Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. augusztus 25. Az év 237. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737693. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Fogorvos nem beszélhet foghegyről

Fogorvos nem beszélhet foghegyről Fogorvos nem beszélhet foghegyről
Elek Lenke

Mindnyájan találkoztunk már olyan esettel, amikor egy konferencián vagy tájékoztatón egy jól öltözött, kellemes külsejű férfi vagy nő egyszer csak elkezdett beszélni – és a fogai lehangoló állapota bizony rontotta az addigi rokonszenvet, a pozitív képet… Különösen kínos a helyzet, ha éppen egy állásinterjún nyitjuk ki a „tatarozást” igénylő szánkat. És még nem is szóltunk a párkapcsolatokról, a gyermekeinknek mutatott példáról, az egészségünkről.

Aktuális a téma: mennyire tartják fontosnak a magyarok a szájuk-foguk állapotát? Dr. Kántor Ingrid fogorvost (a képen) – a hazai fogegészségügy, a megelőzés egyik úttörőjét – kértem meg, hogy vázoljon fel egy erről egy képet.

Akiket gyerekkoruk óta a fogmosás fontosságára és annak helyes technikájára neveltek, azokból kevésbé lesz foghiányos felnőtt. Ők pedig tovább adják szokásaikat, tudásukat gyermekeiknek, akik szintén követendő példát mutatnak majd csemetéiknek. Naponta találkozom olyan páciensekkel, akik teljes vagy részleges fogatlanságuk miatt keresik fel rendelőnket. A „fogatlanság”, sajnos, nem válogat; nem csupán időseket, de fiatalokat is érinti. Sokan szégyenkezve érkeznek hozzám, ám rokonszenvvel, kedvességgel, együttérzéssel minden akadály eltüntethető, és ilyenkor megnyílnak a pácienseim. Egy részük valamilyen baleset miatt veszítette el a fogait. Előfordult olyan eset is, hogy valaki legurult a lépcsőn gyerekkorában és azóta is gondjai vannak a fogsorával. 

Egykoron nem fordítottak kellő gondot a fog betegségeinek a megelőzésére. Sokakhoz nem jutottak el fontos információk, tanácsok a szájhigiéniáról. Százezrek nőttek fel úgy, hogy fogalmuk sem volt a fogmosásról, arról, hogy hányszor és hogyan kell fogat mosni. Számos páciensem mondta el, hogy amikor ők voltak iskolások, akkor a fogorvos vagy kihúzta a fogukat, vagy csak kifúrta. Furcsa elhinni, de én ma is ismerek olyan kollégát, aki egy jó fogat inkább kihúz, ahelyett hogy tisztességesen kezelné...

Az igénytelenség sem ritka. Az emberek először elveszítik a hátsó fogaikat, majd elkezdenek az elülső fogaikkal rágni, miáltal azok is kilazulnak. Végül már menthetetlen állapotban ülnek be a fogorvosi székbe. Sokan nem tekintik intő jelnek, hogy vérzik, duzzadt, fájdalmas az ínyük, vagy épp szagos a leheletük. Holott a szájhigiénia legalább olyan fontos, mint a „kirakat”. 

Jó ideje faggatom a pácienseimet az étkezési szokásaikról is. Válaszaikból arra jöttem rá, hogy aki a rostokban gazdag táplálkozást részesíti előnyben, annak a fogai is tovább élnek, egészségesek maradnak. Esetükben általában azért van szükség pótlásra, mert fiatalon „rossz orvosi kezekbe” kerültek, és fogaikat inkább kihúzták, ahelyett, hogy megmentették volna őket.

Az orvosnő részletes magyarázata után egy újabb kérdés:

– Fogorvoshoz járni manapság nem olcsó mulatság, hát még akkor, ha már beavatkozásra is szükség van. Pusztán anyagi ügyről van szó?

– Inkább szemléletbeliről. Találkoztam nagyon jó anyagi körülmények között élőkkel, de amikor kinyitották a szájukat… A rágógumi sem használt volna esetükben a szájszag ellen. Sok kevésbé tehetős inkább összerakja a pénzt, hogy rendben legyen a fogsoruk és jóízűen mosolyoghassanak, nevethessenek, falatozhassanak. Aki igazán ad magára, az az egészségével és a higiéniával kezdi.

