Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2019. április 22. Az év 112. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737568. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Pompeo leltárt készít az USA–magyar kapcsolatok problémáiról

Pompeo leltárt készít az USA–magyar kapcsolatok problémáiról Pompeo leltárt készít az USA–magyar kapcsolatok problémáiról
Szelestey Lajos

Egy amerikai szakértő szerint az USA nem tudja érdemben befolyásolni Orbán Viktort a magyar politika megváltoztatására. Szász-Anhalt kormányfője lebeszélné a Nyugatot arról, hogy az nagyképűen kioktassa a magyar és lengyel kormányt, hát még, hogy meghirdesse az Európai Egyesült Államokat, mert akkor a keleti tagok rögvest kiválnának, az pedig az unió dicstelen végével volna egyenlő. Az igen konzervatív brit Daily Telegraph a többi közt Magyarország példájával bizonyítja, hogy miként nyomul alattomban a tekintélyelvűség, és hogy az EU-ban rendőrállam fenyeget. 

Yahoo/AFPAz amerikai külügyminiszter holnap személyesen próbálja meg meggátolni, hogy Magyarország még jobban sodródjék Kelet felé. Pompeo, aki Budapest után ellátogat Pozsonyba és Varsóba is, egyben azt reméli, hogy sikerül megállítania az orosz és a kínai befolyás erősödését a térségben. Főként a magyar helyzet keltett mély aggodalmat a nyugati szövetségesek körében, mivel az orbáni rendszer mind inkább tekintélyelvű, a kormányfő Putyinnal cimborál – függetlenül az Ukrajnával kapcsolatos gondoktól, és kénye-kedve szerint él a vétójoggal az EU-ban. Egy washingtoni illetékes azt közölte: a vendég szóba hozza azt is, hogy a magyar fél támogatja a Moszkva által támogatott Török Áramlat gázvezetéket, hogy az oroszok finanszírozzák a tervezett paksi bővítést, de főként azt, hogy az ország a kínai Huawei-jel akarja kiépíttetni az 5G mobiltelefon hálózatot. Az USA úgy véli  ugyanis, hogy a technológiai óriáscég a nemzetközi biztonságot veszélyezteti.

Az Obama-időszak hűvös évei után a Trump-kormányzat eleinte szorgalmazta kapcsolatok élénkítését, ám idővel aggodalommal kezdte figyelni, hogy Magyarország nem került közelebb az Egyesült Államok vonalához. Olyannyira nem, hogy tavaly nem Amerikának, hanem inkább a Kremlnek adott ki két feltételezett orosz fegyverkereskedőt. Továbbá minden diplomáciai próbálkozás dacára távozásra kényszerítette a CEU-t. A State Department szerint Pompeo szóba kívánja hozni ezeket a kérdéseket.

A már említett amerikai külügyi forrás szükségesnek tartja a párbeszédet, mert szerinte a korábbi tengerentúli politika légüres teret eredményezett a térségben és a vákuumot mások töltötték be. A washingtoni German Marshall Alapítvány egyik szakértője ellenben úgy gondolja, hogy Orbán furfangos, és pontosan tudja, hogy az Egyesült Államoknak még kevesebb eszköz van a kezében, mint az uniónak, így nemigen tudja befolyásolni őt. Vagyis köp mindenre, legyen szó a nyugati értékekről, a hagyományos partnerségről, vagy a NATO-ról, illetve az EU-ról. Így azután az elemző nem biztos abban, hogy a házigazda nyíltan kiröhögi-e az amerikai diplomácia első emberét, de abban sem, hogy túl komolyan veszi az egész utat.

Neue Zürcher Zeitung • A németországi Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke azt ajánlja a németeknek, hogy ne legyenek annyira fölényesek, amikor olyan államokról van szó, mint Magyarország és Lengyelország. A kereszténydemokrata Haseloff megjegyezte, hogy ossieként (egykori keletnémetként, NDK-polgárként) kötelessége figyelmeztetni erre. A politikus, aki kb. másfél éve a Luther-év alkalmából személyesen kísérte el magyar kollégáját a nagy egyházreformátor emlékkiállítására, óv attól, hogy bárki egyhamar kikiáltsa az Európai Egyesült Államokat, mert az az EU végét jelentené. Szerinte Magyarország, Bulgária, Románia, Lengyelország és a balti köztársaságok azonnal kilépnének. A nemzeti szuverenitás ugyanis roppant érzékeny kérdés a volt szocialista országokban.    

Mint mondta, pontosan tudja, hogy a Kelet és Nyugat közötti mentális, politikai és történelmi választóvonalak a saját tartományában húzódnak. Az ottani lakosságnak saját magának kellett kivívnia a demokráciát és ez összeköti a keleti tagokkal. Ezért a helybéliek egészen másként ítélik meg a magyar helyzetet, mint, mondjuk, az alsó-szászországiak. Hozzátette, hogy Európát csak akkor lehet megmenteni, ha ismét megfelelőképpen elismerik a nemzetállam jelentőségét. Már abban az értelemben is, hogy gondosan el kell választani, milyen ügyekben illetékes Brüsszel, és milyenekben nem. A gyakorlatban kell bizonyítani az elvet, amely szerint az egység a sokszínűségen keresztül érvényesül.

