Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. január 17. Az év 17. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737473. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az újságíró archívumából: püspöki konszenzus

Az újságíró archívumából: püspöki konszenzus
Kulcsár László

Manapság ritkán szokták emlegetni, ám történelmi valóság: 1969. március 17-én a budai Gellért szállóban ülésezett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete. Az eszmecsere részvevői fogadták el a budapesti nyilatkozatot, amely (a Kelet részéről) megnyitotta utat az előbb csak szakértői, majd négy évvel később, 1973 nyarán Helsinkiben külügyminiszteri szinten megtartott, az 1975. nyári csúcstalálkozót előkészítő Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet előtt. (A nyitó képen: a helsinki Finlandia-palota a tenger felől.)

Erről jut eszébe a krónikásnak az egész világ figyelmétől övezett tanácskozás záróepizódja:

Türelmetlenül vártuk mi, újságírók, hogy végre kinyíljék a külügyminiszteri záró tanácskozásnak helyt adó terem ajtaja. A pincérek is idegesek voltak, harmadszor is cserélniük kellett a koccintásra előkészített Lanson pezsgős palackok alatt a jeget, az ajtó azonban csak nem akart kinyílni. Emlékezetem szerint órákkal a tervezett időpont után mégis csak megtörtént, és mielőtt a 33 európai és két tengerentúli ország diplomáciájának első embere elhelyezkedett volna a Finlandia-palota főlépcsőjén, elkészítendő Európa érettségi tablóját, kézbe vehettük a pezsgőspoharakat.

Európa érettségi tablója, 1973.

A magyar küldöttséget vezető Péter János külügyminiszternek ez a tanácskozás volt a diplomáciai hattyúdala, egyben pályafutásának csúcsa is. Akkor vált ismeretessé, hogy a helsinki külügyminiszteri eszmecsere kis híján meghiúsult. Tekintettel arra, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat a konszenzuson alapult, a részvevők addig nem zárhattak le egy-egy témát, fejezetet, míg valamennyi részvevő el nem fogadta a szövegtervezetet. A záróokmánnyal tehát mindenkinek egyet kellett értenie.

Péter János (jobbra) magyar külügyminiszter hajókiránduláson újságírók között; középütt Tatár Imre, a Magyar Nemzet főmunkatársa, az európai ügyek akkor legjobb magyar szakértője (kép: Kulcsár László)

A helsinki külügyminiszteri tanácskozás helyszíne, a Finlandia-palota nagyterme (kép: Kulcsár László)

Csakhogy volt egy kivétel, a szigetország Máltát képviselő Dom(inic) Mintoff miniszterelnök-külügyminiszter kötötte az ebet a karóhoz, hogy vonják be az európai folyamatba a Földközi-tenger melléki észak-afrikai országokat is. Ezen vitatkozott a 35 vezető diplomata, mígnem Péter János magyar külügyminiszter elvágta a gordiuszi csomót, és megtámadhatatlan javaslatot tett a konszenzus szellemében: „Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet helsinki külügyminiszteri tanácskozásának részvevői egyetértenek abban, hogy nem értenek egyet a máltai javaslattal…”

Ajtó föltárul, jöhet a pezsgős koccintás.