Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. január 17. Az év 17. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737473. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az újságíró archívumából: Bizalomerősödés

Az újságíró archívumából: Bizalomerősödés
Kulcsár László

Éppen ma harmincegy esztendővel ezelőtt, az akkor tekintélyes, nemzetközileg is szemlézett Magyar Hírlap belső vezércikkében értékeltem az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének frissen véget ért ülésszaka eredményeit. Miként az írásból kiderül: három évtizeddel ezelőtt is megvoltak a világ nagy válsággócai, gondjai és problémái, amelyek – nincs új a nap alatt – sok tekintetben megegyeznek a maiakkal. Akkor is tűzfészek volt a Közel-Kelet, Afganisztán, a nagyhatalmi szembenállás szigorúan a két szövetségi rendszer (a Varsói Szerződés és a NATO) vezető hatalmainak „húzd meg, ereszd meg" civakodásában nyilvánult meg, miközben mindkét oldal oldal tisztában volt azzal, hogy a fegyverkezési verseny Földünket, az egész emberiséget veszélyezteti. És bár hazánk is elkötelezett volt a keleti tömb tagjaként, diplomáciánk keményen dolgozott az ENSZ-ben – a nemzetközi légkör javítását, az enyhülést, az együttműködést szolgálván.       

Tapasztalatokon nyugvó, régi igazság: amilyen a két világrendszert vezető nagyhatalmak viszonya, általában olyan hatékony és eredményes az Egyesült Nemzetek Szervezetének a munkája. Éppen ebből következően írható az összegző megállapítás: még alkkor is derék és áldásos munkát végzett az ENSZ szeptember közepén kezdődött 42. közgyűlési ülésszaka, ha nem oldotta is meg korunk nagy nemzetközi politikai, gazdasági és egyéb problémáit. És még valamit elöljáróban: ezt senki sem várhatja tőle, legkevésbé egyik napról a másikra. A világunkban fölhalmozódott probléma-meddőhányók eltakarítása ugyanis, jól tudjuk, még esztendőkbe telik. De a munka megkezdődött!

Nincs még statisztika arról, hogy a határozatra, megtárgyalásra érett, előkészített idei száznegyvennégy napirendi pontból hány esetben született miniden érdekeltet kielégítő döntés. Annyi biztos: életfontosságú ügyben most újabb, megerősítő határozatot fogadtak el a közgyűlési ülésszak részvevői. Tíz szocialista ország, közte hazánk, a Magyar Népköztársaság terjesztette be már tavaly a nemzetközi biztonság és leszerelés tárgykörében, hogy a XXI. századba átvezető új korszak nyílhasson a nemzetközi kapcsolatok történetében. Igen fontosnak tartjuk, hogy a célnak leginkább megfelelő helyen — kormányunk képviselőjének, Várkonyi Péter külügyminiszternek a szavaival — az Egyesült Nemzetek Szervezetében, a különböző társadalmi rendszerű, gazdasági fejlettségű és nagyságú államok együtt munkálkodásának semmivel sem helyettesíthető fórumán emelkedett határozattá az életigenlő, mindnyájunk jövőjét alapozó javaslat.

Bizalmat is erősítő kezdőhangja volt a mostani közgyűlési ülésszak általános politikai vitájának a szovjet—amerikai (akkor még csak elvi) megállapodás a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakéták fölszámolásáról. Biztatás volt ez mindazoknak, akik a magyar hivatalos állásfoglalásokkal egyezően vallják: itt az ideje, hogy az ENSZ központi szerepet játsszék a világméretű leszerelési intézkedések kidolgozásában, illetve ellenőrzésében. Csupán a legfontosabb teendőket említve: a stratégiai fegyverek a mostaninak is felére csökkentése az ABM-szerződés szerződés megtartásával; a nukleáris fegyverkísérletek átfogó betiltása; a vegyi fegyvereket eltiltó nemzetközi konvenció kidolgozása; az európai hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentése.

