Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. július 18. Az év 199. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737655. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbánék a Pompeo-látogatás kapcsán is hazudnak, közben Moszkvához dörgölőznekk

Orbánék a Pompeo-látogatás kapcsán is hazudnak, közben Moszkvához dörgölőznekk Orbánék a Pompeo-látogatás kapcsán is hazudnak, közben Moszkvához dörgölőznekk Orbánék a Pompeo-látogatás kapcsán is hazudnak, közben Moszkvához dörgölőznekk
Szelestey Lajos

A német kereszténydemokraták új vezetője is azt hajtogatja, hogy bent kell tartani a Fideszt a Néppártban, mert különben elvadul a magyar párt. Egy friss tanulmány szerint Németországnak sürgősen cselekednie kell, ha azt akarja, hogy Kelet-Közép-Európában ne következzék be a legrosszabb: a szakítás a Nyugattal. Az Orbán-kormány mindaddig nehezen tudja levakarni magáról, hogy fedezi az intézményes korrupciót, amíg a nemzeti vej cége mindent megúszik.

Bloomberg A washingtoni külügyminisztérium, State Department szóvivője nem volt hajlandó elárulni, hogy a magyar demokráciával kapcsolatos tengerentúli aggályokat is megvitatja-e Orbán Viktorral és a többi magyar tárgyalópartnerével hétfőn az amerikai külügyminiszter. Egy kérdésre válaszolva csupán annyit mondott, hogy ha az Egyesült Államok nem hajlandó kapcsolatba lépni a szövetségeseivel, akkor nem várhatja el tőlük, hogy egy sor kérdésben odafigyeljenek Washington véleményére. Az viszont biztos, hogy napirenden lesz a többi közt a ügye. Budapesten máris úgy harangozzák be a látogatást, mint annak bizonyítékát, hogy a Trump-kormányzat támogatja a magyar rendszert.

A jelentés hozzáteszi, hogy az előző amerikai kormányzatok erősen bírálták az Orbán-rezsimet, és ez majdnem a diplomáciai elszigeteléssel ért fel. A kifogások a demokratikus intézmények lebontására és az orosz nyitásra vonatkoztak. Ha netán aláírnák a katonai megállapodást, amit senki sem erősített meg, akkor azt megint csak úgy üdvözölnék, hogy lám-lám, Trump politikája meghozza az amerikai érdekeknek megfelelő eredményt az olyan vezetők esetében, mint Orbán. Ellenben Bartha Dániel, az Euro-atlanti Integráció és Demokrácia Központja budapesti elemző intézet vezetője azt mondja, hogy az USA részéről a látogatás egyben figyelmeztetés, jelzi a Fehér Ház türelmetlenségét a miniszterelnökkel szemben. Magyar diplomáciai források szerint amerikai diplomaták egyre kevésbé látják úgy, hogy bevált az új vonal Magyarországgal szemben.

New York Times/Yahoo/Reuters Az biztos, hogy Pompeo hangot ad nyugtalanságának Budapesten a kínai technológiai óriás, a Huawei közép-európai ténykedése, illetve egyre erősebb magyarországi jelenléte miatt. Ezt egy washingtoni illetékes árulta el, miután az Egyesült Államok erősíteni igyekszik kapcsolatait a térséggel, amelyről elismeri, hogy mostanáig elhanyagolta. A miniszter sürgetni kívánja a régió vezetőit, hogy hallgassanak az Ázsiából érkező figyelmeztetésekre, miután ottani államok igen nehéz helyzetbe sodródtak, aminek az volt az oka, hogy túlságosan is szorosan kooperáltak a kínaiakkal. A Huawei logisztikai központot akar létesíteni magyar földön, emellett azt tervezi, hogy felfuttatja itteni gyártását.

Nyugati titkosszolgálatok vizsgálják a cég tevékenységét, mert elképzelhető, hogy az általa gyártott készülékeket kémkedésre is fel lehet használni. A holdingot egyébként hírek szerint kapcsolatok fűzik a kínai kormányhoz. Az USA-t különösen foglalkoztatja, hogy a konszern mekkora befolyásra tett szert Közép-Európában, ahol könnyű volt behatolni az állami számítógépes rendszerekbe. Annál is inkább, mert a hivatalos szerveknél még a szocialista időkben kialakultak a korrupciós csatornák, és ezek azután ugródeszkaként szolgálhatnak, hogy be lehessen jutni az uniós hálózatokba is.

