Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. január 17. Az év 17. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737473. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Forró év vár Magyarországra és Orbánra

Forró év vár Magyarországra és Orbánra Forró év vár Magyarországra és Orbánra Forró év vár Magyarországra és Orbánra

A magyar szakszervezetek, az országos tiltakozási hullám hatására azt mérlegelik, hogy megszervezzék-e a vasfüggöny leomlása óta első általános sztrájkot – írja az üzleti és politikai kérdésekkel foglalkozó Bloomberg amerikai hírügynökség. A cikk beszámol a túlórakeretet kiterjesztő rabszolga-törvény elleni megmozdulásokról, valamint arról, hogy a szakszervezetek nagygyűlést hirdettek január 19-re, és a munkabeszüntetésről konzultálnak tagjaikkal.

A vita – vélekedik a Bloomberg – a szakszervezetek újraéledését jelezheti, hiszen, miként Kelet-Európában máshol is, a kommunizmus összeomlása óta eltelt három évtized során a befolyásuk összezsugorodott. Bár ma Magyarországon csupán minden tizedik dolgozó tartozik valamilyen szakszervezethez, a fenyegető sztrájk újszerű kihívás Orbán számára – állapítja meg az amerikai hírügynökség. A kormányfő politikailag támadhatatlan ugyan a tavaly áprilisban immár sorozatban harmadszor elnyert alkotmányozó erejű többség birtokában, a sztrájk mégis csorbát ejthet azokon az erőfeszítésein, hogy szerte az Európai Unióban felvillanyozza a nacionalistákat a májusi európai parlamenti választások előtt.

A Bloomberg szerint első pillantásra furcsának tűnik föl, hogy a szakszervezetek éppen most akarnak tiltakozni, hiszen a gazdasági növekedés 13 éve nem volt ilyen erőteljes, a bérek három év alatt harmaddal növekedtek, a munkanélküliség pedig rekordmélységbe süllyedt. Ám – folytatódik a cikk – a javulás oka részben a munkaerőhiány, ráadásul az Orbán-kormány összekülönbözött az EU-val, részben a bevándorlásellenes hozzáállása, részben a jogállamiság és a demokrácia hanyatlása miatt. A hírügynökség kitér arra, hogy Magyarországon az idén nem csupán európai, hanem önkormányzati választások is lesznek, és az ellenzéki pártok abban reménykednek, hogy hasznot húzhatnak abból a haragból, ami az orbáni hatalom megszilárdítása – a hatalmas propagandagépezet, valamint a kormány befolyása alá rendelt új csúcsbíróság létrehozása - nyomán keletkezett.

A Bloomberg olyan szakértői véleményt idéz, amely szerint a tüntetések egy idő után megfáradnak, ezért az a kérdés, hogy a szakszervezetek tudnak-e segíteni a holtponton való túllendülésben, amivel becsatornázhatják az elégedetlenséget a választási folyamatokba.

A Der Standard című osztrák lap A magyarok dühe címmel Csekő Balázs kommentárját közli az Orbán-kormány elleni tiltakozó megmozdulásokkal kapcsolatban. A szerző emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök, azóta, hogy 2010-ben hatalomra került, alig volt kitéve az utca nyomásának. A 2014-ben tervezett internetadó ellen, illetve a Fidesz választási győzelme után szintén voltak ugyan tüntetések, de a mostani demonstrálók lényegesen hangosabbak, határozottabbak és haragosabbak – írja, és kitér arra, hogy az eredetileg a túlórakeret kiterjesztése elleni tiltakozás átfogóbb követelésekbe csapott át, demokráciát, jogállamiságot, szabad médiát, független igazságszolgáltatást követelnek, egyszóval mindazt, amit Orbán az elmúlt kilenc évben lebontott.

A Der Standard szerzője megírja, hogy a baloldali anarchistáktól a szocialistákon, szociáldemokratákon, liberálisokon és konzervatívokon át a jobbikosokig kéz a kézben menetelnek szembe a tekintélyuralmi Orbán rezsimmel. „Bizarr kép, ám ez a magyar realitás” – írja Csekő az osztrák olvasónak. A szerző azt is kiemeli, mint új jelenséget, hogy a tiltakozások már nem szorítkoznak Budapestre. Csekő valószínűtlennek tartja, hogy Orbánék – Emmanuel Macron francia elnök példáját követve – készek lennének engedményekre a tiltakozások láttán. Így hát elképzelhető, hogy Magyarország olyan forró évnek néz elébe, amely Orbán miniszterelnök számára politikai pályafutása legnehezebb időszakának bizonyulhat – olvasható a Der Standard kommentárjában. 

A Politico amerikai lap és hírportál európai kiadása arról ad hírt, hogy hosszú évtizedek után eltűnhet az európai közélet színpadáról a német kereszténydemokrata veterán Elmar Brok, aki 1980 – igen, 1980 – óta tagja az Európai Parlamentnek. A májusi európai választásokra készülő CDU-pártlistán Brok a dolgok jelenlegi állása szerint, szűkebb pátriájának, Észak-Rajna–Vesztfália CDU-politikusainak a jóvoltából már nem kap helyet, bár a végleges döntés csak január 26-án születik meg.

A Politico kiemeli, hogy Brok Angela Merkel bizalmi körébe tartozó politikus, minden lényegesebb kérdésben az ő irányvonalát követte. Sokat ténykedett az Európai Parlament külügyi bizottságában, és – ezt már én teszem hozzá – több alkalommal igen erősen kritikus hangot ütött meg Orbán Viktorral és a Fidesz politikájával szemben. Elmar Brok a CDU liberális szárnyának volt eddig az egyik meghatározó alakja. A brüsszeli és strasbourgi parlamenti folyosókon Mr. Bertelsmannként is emlegették, hiszen hosszú ideje az egyebek közt az RTL mögött álló médiakonglomerátum lobbistájaként és tanácsadójaként is dolgozott.