Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. június 27. Az év 178. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737634. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A 2018. volt az évtized legjobb éve? Az idén már lassul a növekedés

A 2018. volt az évtized legjobb éve? Az idén már lassul a növekedés
GKI
  • 2019. 01. 28.

A magyar gazdaság 2018-ban a GKI becslése szerint 4,6%-kal, az EU-ban kiemelkedő mértékben bővült. A növekedési ciklus valószínűleg elérte csúcspontját, az idén lassuló, 3,4% körüli növekedés várható. A bővülést továbbra is elsősorban a belföldi felhasználás emelkedése ösztönzi.

Csakhogy a magas bázis miatt már idén is látványosan csökken az EU-ból érkező források dinamizáló ereje. A közeli jövőben az EU növekedése is lassul, az előrejelzések egyre pesszimistábbak. Nálunk 2018 végén az inflációs és költségvetési folyamatok – hála a világpiaci energiaárak csökkenésének és az EU-transzferek beömlésének – kedvező képet eredményeztek.

A magyar növekedés motorja 2018-ban a belföldi felhasználás volt (ami éves alapon kb. 6%-kal nőtt). A fogyasztás 5, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 15%-kal bővült. A behozatal (5,5%) gyorsabban nőtt a kivitelnél (4%). A magyar növekedés az EU-ban Lengyelország mögött – Lettország társaságában – a második-harmadik lehetett. A 4,6% körüli tavalyi GDP-növekedés jóval gyorsabb a bárki által vártnál, a GKI 2017. őszi 3,8%-os prognózisa a legjobbak közé tartozott (a piaci konszenzus 3,4% volt).

Az idén az EU-transzferek tovább nőnek, de már csak 5% körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökken, az infláció tendenciájában emelkedik, így a reálkeresetek a 2017. évi 10% feletti ütemről 2018-ban (közfoglalkoztatottak nélkül) a versenyszektorban 8, a költségvetésiben 6,5% körülire fékeződhettek, az idén pedig 5–5,5%-os dinamika várható. Ez is nagyon magas ütem; a reálkeresetek ötödik éve emelkednek gyorsabban a GDP-nél, ami a versenyképesség javításának szükségességére hívja fel a figyelmet.

Az októberben még 3,8%-os infláció decemberre 2,7%-ra csökkent, főleg az üzemanyagárak két hónap alatt bekövetkezett 12%-os csökkenése következtében. Azonban ez is a harmadik legmagasabb volt az EU-ban. Ráadásul az MNB által különösen figyelt, az átmeneti hatásoktól megtisztított ún. adószűrt maginfláció tovább emelkedett, s decemberben már megközelítette a 3%-os inflációs célt. Emiatt a Nemzeti Bank szóban már jelezte, hogy lassan el kell kezdenie monetáris politikája szigorítását. Ezt követően a forint 1,5%-kal erősödött.

Bár januárban az üzemanyagárak ismét emelkedésnek indultak, megnőtt az esélye a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb idei áremelkedésnek, és valamivel kevésbé gyengülő forintnak. Decemberben a magyar államháztartás a múlt években megszokott hatalmas (2017-ben csaknem 200 milliárd forintos) deficit helyett közel 400 milliárd forint többletet mutatott. Ez elsősorban az EU-pénzek beérkezésének volt a következménye, az éves összeg mintegy fele ugyanis az utolsó hónapban jött be. Továbbá – nyilván az EU hiánycsökkentési felhívása és az államadósság csökkentése végett – a múlt évekre jellemzőnél sokkal kisebb volt a decemberi pénzszórás is.

Az éves pénzforgalmi hiány így a feltételezhetőnél sokkal kevésbé, csak mintegy 75 milliárd forinttal haladta meg az előirányzottat. Emellett a hiány jó része, mintegy 450 milliárd forint az EU-támogatások megelőlegezéséből adódott. Mivel ez utóbbi nem része az EU módszertana szerinti hiánynak, a tavalyi GDP-arányos deficit a tervezett 2,4%-nál alacsonyabb, 2% közeli lehetett, igaz, így is az egyik legmagasabb az EU-ban. A GDP-arányos államadósság pedig a 2017. évi 73,3%-ról – tekintettel az év végi erős forintra is – 71% körülire mérséklődhetett.