FAZ Az EU növekvő döbbenettel látja, hogy Magyarország és Oroszország egyre szorosabbra fűzi együttműködését, és ennek keretében Budapestre költözik a Nemzetközi Befektetési Bank, miközben a magyar kormány fokozatosan elszigetelődik az unióban. Ám Moszkva és a magyar kormány számára egyaránt presztízssiker, hogy áttelepül az NBB központja. Az EU-tagok közül a magyarokon kívül Csehország, Szlovákia Románia és Bulgária tartozik a bankhoz, a fölrészen kívülről pedig Vietnam, Mongólia és Kuba. A főrészvényes Oroszország, 48%-kal. A magyar fél 13%-ot tart kézben. Hitelminősítő intézetek üdvözlik a költözésről szóló megállapodást, a hozzátartozó 200 millió eurós tőkeemeléssel együtt. A Fitch novemberben javított a pénzintézet hitelképességi besorolásán.

Az NBB még a KGST-időkből származik, és kis-, illetve középvállalatokat, valamint infrastruktúra-fejlesztéseket finanszíroz. Viszont nagy jegybankok sem gazdasági, sem pénzügyi okokkal nem tudják magyarázni, Magyarország miért érdeklődik ennyire a bank iránt. Hiszen másutt éppen elég kölcsönhöz tud jutni. Sokkal inkább arról van szó, hogy jelzést akar küldeni: távolodik a Nyugattól és Oroszbarát pályára áll rá. Richter Sándor, a Bécsben élő gazdasági elemző emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány összetűzött Brüsszellel a migráció és a jogállam miatt, és eközben az oroszoknál, törököknél, kínaiaknál keres támaszt.  

Politico A CDU új elnök asszonya elismeri, hogy Orbán Viktor igen nehéz helyzetbe hozza az Európai Néppártot a migránsellenes politikával, az uniós intézmények elleni támadásokkal és a tanszabadság korlátozásával. Kramp-Karrenbauer kettősséget tapasztal a magyar irányvonalban, mert annak vannak olyan vonásai, pl. a szociális piacgazdaság kapcsán, amelyek teljesen elfogadhatóak. Másrészről, tette hozzá, az unió teljes joggal indított jogállami eljárást a jogállam, valamint a felsőoktatás függetlenségének visszaszorítása miatt. Ám szerinte: amíg a Fidesz az EPP tagja marad, addig van rá esély, hogy párbeszéd formájában tisztázzák ezeket a kérdéseket. Ezért nem tartja célravezetőnek a párt kizárását. Azzal érvelt, hogy Európa ereje mindig is az összefogásban rejlett, ám ehhez vitára, a nemzeti érdekek egyeztetésére van szükség – manapság sokkal inkább, mint a múltban.

Kiemelte, hogy az EU-nak változnia kell, ha helyet akar állni Kínával és az Egyesült Államokkal szemben a rendszerek versenyében. Úgy véli, hogy a következő Európai Parlamentben a konzervatívok, a szociáldemokraták, a liberálisok, a Macron-féle En Marche és esetleg a zöldek alkothatnak többséget, de semmiképpen sem a populisták. Igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy a francia-német együttműködés senki számára nem jelent fenyegetést, de még a szervezet egésze számára sem.

Neue Zürcher Zeitung A lap úgy látja Merkel és a V4-ek pozsonyi csúcstalálkozója után, hogy új harmónia mutatkozik a két fél között, miután éppen a migráció ügyében sikerült közös tervben megállapodni, noha ez az a terület, amelyen a visegrádiak teljesen szembehelyezkedtek a kancellárral. Pedig Berlinben a sajtó előzőleg arról cikkezett, milyen kényes lesz az út. Ehhez képest a közös közlemény az együttműködésre helyezi a hangsúlyt és a vendég látható nagy megkönnyebbülésére előirányozták, hogy fejlesztési programokat hajtanak végre Marokkóban, mert így akarnak véget vetni a népvándorlást kiváltó okoknak.  

