Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. április 19. Az év 109. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737565. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Nincsenek hasznos és haszontalan tudományok

Nincsenek hasznos és haszontalan tudományok Nincsenek hasznos és haszontalan tudományok
(mta.hu)

Az MTA kutatóhálózatának kilátásba helyezett átalakítása olyan célokat fogalmaz meg, amelyek kisszámú kivételtől eltekintve nem alkalmazhatók a bölcsészet- és a társadalomtudományokra. Bár ezeken a területeken nem születik annyi szabadalom és a vállalati innovációt közvetlenül segítő eredmény, mint a természettudományokban, alapvető fontosságú a hozzájárulásuk az ország gazdasági fejlődéséhez, nemzetközi presztízséhez, valamint a társadalom önismeretéhez és kultúrájához. (A tanulmányt – Fazekas Károly, Havas Attila, Lengyel Balázs és Muraközy Balázs közreműködésével – Köllő János készítette.)
 

a.) A kivételekkel kezdve: a közgazdaságtan, a szociológia, valamint a politika- és jogtudomány egyes kutatási irányai a szakpolitika kidolgozásában közvetlenül hasznosítható tényeket és összefüggéseket tárnak fel, gyakran maguk a kutatók is megfogalmaznak szakpolitikai javaslatokat. A kutatások egy részét ma is államigazgatási szervek kezdeményezik, abban a reményben, hogy az elméletileg és módszertanilag felkészült, a tudományos teljesítményük alapján szelektált és az államapparátustól független kutatóktól megbízható eredmények várhatók. Szintén a kivételek közé tartoznak azok a nyelvészeti kutatások, amelyek eredményei az informatikától az orvoslásig számos területen hasznosulnak. Egyes közgazdasági kutatások, például a hálózatkutatás és a mechanizmustervezés eredményei is közvetlenül alkalmazhatók a gazdasági életben. A humán tudományok haszna közvetlenül is tetten érhető a vállalati menedzserek vagy a mesterséges intelligencia mentalizációs képességek fejlesztésére szakosodott, filozófusok, irodalmárok, műelemzők iránti kereslet gyors bővülésében. (Lásd: Függelék)

b.) A bölcsészettől, a történelemtudománytól, a régészettől – valamint a közgazdasági, szociológiai és jogtudományi kutatások egy tekintélyes részétől – ilyen jellegű hozzájárulást sem itthon, sem külföldön nem szokás megkövetelni. Ezeknek a diszciplínáknak más okokból látják hasznát az ország polgárai: csak tudományos módszerekkel megismerhető társadalmi tényeket tárnak fel, gazdagítják a múltra és a jelenre vonatkozó ismereteinket, segítenek fenntartani és értelmezni a magyar kulturális hagyományt, gondolkodási kereteket teremtenek és közvetítenek. Ilyen megfontolásból tart fenn például a Max Planck hálózat – megfelelő alapfinanszírozást nyújtva – történettudományi, szociológiai, művészettörténeti, nyelvészeti, régészeti, jogtudományi, demográfiai, antropológiai, oktatástudományi, népegészségügyi, kisebbségkutatási és pszicholingvisztikai, valamint az öregedéssel, a közjavakkal, a közpénzügyekkel és szociálpolitikával foglalkozó intézeteket.

c.) Diszciplínától függetlenül igaz, hogy a megfelelő színvonalú humán- és társadalomkutatás kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat teremt. Ez devizabevételt hoz az országnak, béreket és adókat finanszíroz, hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországot a civilizált világ részének tekintsék (tekintsük), és gyarapítja a programokban részt vevők – közvetve az egész társadalom – tudását.

d.) Az érettségiig eljutó diákok az iskola tizenkét évének legalább egyharmadát humán tárgyak tanulmányozásával töltik. A színvonalas tananyag kidolgozása elképzelhetetlen azoknak a kutatásoknak a figyelembe vétele nélkül, amelyek az Akadémia történet-, irodalom- és zenetudományi, filozófiai és nyelvészeti intézeteiben folynak.

Természetesen elengedhetetlen, hogy az MTA bölcsészet- és társadalom-tudományokkal foglalkozó intézeteit rendszeresen értékeljék – az Alaptörvény X. cikkének megfelelően – hazai és külföldi kutatókból és szakpolitikai elemzőkből álló független csoportok. A nem megfelelő teljesítménynek pedig legyenek határozott szankciói. Kívánatos, hogy az értékelés gyakoriságáról, szervezeti kereteiről és szempontrendszeréről jól előkészített megállapodás szülessen az MTA és az adófizetőket képviselő kormányzat között, az ITM mellett az EMMI, mint a kultúráért, az oktatásért, a szociális ügyekért, a család- és ifjúságügyekért és az egészségügyért felelős minisztérium, valamint a gazdaság kérdéseiben illetékes PM bevonásával. Célszerű figyelembe venni, hogy az MTA humán- és társadalomtudományokkal foglalkozó intézetei zömmel olyan kutatásokat végeznek, amelyek az EMMI és a PM által gondozott területek problémáinak, történetének és mai fejleményeinek megismerésére és megértésére irányulnak.

