Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. június 19. Az év 170. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737626. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán a legelkeseredettebb ellenfele Merkel menekültpolitikájának

Orbán a legelkeseredettebb ellenfele Merkel menekültpolitikájának Orbán a legelkeseredettebb ellenfele Merkel menekültpolitikájának Orbán a legelkeseredettebb ellenfele Merkel menekültpolitikájának

Tegnap Pozsonyban Angela Merkel német kancellár találkozott a visegrádi négyek – Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország – miniszterelnökével. A széles körben olvasott, konzervatív szemléletű hamburgi lap, Die Welt tudósítójának, Boris Kálnokynak feltűnt, és ezt a beszámoló elején ki is emelte, hogy Magyarországon az állami és a kormányhoz közeli média sokkal nagyobb teret szentelt az eseménynek, mint a független sajtó.

Kálnoky vélekedése szerint ez azzal függhet össze, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, bármennyi ellentéte van is a kancellárral, az utóbbi időben rendre azt hangsúlyozta, hogy a térség jövője a németekkel való gyümölcsöző együttműködéstől függ. Orbán és lengyel partnere, Mateusz Morawiecki élesen bírálja ugyan Merkel menekültpolitikáját, gazdasági értelemben mindketten rászorulnak a németekre – írja a Die Welt tudósítója. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament álláspontja szerint a következő uniós költségvetési időszakban a támogatási pénzek elosztásakor figyelembe kellene venni a jogállami normák tiszteletben tartását és a korrupció elleni fellépés hatékonyságát. Ez – írja Kálnoky – világos figyelmeztetés Magyarországnak és Lengyelországnak; mindkettővel szemben a jogállamiság rendszerszintű fenyegetettsége miatt eljárás indult az EU-alapszerződés 7. cikke alapján.

Valójában új európai rend kialakulásáról van szó: miközben növekszik az EU-n belül a visegrádiak befolyása, a britek pedig távozóban vannak az unióból, a kontinens új egyensúlyának a megteremtése végett folyik a birkózás, és ennek a középpontjában Németország áll. A Die Welt fejtegetése szerint a németeknek el kell dönteniük, hogy több európai integrációt akarnak-e vagy több nemzetállamiságot, német–francia együttműködést vagy Kelet-Európa felé fordulást.

Alapkérdéssel szembesülnek azonban a kelet-európai országok is, amelyek a bevándorláspolitikában a németekétől radikálisan eltérő politikát követnek, de amelyek függnek a németektől és az EU-tól. Rossz nyelvek – jegyzi meg Kálnoky – a visegrádi csoportot „Németország gyárcsarnokaként” emlegetik, és azon országok közösségének mondják, ahol a német autókat előállítják.

Mindezek alapján a Die Welt szerzője úgy látja: Merkel pozsonyi látogatása felfogható úgy, hogy a kancellár a kelet-európaiakat a francia kapcsolat egyfajta ellensúlyának tekintheti, és az ő irányukba tett szimbolikus gesztust, miután éppen a minap új barátsági szerződést írt alá Franciaországgal. Az ugyanakkor, hogy Angela Merkelnek a vendéglátó szlovák miniszterelnökkel, Peter Pellegrinivel folytatott különtalálkozóján mennyire hangsúlyozták a stratégiai együttműködés fontosságát, részben olyan német próbálkozásként is felfogható – írja a Die Welt –, hogy leválasszák Szlovákiát a visegrádi csoportról, amelyen belül jelenleg Szlovákia az egyetlen, ahol már bevezették az eurót. Úgy látszik, hogy az ilyen stratégiai partnerség Varsó és Budapest számára egyelőre csupán vágyálom marad – vélekedik Boris Kálnoky.

Ha már a Die Welt cikkét ismertetve röviden kitértem Franciaországra, akkor itt célszerű megjegyezni, hogy az AFP francia hírügynökség beszámolója mit emel ki a pozsonyi találkozó párizsi szemszögből nézve legfontosabb elemeként. Ez pedig az, hogy Angela Merkel igyekezett elsimítani a migrációval kapcsolatos vitákat a visegrádi országokkal. Az AFP felhívja a figyelmet arra: a sajtótájékoztatón a kancellár hangsúlyozta, mennyire fontos az EU közös határainak a védelme a szabad mozgást biztosító schengeni övezet megőrzése végett – igaz, ehhez hozzátette, hogy szükség van a legális migrációra, arra, hogy az államok eldönthessék, ki az, aki jöhet. Orbán Viktor – írja a francia hírügynökség – nem csinált titkot abból, hogy a nézeteltérések továbbra is fennállnak. Ezt a felfogásbeli különbséget „inkább jó, mint rossz” dolognak nevezte ugyan, mégis megismételte azt az álláspontját, hogy a májusi európai parlamenti választások után irányváltásra van szükség az EU-ban. Orbán szerint: ha nem vesszük figyelembe az európai népek akaratát, akkor európai birodalmat építünk, nem uniót.

A liberális irányzatú müncheni Süddeutsche Zeitung szerint a pozsonyi csúcs legkézzelfoghatóbb eredménye az a projekt volt, amely azt célozza, hogy magának a migrációnak az okaival vegyék fel a küzdelmet Marokkóban. Az ezzel kapcsolatos nézeteltérések azonban mélyebbek annál, semmint hogy egyetlen csúcstalálkozó során megoldást lehessen találni. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a legelkeseredettebb ellenfele Merkel menekültpolitikájának – fogalmaz a lap, amelynek megállapítása szerint mindenki a maga sajátos nézőpontjából szemléli a migráció kérdését.

A pozsonyi találkozóval kapcsolatban figyelemre méltó még a Frankfurter Rundschau beszámolójának az a megállapítása, hogy a szoros szlovák–német kapcsolatok miatt Pozsony – Orbán Viktor nemtetszése mellett is – újra és újra kicsusszan a visegrádi csoport európai alapkérdésekkel kapcsolatos elutasító egységfrontjából. Bírálja ugyan Merkel menekültpolitikáját, de messzemenő kompromisszumkészségről tesz tanúságot, és így Szlovákia az egyetlen olyan visegrádi ország, amelyet nem vádoltak meg az olaszországi és görögországi menekültek átvételének elutasítása miatt.