Amúgy a visegrádi csoport sosem volt egységes tömb, bárki állítja is az ellenkezőjét. Közös szál benne a bevándorlásról alkotott rossz vélemény és a kvóták elutasítása. Azt, hogy utóbbi lekerült a napirendről, azt a magyarok, lengyelek, szlovákok és csehek úgy adták el, hogy pontosan az erejüket bizonyítja. Más ügyekben viszont élesek a különbségek köztük. Lásd Putyin vagy éppen az Északi Áramlat-2 megítélését. Ezzel együtt Magyarország és Lengyelország időnként agresszív, euroszkeptikus retorikával építi a négyek szövetségét. Mindkét állam több nemzeti jogot akar, még akkor is, ha tekintélyelvű reformpolitikájuk éles bírálatot kelt Brüsszelben.

Az ellenük kezdődött jogállami vizsgálat kedvezőtlenül hat az egész V4-es kompániára, amit persze Prága és Pozsony pontosan érzékel. Épp ezért e két utóbbi pragmatikus vonalat alakított ki az EU-val szemben, noha mindkét kormányt populisták irányítják. Érdekli őket Visegrád, de a fő cél az unió. Macron ezt felismerte, és próbál jó viszont kialakítani Szlovákiával és Csehországgal, vagy azért hogy éket verjen a csoportba, vagy azért, hogy az egész társaságot konstruktívabb álláspontra hangolja. Merkel pontosan ezt csinálta most utána. A Brexit utáni Európa új rendjéért folyó küzdelemben fontosak az olyan, kis országok is, mint Szlovákia.

Libération Az újság úgy ítéli meg, hogy a legújabb francia–olasz csörte rávilágít a populisták és a liberálisok közti erőviszonyokra az európai választások előtt. Párizs azért vonultatta fel a nehézfegyverzetet, azaz rendelte haza római nagykövetét, mert a külügyi szóvivő szerint jelezni kívánta, hogy azért van a határ. Itt két erős ember, Macron és DiMaio csap össze, miután utóbbi a héten találkozott a sárga mellényesek képviselőivel. Ezt Párizsban úgy vették, hogy na, ez már túlment minden provokáción. Salvini és az 5 Csillag vezére sok mindenben nem ért egyet ugyan, ám közös, populista retorikát alakít ki a bűnbakok ellen. Egyre inkább célba veszik a bevándorlást, Brüsszelt, Macront. Ugyanakkor utóbbi mind inkább a haladó erők élére akar állni a „nacionalista lepra” ellenében.

A francia elnök szemében Orbán és Salvini a fő ellenfél, akik nacionalista jelszavakat hangoztatnak és európai befolyásra törekszenek. Egyfajta szuverenista főhadiszállást igyekeznek berendezni a földrész szívében, Rómától nem messze, Moszkva és Bannon gyámkodásával, hogy ott képezzék ki a jövő Salvinijait és Orbánjait. A szélesebb cél az, hogy a feszültség állandósításával megingassák az uniót. Párizs most elszánta magát, hogy megütközik az olasz belügyminiszterrel, aki az utóbbi időben az európai szélsőjobb vezérfigurájává nőtte ki magát.

Die Zeit Közép- és Kelet-Európában veszélyben van a demokrácia és a jogállam, a nacionalizmus erősödése az európai tervet fenyegeti. Erre hívja fel a figyelmet közös cikkében a Varsóban megjelenő folyóirat, a Visegrád Insight főszerkesztője, valamint a German Marshall Alapítvány Berlinben dolgozó elemzője, aki a kontinens középső és keleti részével foglalkozik. Przybilski és Forbrig úgy ítéli meg, hogy a térség az a laboratóriumot, amelyben látni lehet a földrész jövőjét. Mert a V4-eknél lehet teljes erővel érzékelni, mekkora nyomás nehezedik az EU-ra, miután a válságok élesen felszabdalták a társadalmat és mély árkokat hagytak hátra a Nyugattal szemben.

