Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. április 19. Az év 109. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737565. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Felejthetetlen dallamok királya, isten véled!

Felejthetetlen dallamok királya, isten véled!
Kulcsár László

Öt Grammy-, három Oscar-díj: a nagy és felejthetetlen filmdalok francia komponistája, élete 87 esztendejében elhunyt. A legismertebbek között tartották számon a francia filmzeneszerzőt, akit a nálunk is hatalmas sikerrel vetített Cherbourg-i esernyők című filmmusical dallamai tettek halhatatlanná. (A nyitó képen a Cherbourg-i esernyők című film két főszereplője, Catherine Deneuve és Nino Castelnuovo.)

A 85 esztendős Michel Legrand a Reuters felvételén.

Legrand a nemzetközi szórakoztatózenei élet és a filmipar számos kiválóságával  – Ray CharlesFrank Sinatra, Edith Piaf, Jean-Luc Godard, Orson WellesRobert Altman – dolgozott együtt. Első Oscar-díját a Thomas Crown-ügy című filmdráma slágerré lett  „The Windmills of Your Mind" (Szélmalom) című daláért nyerte el. Az első Oscart még kettő követte; Grammy-díjra 17 alkalommal jelölték, ebből ötöt vitt haza.

Párizsi zenészcsaládban született 1932-ben, tízévesen íratták be a francia főváros zenei konzervatóriumába; egész életét a muzsika töltötte ki, alkotni, komponálni, gyönyörködtetni akart, és ez sikerült is neki. A kimagasló sikert a filmzenék hozták el számára.

Mireille Mathieu francia sanzonénekesnő szerint – akinek Legrand jó néhány sikeres dalt komponált – Michel zenéje elvarázsolta a világot. „Számomra halhatatlanná vált zenéje és elragadó személyisége által”.

A filmforgatás egyik helyszíne, az esernyősbolt, 1967-ben.

Nem röstellem bevallani, hogy friss házasként szerénységemet is elvarázsolt Legrand zenéje – a Cherbourg-i esernyők által. Megadatott, hogy 1967 kora őszén eljussak a francia kikötővárosba, ahol a filmet forgatták, és végig járhattam a színhelyeket, amelyeket akkor már csak a kedves és készséges helybéliek kalauzolásával találtam meg. Ezt írtam akkor a többi között:

Szíven találta a teenagereket, a tizenéveseket (sőt, még a náluk idősebb korosztályt is!) néhány esztendővel ezelőtt a francia filmgyártás egyik – kísérletnek szánt, végül is ki­válóan sikerült – alkotása, a „Cherbourg-i esernyők”. Pedig akkor már javában üvöltött, tam-tamolt a beat! Maguk az alkotók is kételkedtek, elhallatszik-e a film-musical zené­je, az egész játékot átszövő, összehangoló, felejthetetlenné tevő dallama azokhoz, akik­nek szerezte Legrand.

A háború utáni kor eszmé­lő emberkéi az esernyős Cherbourg-t zárták (talán évtize­dekre) a szívükbe. És apáik, nagyapáik? Milyen emlék vil­lan agyukba Cherbourg hal­latán? Egészen biztos, hogy nem az esernyős üzlet tündér­kéje és az Esso-állomás szerelőfiúja. Nem cseng fülükben a kedves filmzene sem.

Hanem: ott dübörög emlé­kezetükben a második világháború százezernyi bombája, a normandiai partraszállás ejtőernyős hadosztályainak véres-dicső csatája, 1944. jú­nius 6-a, amikor a krónika szerint: „La Grande épopée est commencée...a nagy hőstörténet megkezdődött...

A filmbéli esernyőkre nem sok emlékeztet manapság. Képeslapok, apró­ságok maradtak csupán? A Divette utcában, ahol az esernyősüzlet, majd később a mosoda állt, kidőlt-bedőlt, lehúzott redőnyű üzlet látható. A film zárójelenetében fényképezett Esso benzintöltő-állomás viszont napról napra nagyobb forgalmat bonyolít le. Ha csak a fuvarozó vállalatok gépkocsijai (három cég mintegy négyszáz kamionja indul útnak hajnalonként Cherbourg-ból, hogy a tengeren hozott árut továbbítsa) tankolnának ott, a helyi Esso akkor is megélne. De vesznek ott benzint, gázolajat számtalan személygépkocsi, autóbusz is, valamint azoknak a jachtoknak a gazdái, amelyek a város külön kikötőjéből indulnak partmelléki vagy akár angliai útjukra.

 

A második világháború 65 bombatámadásának nyomait már eltüntették Cherbourg-ban. Velük együtt romba döntik a földgyaluk a régi, omladozó épületeket is, hogy helyet teremtsenek a tíz-tizenöt emeletes toronyházakkal telitűzdelt új lakónegyedeknek.

Békés kereskedőélet folyik a 75 000 lakosú városban. A tengerparton azonban, Cherbourg északkeleti részén a francia haderő egyik fontos egysége áll bevetésre készen. A tízemeletes pontházakból odalátni a szürke, beton erődrendszerre, a katonai területet övező nyolc bástya mögötti részre, ahol a III. Napóleon nevét viselő dokkban már majdnem kész az V. Köztársaság második atom-tengeralattjárója. A haditengerészeti iskolában évekre előre kiképezték a legénységét…”