Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. április 21. Az év 111. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737567. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A túlárazások is növelik az ingatlanárakat

A túlárazások is növelik az ingatlanárakat A túlárazások is növelik az ingatlanárakat A túlárazások is növelik az ingatlanárakat
(Tudósítónktól)

Egyre gyakrabban vesznek fel hitelt a lakásvásárlók, ma már minden második ingatlanvételhez igényelnek kölcsönt. Az idén még nehezebb lehet vonzó áron ingatlanhoz jutni, ami felértékeli az ingatlanszakértők szerepét az igazán jó ajánlatok megtalálásában.

Nem várható az ingatlanpiaci buborék hirtelen kipukkanása, sőt, sokak szerint lufiról nem is beszélhetünk. Az adatokból úgy látszik, az árak sok helyen már tetőzhetnek a következő egy évben. Az OTP Lakóingatlan-értéktérkép legfrissebb adatai szerint tavaly hatodával nőtt az eladott ingatlanok átlagára Magyarországon. Az adásvételek száma megközelíthette a 165 ezret, amely bár tizenegy éves csúcsnak számít, a 2008 előtti évek szintjét továbbra sem érte el. Az átadott új építésű lakások száma is nőtt, tavaly 20 ezernél is több volt, ráadásul az idén még nagyobb átadási hullám várható. 

A pezsgő piacon mindent el lehetett adni jó áron, de a tendencia most megfordulni látszik: nem mindenki akar megbarátkozni a négyzetméterenkénti (esetenként) egymillió forintos árakkal. Egyre több eladó – érezve az ingatlanboom hatását – reméli, hogy napok alatt, magas áron értékesítheti lakását. Vevők, eladók akkor járhatnak a legjobban, ha tapasztalt ingatlanszakértőhöz fordulnak, aki segít meghatározni az ingatlan valós piaci értékét, így segítve a gyors eladást, másrészt képes megóvni ügyfeleit az irreális vételáraktól.

Megoszlanak a szakértői vélemények arról, hogy a múlt évek látványos áremelkedésében mi játszott nagyobb szerepet: az alacsony bázis, az állami – építkezést, lakásvásárlást ösztönző – intézkedések, vagy a befektetők nagyarányú megjelenése. Valószínűleg mindezek együttes hatása jócskán meghatározta az árakat. Ami biztos, hogy a kiadási célból jól megválasztott ingatlanok esetében még ma is 4-6 százalékos tiszta bérleti hozamot lehet elérni. Épp ezért a főváros frekventált területein a befektetési céllal vásárlók aránya megközelítheti akár az 50 százalékot is. Másutt pedig nagy átlagban minden harmadik vevő tekint befektetésként az ingatlanára. Ez a tendencia továbbra sem kedvez a magánvásárlóknak, aminek hatására a fővárosban egyre inkább a külső, ma még viszonylag olcsó területeken kezdett el dinamikusan növekedni a tranzakciók száma. Ezzel párhuzamosan természetesen az átlagárak is felfelé kúsznak. Az idén a belső kerületekben az eddigieknél is erősebben dominálhatnak majd a befektetők, a külsőkben a saját célra vásárlók lesznek még mindig többségben.  
Az adatok azt mutatják, hogy 2019 is az ingatlanpiac éve lesz, a szakértők azonban egyre óvatosabbak: nem tart örökké az árnövekedés, bár áresés, vagy éppen csak általános csökkenés sem vetíthető előre még belátható időn belül. 


A jó vételnek számító ingatlanokat szinte azonnal elkapkodják, ezért különösen fontos, hogy a vásárlók pontosan tudják, mekkora keretből gazdálkodhatnak, hogyan fogják finanszírozni a megvásárolni kívánt ingatlant. Ha valaki vevőként nem térképezte fel kellő alapossággal a lehetőségeit, könnyen hoppon maradhat: mire az ajánlattételhez érne, már eladták másnak a lakást. Egyszerű és biztonságos olyan ingatlanközvetítő közreműködésével lakást vásárolni, aki egyben a finanszírozásban, állami támogatásokban is tud segíteni. Látványos változás tapasztalható a lakáshitel-felvételeknél: évekkel ezelőtt a vásárlók harmada igényelt hitelt, ma már minden második.