Igencsak aggasztó, milyen mértékben feljött Magyarországon és Lengyelországban a nacionalizmus, és hogy mennyire megnyirbálták a demokratikus jogokat. A gazdasági fejlődés és a felzárkózás üteme gyengül. Egyre törékenyebb a viszony a németekkel, amerikaiakkal, britekkel, miközben Kína benyomul a régióba. Ily módon megkérdőjeleződik a visegrádi államok helye Európában. Egy kutatócsoport nemrégiben vázolta, hogy ötféle forgatókönyv képzelhető el:

1. győz az illiberalizmus; 2. a földrész középső fertálya szétesik, amennyiben tagjai eltérő utakon haladnak tovább, ideértve, hogy Magyarország kiválik az uinóból; 3. fennmarad a tagság, mint érdekházasság; 4. a fiatal nemzedékek jóvoltából új tavasz kezdődik a térségben, erős európai orientációval; 5. biztonsági vákuum keletkezik, mert összeomlik a transzatlanti biztonsági szerkezet, Magyarország még inkább támaszkodik Oroszországra, a régió viszont erősen emlékeztet a két háború közti időszakra.

Közép-Európát az eddiginél sokkal komolyabban kell venni ahhoz, hogy a baljós kilátások ne váljanak be. Annál is inkább, mert itt globális irányzatok jelentkeznek. Azaz nem csupán arról van szó, hogy a régióban el kell hárítani a legrosszabbat, hanem fel kell készíteni az EU-t a tektonikus mozgásokra. Mindebben különleges felelősség hárul Németországra, mert meg kell akadályoznia, hogy a térség még távolabbra sodródjon. És ehhez már nem sok idő áll rendelkezésre.  

The Wall Street Journal Egy amerikai professzor azt tanácsolja, hogy senki lamentáljon a magyar, lengyel, vagy éppen a török demokrácia állapotán, mert az európai történelem azt mutatja, hogy mindig is akadozva jutottak előbbre a demokratikus folyamatok. Sheri, a Barnard Egyetem tanára épp ezért feleslegesnek tartja, ha bárki lehangolódik a tekintélyelvű eltolódás, vagy a populisták miatt, akik még jól fejlett demokráciában is előretörnek, nem sok tiszteletet mutatva a demokratikus játékszabályok és az egyéni jogok iránt. A szakértő emlékeztet arra, hogy a Freedom House minap közzétett jelentése szerint a demokrácia hosszú évek óta visszaszorulóban van a világon.

Csakhogy – mutat rá - mindig is váltakozott a derű-, illetve a borúlátás, ha megnézzük a nagy történelmi fordulatokat, a 19. századtól egészen a rendszerváltásig. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a diktátorokat könnyebb volt megbuktatni, mint utána kiépíteni a tartós (liberális) demokráciát, ezt igazolja, a franciák, az olaszok, a németek és a spanyolok közeli múltja is. Vagyis a tapasztalat az, hogy a sikeres demokrácia ritkán jön könnyen, illetve gyorsan. Ilyenformán a mai demokratikus gondok már nem is tűnnek annyira súlyosnak. Jelenleg 116 ilyen rendszert ismerünk, többet, mint bármikor korábban. Ráadásul idő kell, amíg egy demokrácia megszilárdul, folyamatosan dolgozni kell, hogy virágozzon, azaz a folyamat egyáltalán nem lineáris.

Ami a mai veszélyeket illeti, egyáltalán nem szabad csodálkozni azon, hogy a fiatal demokráciákban törékenyek az új viszonyok, hiszen teljesen új intézményeket kell meghonosítani. Mert az igaz, hogy sokan aggódnak, amikor azt látják, hogy Orbán Viktor megszigorította az ellenőrzést az igazságszolgáltatás, a jegybank, és a sajtó fölött, ezzel párhuzamosan a lengyel kormány tisztogatást akar végrehajtani a Legfelsőbb Bíróságon, továbbá nekimegy a fékeknek és ellensúlyoknak, csak éppen ezeket a lépéseket tömegtüntetések kísérik, és sem a magyar miniszterelnök, sem a PiS nem mer túllépni a választásokon, szemben a két háború közti időszak, illetve a szocializmus uraival. Még ha manipulálják is a választásokat, lehetőséget adnak az ellenzéknek a mozgósításra. Vagyis nem megalapozott, sőt káros a pesszimizmus. A visszaesések óhatatlanul jelentkeznek, amikor a népek hosszantartó, felvilágosodott irányítás alapjait igyekeznek lerakni.  

