Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. április 21. Az év 111. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737567. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Olaaszország Európa beteg embere?

Olaaszország Európa beteg embere? Olaaszország Európa beteg embere? Olaaszország Európa beteg embere?

Éppen csak hogy sikerült lezárnia Itáliának a költségvetéssel kapcsolatos vitáját az Európai Unióval, máris beütött a rossz hír: az összes olyan tervet, ami az állami eladósodás korlátozását célozta, ki lehet dobni a szemétkosárba – írja a Frankfurter Allgeimeine Zeitung annak nyomán, hogy Olaszország, az eurózóna harmadik legnagyobb nemzetgazdasága – az övezet országai közül elsőként – recesszióba süllyedt.

A tavalyi harmadik negyedévben 0,1, a negyedik kvartálban pedig 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Igaz, ez még csak a statisztikai hivatal első becslése, ami később még némi korrekcióra szorulhat, de két egymást követő negyedév azonos irányú jelzését a szakemberek már olyasminek tekintik, amire oda kell figyelni. A baloldali populista Öt Csillag Mozgalom és a jobboldali Liga tavaly létrejött koalíciója azzal az ígérettel lépett hivatalba, hogy egyszerre csökkenti az adókat és  növeli a szociális kiadásokat, és ezzel majd lendületbe hozza a gazdaságot – emlékeztet a tekintélyes frankfurti konzervatív lap, és  megjegyzi: Giuseppe Conte miniszterelnök főként külső tényezőkre hárítja a felelősséget. Azt mondta egy milánói üzleti konferencián, hogy a német és a kínai gazdasági növekedés lassulása okozza az olasz visszaesést. Szerinte ez év második negyedévétől javulásra lehet számítani. A Frankfurter Allgemeine azonban utánanézett a részletes számoknak, és azokból kiderül, hogy az olasz recessziót nem az exportpiaci lehetőségek beszűkülése, hanem legfőképpen a belföldi kereslet visszaesése okozta. Olaszország decemberben, az Európai Bizottsággal lefolytatott vitájának a végén azt vállalta, hogy az államháztartás új eladósodását bő két százalékra korlátozza.

A recesszió megnehezíti, hogy a populista római kormány eleget tudjon tenni ennek az ígéretének, hiszen a tervek egy százalékos GDP-növekedésből és nem visszaesésből indultak ki – írja a német lap, és hozzáteszi: Olaszország a világ egyik leginkább eladósodott országa, a külfölddel szembeni tartozása eléri az évi bruttó hazai össztermék 130 százalékát. Szakértők szerint a bajok egyik fő oka a túlméretezett bürokrácia és a kevéssé hatékony állami apparátus. A cikk kitér arra is, hogy az euró-övezet többi országában – egyelőre legalábbis – nincs visszaesés, de a növekedés már felettébb szerénynek mondható. A tavalyi utolsó negyedévben az eurózóna összességében 0,2 százalékos GDP-emelkedést produkált. A wiesbadeni német statisztikai hivatal e hónap közepén közzétett első becslése 2018 negyedik negyedéről úgy hangzik, hogy Európa legnagyobb nemzetgazdasága alighanem „enyhe plusszal” zárta az évet.

A Bloomberg amerikai hírügynökség egyik írása arról szól, hogy a román kormánykoalíció vezető ereje, a szociáldemokrata párt szép lassan kibekkelte azokat a hatalmas tömegeket megmozgató tüntetéseket, amelyek résztvevői az elmúlt években a korrupció ellen tiltakoztak, ellenezve a kormányerő azon törekvését, hogy csökkentse a korrupcióellenes előírások és intézkedések hatásosságát. A demonstrációk vesztettek erejükből, és a szociáldemokrata párt közel került ahhoz, hogy elérje célját – állapítja meg a Bloomberg, és megjegyzi: hasonló jelenségek figyelhetők meg Kelet-Európában másutt is. A lengyel kormány, amelyet a tüntetések arra kényszerítettek, hogy visszavonuljon és átcsoportosítsa erőit, szintén azt az utat választotta, hogy lassan felőrölje a bíróságok függetlenségét és a jogállamot, kihúzza az utcai nyugtalanságok fullánkját. Hasonló taktikát alkalmazva, Orbán Viktor Magyarországon már felépítette a maga „illiberális demokráciáját” – jegyzi meg az amerikai hírügynökség.

Valamelyest rímel erre az írásra a The New York Times belgrádi riportja, amely a szerb államfő, Aleksandar Vucic hatalmi gépezetének a sorozatos utcai megmozdulások ellenére lényegében zavartalan működéséről szól. A cikk idéz egy ellenzéki polgármestert, aki szerint a hatalom rendőrségi vizsgálattal, az adóhivatal révén, valamint a kormánypárti bulvárlapok hasábjain intéz támadásokat azok ellen, akik nem hűségesek a központi kormányzathoz.

Fontos különbség viszont a Bloomberg romániai helyzetleírásához képest, hogy – mint azt a The New York Times írja – Szerbiában a tüntetések nem lankadnak, hanem éppenséggel mostanában terjednek át a fővárosról vidékre is.