Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. április 21. Az év 111. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737567. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Washington erősödő nyomása szűkíti az orbáni hintapolitika mozgásterét

Washington erősödő nyomása szűkíti az orbáni hintapolitika mozgásterét Washington erősödő nyomása szűkíti az orbáni hintapolitika mozgásterét
Szelestey Lajos

Az Egyesült Államok próbára teszi a Kelet és Nyugat közti magyar egyensúly-mutatványt – írja a Neue Zürcher Zeitung. Az USA körbeudvarolja Magyarországot és ezzel azt támasztja alá, hogy a geopolitika többet számít, mint a jogállamiság. Ám ily módon egyúttal feltárulnak az orbáni külpolitika ellentmondásai is. Közép-Kelet-Európa már rég nem keltett ekkora figyelmet a tengerentúlon. Hogy a négynapos út éppen Budapesten, a vagyis a régió leginkább oroszbarát fővárosában kezdődött, az jól tükrözi, hogy az új amerikai stratégia szükség esetén a politikai érdekeket a demokrácia fölé helyezi. Obama még igazodott ahhoz az uniós tételhez, hogy a magyar kormány módszeresen korlátozza a demokratikus jogokat.

A paradigmaváltás Wess Mitchell kinevezésével ment végbe, mert az amerikai diplomácia európai ügyeinek (távozó) felelőse a közeledést szorgalmazza, hogy Magyarországot ne kergessék az oroszok karjaiba. Ám az új vonal egyre másra bírálatokhoz és ellentmondásokhoz vezet, így a CEU, az orosz fegyvercsempészek kiadatása ügyében, de tartós károkat egyik ügy sem okozott. Budapesten Pompeo találkozott ugyan civilekkel, de visszafogta a kritikát. Számára a védelmi megállapodás volt igen fontos. Washington azt feltételezte, hogy Orbán Moszkva ösztönzésére fekszik keresztbe, merthogy Moszkva esetleg provokációnak veheti az amerikai katonák jelenlét Magyarországon.

A fokozott washingtoni nyomás egyre szűkebbre szabja az orbáni hintapolitika mozgásterét. A politikus idáig ügyesen lavírozott Moszkva és Amerika között, ám az érdekütközés egyértelmű. A magyar kormány a Kreml milliárdos hiteléből bővíti Paksot, és erősen függ az orosz gázszállításoktól. A hatalomhoz közeli magyar üzletemberek viszonya az orosz energiaszektorhoz éppen olyan átláthatatlan, mint a politika, a fegyveres erők és a titkosszolgálatok együttműködése.

Az USA azonban egyértelműen kinyilvánította, hogy a jövőben nem nézi el ezt a szürke zónát. A nagykövet nemrégiben kifejtette, hogy az energiapolitika biztonsági kérdés. Épp ezért az új amerikai kezdeményezésnek része a korrupció elleni küzdelem felfuttatása, mert a vesztegetések rendszere kaput nyitnak az orosz és kínai behatolás számára. Pompeo nem tudta ugyan a magyar felet eltéríteni a Török Áramlattól, de ígéretet kapott, hogy Magyarország ezentúl több amerikai cseppfolyósított gázt vesz.

Mézesmadzagot és korbácsot egyaránt bevetett az amerikai külügyminiszter Orbán Viktor ellen – állapítja meg az osztrák Die Presse kommentátora. Akár kedvező is lehetne a kormányfő szemszögéből, hogy 8 év után először ismét amerikai külügyminiszter látogatott el Budapestre, csakhogy a vendég kifogásolta, hogy Magyarországot igen jó kapcsolatok fűzik Moszkvához. És hiába volt a kelet-európai körút első állomása a magyar főváros, nagyon úgy látszott, hogy Trump nyomást akar gyakorolni az Orbán-kabinetre. A magyar vezető mind ez ideig hiába vár arra, hogy meghívják a Fehér Házba. Ennek azonban megvan a jó oka, hiszen a magyar politika messze jár attól, amit Washington kívánatosnak tart. Az USA megálljt akar parancsolni a térségben Moszkva nyomulásának, ám a mai Magyarország ajtó lett a Kreml számára. 

És akkor még itt van Kína, amellyel Orbán gyorsan építi a kapcsolatokat. Budapest udvarol a Huawei-nek, noha az Egyesült Államok úgy gondolja, hogy a vállalat gazdasági hírszerzést végez. Hosszú az amerikai panaszlista, a magyar vezető évek óta a katonai együttműködéssel igyekszik megédesíteni Washington szája ízét. Most is a biztonságpolitikát veti be. De a State Department megmutatta, hogy kemény is tud lenni: a látogatás előtt nyilatkozatot tett közzé, amelyben a jogállami és demokratikus normák, valamint a szabad sajtó szükségességére emlékeztet. És Pompeo a civil társadalom megbízottait sorolta előre, csak utána jött Szijjártó és Orbán.