Süddeutsche Zeitung Egy sikeres modell búcsújaként mutatja be a lap, hogy politikai nyomásra jó 25 év után kénytelen távozni Budapestről a Közép-Európai Egyetem. Pedig idáig álomcél volt azok számára, akik nem állami intézményben akartak tanulni. A CEU a világ 100 legjobb egyeteme közé tartozik, nem egészen 3 éve költözött új, 20 millió euróért kialakított épületébe. Ám most mennie kell, mert a jobboldali-konzervatív magyar kormány célba vette Soros Györgyöt. Az elmúlt 9 évben, a Fidesz hatalomra jutása után az iskola tevékenysége mind inkább a hatalom bírálatának tárgya lett. Főleg az után, hogy az alapító kiállt a menekültek jogaiért és védelméért. Az Orbán-kabinet létveszélynek tekinti a bevándorlást a nemzet etnikai, kulturális és vallási egysége szempontjából.  

Ezután jöttek a rendszabályok, amelyek megnehezítették az érintett civil szervezetek munkáját, sőt nem egy esetben jogsértőnek minősítették azt. Az egyetem ugyan eleget tett a  módosított felsőoktatási törvény előírásainak, de hiába. Ezért úgy döntött, hogy Bécsbe költözik át. Előtte már vette a kalapját a Nyílt Társadalom Alapítvány. Orbán a nép fő ellenségekét tekint Sorosra. Szemében a befektető a nemzetközi összeesküvés főcsővezetője. Emögött az a megszállottság húzódik meg, hogy külföldről irányított erők rátámadnak a nemzetre és rá akarnak tukmálni egy tőle teljesen idegen társadalmi modellt.

De a kormányfő nem csupán a tudomány, hanem a sajtó szabadságát is messzemenően korlátozza. A Nemzetközi PEN Klub elnöke már tavaly megállapította, hogy Magyarországon a monológ kultúrája dívik. A hatalom ellenőrzése alatt álló orgánumok azt mondják, amit elvárnak tőlük. Az a kevés független média, amelyik megmaradt, ezzel szemben azt jelenti, amiről érdemes beszélni, de a közönsége elenyésző. Márpedig ez alapjaiban fenyegeti a szólásszabadságot.

The Economist A lap különösnek találja, hogy Magyarországon még kutyák víz alatti taposómalmára is telt az uniós támogatásokból, amin még Sherlock Holmes is elcsodálkozna, ám Orbán Viktor ennél még sokkal kirívóbb eseteken sem lát semmi kivetnivalót. A szóban forgó vállalkozó 10 éve 140 ezer eurót kapott, hogy hidroterápiát alakítson ki a hűséges négylábúak számára, amiben nincs semmi képtelenség, hiszen a módszert az embereknél is alkalmazzák a sebészeti műtétek utáni rehabilitációra. Ám a cégtulajdonos egyetlen fityinget sem áldozott a célra, ezért amikor az OLAF rájött a csalásra, riadóztatta a magyar ügyészséget, így a férfi 22 havi felfüggesztett börtönt kapott.  

Az ítélet meglehetősen enyhének látszik, ám ennél jóval nagyobb csalások még csekélyebb büntetéssel jártak, már ha jártak. Lásd Orbán vejének volt cégét, amelynek 35 ügyére jó egy éve hívta fel a magyar hatóságok figyelmét az unió Csalásellenes Hivatala! A rendőrség azonban azzal zárta le a nyomozást, hogy nem történt bűncselekmény. És az OLAF nem tehet semmit. Viszont a felállóban lévő új Európai Ügyészség majd eljárhat ilyen helyzetben, ám a tagság önkéntes és a magyar kormány távolmaradás mellett döntött. Kovács Zoltán azzal érvel, hogy a jogi kérdések nemzeti hatáskörbe tartoznak, a korrupciós vádak mögött pedig szerinte politikai okok húzódnak meg A kabinet nem hajlandó közzétenni az OLAF teljes jelentését. És amíg ez így marad, addig nem tud szabadulni a gyanútól, hogy továbbra is leplezi az ilyen eseteket.   

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.