A politikus emlékeztet arra, hogy a németeket történelmi felelősség terheli Kelet-Európa 40 éves orosz megszállásáért, mert az nem következett volna be, ha nincs a 2. világháború. Ezért most nem szabad felemelt mutatóujjal mindent jobban tudni, és eldönteni, hogy ki az igazi demokrata, és ki nem. Ennélfogva Haseloff érti, miért nem akarják a lengyelek, hogy mindent előírjanak számukra, sőt, a hazafiságuk is közelebb áll hozzá, mint a nyugatnémeteké. Kitért továbbá arra, hogy a tartományban gazdaságilag még mindig nem mennek jól a dolgok, ezért érthető, ha az emberek nem szeretnének újabb menekülthullámot. Közben viszont úgy érzik, hogy az EU nem védi meg kellőképpen a külső határokat, magukra hagyja őket migráció kérdésében és ez visszaüthet a májusi EP-választáson.

Daily TelegraphA konzervatív lap úgy ítéli meg, hogy az unión belül rendőrállam fenyeget és ezt Nagy-Britannia úgy tudja a leginkább megúszni, ha minden megállapodás nélkül lép ki. Vagyis nem arról van szó, hogy a szabadság, a biztonság és a jogállam fáklyavivőjét hagyná ott. Mert sötét és alattomos tekintélyelvűség tör magának utat az EU-ban. Az ellenőrzést egyre inkább központosítják és egy sor tagországban a kormányzat minden szintjén visszaélnek a hatalommal. A román alkotmánybíróság pl. feltárta, hogy a titkosszolgálat összejátszott a Korrupcióellenes Ügyészséggel és hatmillió embert figyelt meg titokban. Vagyis Románia még mindig rendőrállam. És most ennek a vádhatóságnak a vezetőjét akarják kinevezni az új Európai Ügyészség élére.

Eközben Magyarországon még inkább egy kézben összpontosul a hatalom. Tömegével kényszerítenek nyugdíjba bírákat, a politikai fokozatosan ellenőrzése alá vonja az igazságszolgáltatást, még a bírák munkáját is a kormány ítéli meg. Nem jobb a helyzet a lengyeleknél sem, ezért vezető elemzők úgy vélik, hogy a két ország sokkal nagyobb fenyegetés az unió számára, mint a Brexit. Brüsszel nehéz helyzetbe manőverezte magát, mert nem lépett fel határozottan, miután attól félt, hogy ily módon kiderül: mennyire ingatag az egész klub. Igazából nincs a kezében semmi, hogy megbirkózzék az olyan, belső fenyegetésekkel, mint Magyarország, Lengyelország és Románia, amelyek gyorsan csúsznak visszafelé az autokráciába, és látni valóan megrendítik a szabályokra épülő rendet.

Az EU-nak nincs szüksége Oroszországra, maga is igen hathatósan ássa alá, gyengíti meg és tördeli szét a szervezetet. A Kreml gazdái nem hisznek a szemüknek, hogy micsoda mázlijuk van, hiszen az unió mind jobban eladósodik, gazdaságilag gyengélkedik és nem hajlandó szembenézni a veszéllyel, mármint azzal, hogy mivel jár a jogállam folyamatos összeomlása egy sor tagállamban.

Frankfurter Allgemeine ZeitungIzzik a parázs az AfD-nél, mert egy krakkói bíróságon át Berlinbe vezetnek az ungvári Magyar Kulturális Intézet ellen elkövetett gyújtogatás szálai. Leginkább a szélsőséges német párt egyik parlamenti képviselője, Markus Frohnmaier van bajban, mert megcsípték a három lengyel tettest és az egyikük azt vallotta, hogy az akcióhoz a politikus egyik volt munkatársától kapták a megbízást, valamint a pénzt. A cél az volt, hogy a bűntett úgy nézzen ki, mintha ukrán nacionalisták követték volna el a magyar kisebbség ellen. Budapest és Kijev viszonya amúgy is feszült a kárpátaljai magyarság miatt. Ám gyorsan bebizonyosodott, hogy a bűncselekményt oroszbarát lengyel szélsőségesek követték el.

A bírósági akták szerint a felbujtó Manuel O., egy szélsőjobbos német folyóirat főszerkesztője, a már említett német politikus beosztottja volt, akinek 1500 eurót ért meg az ügy. A feltételezett főkolompos nem kíván nyilatkozni, kiadványa viszont azt állítja, hogy alighanem kínzással csikarták ki a terhelő vallomást. A férfi ellen egyébként már nyomoz a német ügyészség. Ezért azután korábbi főnöke, akit a német elhárítás az AfD jobboldali-radikális szárnyához sorol, gyorsan megvált tőle. Amúgy mindkettejük esetében erősen kirajzolódnak az orosz kapcsolatok. A képviselő egyébként azt mondja, nem hajlandó beszélni egyetlen korábbi munkatársáról sem.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.