Sokan siránkoznak, hogy nincs pénzük fogorvosra, de gyakorta – hivalkodásból talán – teljesen fölösleges dolgokra meg nem sajnálják. Ha kellően korszerű, tartós eredménnyel járó fogászati kezelést szeretne valaki, akkor annak számolnia kell anyagi vonzatával.

– ​ Félelem a fogorvostól, netán tájékozatlanság tart, riaszt vissza sokakat?

–  Inkább az utóbbi. A fehér köpenytől rettegés oldására sokféle megoldás létezik, akár az altatás is. Nem kevesen jöttek hozzám félve, sőt, rettegve, ám nagy örömömre önbizalmat növelő érzésekkel távoztak. Minden beavatkozás előtt megkérdezem a pácienst, hogy izgul-e. Jóformán kivétel nélkül igen a választ. A kezelés végén aztán bevallják, hogy „sokkal rosszabbra számítottak”. Van, aki megjegyzi: ha az első fogászati kezelése is ilyen lett volna, akkor talán most nem kellett volna eljönnie...

 Mi a véleménye a fogkrémreklám-áradatról?

–  Rengeteg márka és terméktípus létezik, de tudni kell, mire szeretnénk azt a bizonyos fogkrémet használni: ínyvérzés, fehérítés, megelőzés, kellemes lehelet? A reklámnak ez esetben sem a tájékoztatás, hanem a figyelemfelkeltés a legfőbb célja.  

A Nielsen kiskereskedelemi indexe alapján egy év alatt, tavaly jó 1500 millió forintra emelkedett a fogkrémek forgalma, ami öt százalékkal több, mint esztendővel azelőtt. Érdekesség: nem az eladott fogkrém mennyisége nőtt, mindkét esetben jó kétmillió liter fogyott. A drogériákban vásárolják a fogkrémeknek csaknem a felét. Ráadásul a nagy üzletekben tetemes a fogkrémeladás. A legnépszerűbbek a fehérítő fogkrémek, harmadrészt ezt a típust keresik-veszik.

–  Mi alapján választanak a magyarok fogorvost? Magán- vagy állami rendelőbe járnak inkább?

–  Erre én is kíváncsi voltam, ezért megkérdeztem néhány páciensemet. Jellemző válasz: „Itt kedvesebb az orvos és nővér, mint az állami futószalag mellett, emberszámba vesznek, nem csupán egy sorszámnak...” Rövid ideig magam is dolgoztam az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott rendelőben, ahol bizony hiánycikk volt a kedvesség, az együttérzés a beteggel – a vezető főorvos okán. Egy eset szerfölött megdöbbentett: egy anya foggyökerét kezelte a nálam idősebb kolléga. A beavatkozás fájt az asszonynak, akit elkísért a kislánya is. A végén a doktor úr foghegyről megkérdezte a pácienstől: valóban annyira fájt-e neki a beavatkozás. Az igenlő válasz után megjegyezte: nem kötelező ide járni… Ezek után megértem azokat, akik inkább a fizetős magánrendelést választják.

Természetesen az állami rendelők nagy többségében kiváló és lelkiismeretes orvos kolléga dolgozik, aki a legjobbat szeretné nyújtani a pácienseknek. A rossz tapasztalat azonban könnyen terjedő általánosításhoz vezet.

– Van-e a magánrendelőknek árlistájuk?

–  Mivel minden eset egyedi, ezért az árlisták legföljebb csak tájékoztató jellegűek lehetnek. Ezek általában megtalálhatóak a rendelőkben vagy internetes honlapjaikon. Köztudott, hogy Magyarország nyugati határa felé haladván nőnek az árak...

–  Kevés vagy sok a fogorvos itthon?

Sok, miközben vannak kollégák, akikből hiányzik a szakma és a páciens iránti tisztelet. Holott a mi hivatásunkban alapvető követelmény az alázat a munkánk és az emberség azok iránt, akik beülnek a fogorvosi székbe. Az egyetemen volt egy nagyon kedves tanárnőm. Diplomaosztáskor egy kedves tanárnőnk ennyit mondott útravalóul: „Bárhova kerültök is, egyet ne felejtsetek: minden fog végén egy emberi lélek lakozik.” Jómagam igyekszem eszerint cselekedni.