A Der Standard kommentárírója úgy látja, hogy Magyarországnak nem a be-, hanem a kivándorlás a nagy gondja. Már 600 ezer magyar dolgozik valamelyik más uniós államban, miközben idehaza falvak néptelenednek el. A dolog már odáig jutott, hogy Ausztria keleti felében bizonyos ágazatokat ural a magyar munkaerő. A tőlünk érkezett vendégmunkások száma már 90 ezer fölött jár, azaz 10 év alatt több mint háromszorosára nőtt. Emellett kevesebb magyar születik, mint amennyi meghal, érdemleges bevándorlás viszont nincs. Vagyis az ország a népesség számának zsugorodásával küszködik. A nemzeti-konzervatív kormány most új intézkedésekkel akar babyboomot elérni, hogy megállítsa a kedvezőtlen demográfiai folyamatot. A csomag ráirányítja a figyelmet arra, hogy a hatalom ugyan szívesen papol a migrációról, a fogyatkozó magyarságról viszont jóformán egyáltalán nem beszél. 

A jeles politológus, Ivan Krasztev szerint a kivándorlás jelenti az ország számára a legnagyobb gazdasági és politikai problémát. Még a jobboldali nacionalizmus felemelkedését is ez magyarázza, mivel Orbán az elnéptelenedés miatt érzett félelemmel szembeállítja a maga nacionalizmusát. Azt ígéri, hogy megőrzi a homogén Magyarországot. Az EU elleni támadásokkal is azt igyekszik bizonyítani, hogy az emberek sehol sem élnek olyan jól, mint itthon, tehát csak ne menjenek sehová. Közben egyre kisebb osztályok indulnak az iskolákban, és hiányoznak az adófizetők. Ez utóbbi már a cégeket is harapófogóba szorítja. A vállalkozások 93 %-a mondja azt, hogy munkaerőhiány miatt kénytelen volt megrendeléseket visszautasítani, ami európai rekord. Az új családtámogatási kedvezményekkel Orbán aligha húzza ki a probléma méregfogát. Hiszen főként 25 és 44 év közöttiek hagyták el az országot, vagyis olyanok, akiknél leginkább lehet(ne) számítani a gyerekvállalásra.  

Ugyancsak az osztrák Der Standard írja, hogy a hétpontos tervvel Orbán anyaszerepbe szorítaná vissza a nőket, csak éppen azok ily módon vagy függőségbe, vagy adósságcsapdába kerülnének. A politikus nagyban épít a félelemre, főként a migráció ügyében. Most pedig azt veti be, hogy legyen több magyar. Ám ha az anyák felveszik a hitelt, átszámítva azonnal 31 ezer eurós hitelterhet zúdul a nyakukba. Itt már az első pillantásra is bőven van mit kritizálni, hiszen a 40 évesnél idősebb, nem házasságban élő, illetve újra férjhez ment nőktől megtagadják a kölcsönt. Arról nem beszélve, hogy mekkora adósság, ha valaki csak egy vagy két gyereket szül.

Némi rasszizmust is fel lehet fedezni: bizonyos gyerekek kívánatosak, mások nem. Orbán folyamatosan óv attól, hogy muzulmánok és az afrikaiak száma megugorjon. Egyidejűleg kedvező feltételeket teremt a fehér nők számára a gyerekvállaláshoz. Ahelyett, hogy elgondolkodna a rendezett migrációról, a szülőgép szerepére kárhoztatja az asszonyokat, már amennyiben azok magyarok. Itt némi náci emlékek is beúsznak a képbe. Arról nem beszélve, hogy már egy gyerek is milyen keresetveszteséggel jár a nők számára. Három gyerek pedig, amivel egyébként megszabadulhatnak az összes adósságtól, még tovább nehezíti számukra a visszatérést a munkába.

Különösen cinikus, hogy legalább négy kicsi esetén nem kell fizetni szja-t azután a jövedelem után, amit – állás híján – nem is tudnak felvenni. Az ilyen tekintélyelvű politikusok számára, amint hatalomra kerülnek, a nők csupán eszközt jelentenek céljuk elérésére. Nem a jólétük érdekli őket, hanem hogy a testüket fel lehet használni a politikai programhoz. Miközben a kutatások azt támasztják alá, hogy a pénzügyi ösztönzők nem hatnak a születési rátára. Sokkal többet számít, ha össze lehet egyeztetni a családot és a hivatást. Viszont bizonyosan lehet várni a nők részéről az ellenállást, pl. úgy, hogy kivándorolnak.

A sajtószemle-részletek elsőként itt jelentek meg.