem omlott össze és Bécs is áll még. A kancellárról kiderült, hogy nem csodagyerek, ám ez nem is baj. Kurz felsült azzal az ígéretével, hogy ő majd hídverő lesz. Emlékezetes, hogy szinte a kezdetektől fogva bírálta Merkel döntését a menekültek ügyében, ugyanakkor igencsak szót értett a német vezető fő ellenfelével, Orbán Viktorral. Hát, nem épült híd, ráadásul Ausztria az elsők között utasította el az ENSZ migrációs csomagját. Az osztrák elnökség jelszava az volt: „Európa, amely megvéd”. De gyorsan feladta a külső határok fokozott őrizetének programját – alighanem azért, mert rájött, hogy ahhoz még több nemzetállami jogkört kellene átadni Brüsszel részére. Egyidejűleg nem sokat tudott tenni menedékrendszer reformjáért sem.   

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.