Függelék: három példa a humán tudományok gazdasági hasznosulására


Gépi nyelvészet

A nyelvtudományi kutatások egy nagyon fontos alkalmazása a gépi nyelvészet. Ez magába foglalja többek között a gépi fordítást nyelvek között vagy a beszélt szöveg értelmezését és arra válasz adását. Ahogyan Prószéky Gábor fogalmaz: „A nagyon összetett, speciális munkavégzést igénylő feladatkörökben például felbecsülhetetlen értéke lehet egy gyors és pontos szövegelemző programnak. Egy idegsebésznek akár a műtőben is szüksége lehet olyan plusz információra, ami a másodpercek alatt meghozandó döntéseit segíti.” Ezek az alkalmazások egyszerre alapulnak nyelvészeti alapkutatásokra, nagyméretű nyelvi adatbázisok (korpuszok) létrehozására és azok elemzésére a gépi tanulás módszerei segítségével. A magyar nyelv kutatása, a különböző korpuszok összegyűjtése javítja a magyar beszédet értelmező vagy arra fordító gépi nyelvészeti eszközök pontosságát, és ezzel segíthet minden magyarul beszélő embert munkájában vagy más tevékenységében. A gépi nyelvészeti alkalmazások maguk is fontos, innovatív piaci szolgáltatások. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének alap- és alkalmazott kutatásai lényegesen előmozdítják ezeket a célokat is.


Vállalati innováció, menedzsment és marketing döntések

A közgazdaságtan széles eszköztára lehetőséget kínál arra, hogy a hazai vállalatok innovációval kapcsolatos döntéshozatalát támogassa. Az alapkutatást végző szakemberekkel való közös munka a vállalatok számára sokszor kívánatos, hiszen olyan új és közvetlenül alkalmazható tudáshoz juthatnak hozzá – jóval olcsóbban –, aminek feltárásában a tanácsadó cégek nem motiváltak, vagy nem is értenek hozzá. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Adatbank széles körűen fejlesztett és Európában egyedülálló adatbázisával olyan alapvető kérdések megválaszolására van lehetőség, mint például milyen korábbi munkatapasztalattal vagy kapcsolathálóval rendelkező új munkavállalót érdemes a vállalatnak alkalmaznia ahhoz, hogy növelje a termelékenységét. Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet munkatársai több hazai innovatív vállalattal együttműködve dolgoznak olyan új módszereken, amelyekkel a vállalat ügyfelei között azonosítani lehet a véleményvezéreket, akik népszerűsíteni tudják környezetükben a vállalat termékeit és szolgáltatásait. Ezen egyének felkutatásával és azonosításával a hazai innovatív vállalatok termékeinek piacát lehet bővíteni.


A felső szintű vállalatvezetők kócsingolása és a mesterséges intelligencia fejlesztése

A mentalizáció az a képességünk, hogy különböző mentális állapotokat (képzeteket, tudást például sóvárgást vagy undorodást, színlelést vagy kitárulkozást, haragot vagy rajongást, tudást vagy zavarodottságot ismerünk fel magunkban és másokban és képesek vagyunk megérteni miképpen és miért különböznek mások tudatállapotai a mi tudatállapotunktól. Kidd és Castano (2013) Science-ben publikált kísérleti eredményei például azt mutatják, hogy a minőségi irodalmi szövegek olvasása növeli az olvasók mentalizációs képességét. A mentalizációs képesség fejlesztése egyre fontosabb területe a felsőszintű vállalatvezetők professzionális kócsingolásának. Jól jelzi ezt a humán tudományokat művelő szakemberek, filozófusok, irodalmárok, művészettörténészek iránti kereslet növekedése ezen a területen (Hartley, S. The Fuzzy and the Techie. Why Liberal art Rule the Digital world. Mariner Books, New York. 2017) A mentalizációs képesség fejlesztése ugyanakkor egyre fontosabb területe a mesterséges intelligencia kutatásának. Lehetőséget teremt például arra, hogy az önvezető autók képesek legyenek emberi reakciókat is magába foglaló, komplex közlekedési szituációkban helyes döntéseket hozni.