Legyünk reálisak: mindezen életfontosságú ügyekben erősödött a nemzetek készsége a közmegegyezésre, bár a nyugati nagyhatalmak részéről még ima is tapasztalható bizonyos mértékű hajthatatlanság. Vegyük azonban bíztatásnak, az egyetlen alternatívánk, az élet által kikövetelt eredménynek, hogy a mostani közgyűlési ülésszak részvevői közmegegyezéssel fogadták el a határozatot a vegyi fegyverek tilalmáról. És az is nagyon jó jel, hogy erősödik a nagy szemben állók bizalma egymás iránt, ami a katonai információk cseréjében, a kölcsönös ellenőrzés elfogadásában ölt valóságot. Egyébek között az itt fölsoroltakon át vezetett az út a múlt három hónap munkájának egyik legszebb gyümölcséhez. Határozatot fogadtak el a tagállamok: jövő május 31. és június 25. között New Yorkban rendezik meg az ENSZ-közgyűlés, immár harmadik, rendkívüli leszerelési ülésszakát.

Mérlegünknek föltétlenül a pozitív oldalára írható a Keleten és Nyugaton egyaránt nagy politikái eredménynek elkönyvelt esemény: a közgyűlési ülésszak részvevői ünnepélyes nyilatkozatban fogadták meg: lemondanak az erőszakkal való fenyegetésről és az erőszak alkalmazásáról. Újra kinyilvánították a tagállamok együttműködési készségüket a terrorizmus elleni küzdelemben, és hozzáláttak a gyakorlati lépések kidolgozásálhoz ezen a területen, miként hadat üzentek a kábítószer-kereskedelemnek és sokoldalú együtt munkálkodásra szánták el magukat korunk pestise, a napról napra több áldozatot követelő immunbetegség leküzdésében.

Az ENSZ-tagállamok igen nagy többségének akaratával sem sikerült érdemleges eredményt elérni az évek óta nyomasztó, százezrek életét követelő, regionális válsággócok fölszámolásában. Továbbra is dúl az Öböl-háború, fegyverropogástól, jajszótól hangos a Közel-Kelet, Dél-Afrika továbbra is megpróbálja rettegésben tartani szomszédait és fekete bőrű állampolgárait. Némi reményre jogosít viszont a nemzeti megbékélést szorgalmazó afgán és kambodzsai kormány igyekezete, amit a közgyűlési ülésszak vitájában fölszólalók jó része is bíztató jelként értékelt. Nagy szolgálatot tett Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár a közép-amerikai béke megteremtéséért, amikor nemrégiben közvetítésre vállalkozott a térségben.

Külügyminiszterünk is, más érdékelt országok megbízottai is részletesen szóltak a közgyűlésben a mind aku-tabbá váló világgazdasági egyensúlyzavarokról, a nemzetközi pénzügyi-valutáris rendszer feszültségeiről, sok ország immár kritikus szintű eladósodásáról. Mindennek legfőbb oka az — vonták le a lényegében egyértelmű következtetést a közgyűlési vitában fölszólalók —, hogy minden eddiginél nagyobb erőforrásokat vonnak el a fegyverkezési kiadások a békés, az ember igazi javát szolgáló termeléstől. A világnak meg kell találnia a partnerségen, stabilitáson, megbízhatóságon, jóhiszeműségen, kiszámíthatóságon alapuló nemzetközi gazdasági biztonság megteremtésének a módját. Ebben a többi között a Magyar Népköztársaság is készséges közreműködő.

Annak ellenére, hogy még mindig felfogásbeli különbségek osztják meg a Kelet és a Nyugat országait az emberi jogok tekintetében, haladásnak számít, hogy a közgyűlés állást foglalt a világban tapasztalható tömeges jogsértések ellen. Síkraszállt a faji megkülönböztetés minden megnyilvánulásának fölszámolásáért. A magyar állásfoglalás szerint az ENSZ minden tagállamának kötelessége, hogy küzdjön a népek önrendelkezési jogának érvényesítéséért, a nemzetiségi és más tömeges megkülönböztetés megalázó politikája és gyakorlata ellen.

Szeptemberben is az aktív és alkotó közreműködés szándékával látott munkához a magyar küldöttség az ENSZ- palotában. Kedvező nemzetközi visszhangot keltett külügyminiszterünk közgyűlési beszéde, miként értékes hozzájárulásként nyugtázták a plenáris és bizottsági üléséken elhangzott további negyven magyar felszólalást, valamint azt, hogy huszonöt javaslatnak a Magyar Népköztársaság is társszerzője volt.

Címkék