Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. május 23. Az év 143. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737599. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország is a kedvezményezettek között: életminőség-javító LIFE-program

Magyarország is a kedvezményezettek között: életminőség-javító LIFE-program
Infovilág

Az Európai Bizottság ma bejelentette, hogy az EU a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program részeként 116,1 millió eurót (~37 milliárd forintot) ruház be a legújabb integrált kezdeményezésbe. A cél az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra átállás segítése. A forrásokból összesen 10 tagállam 12 nagyszabású terve, köztük Magyarországról kettő, fog részesülni.

Az integrált kezdeményezések a természetvédelem, a vízgazdálkodás, a levegőminőség javítása, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás előmozdítása területén segítik a tagállamokat abban, hogy megtartsák az uniós jogszabályokat, ezáltal pedig javítják a polgárok életminőségét. Olyan tervek megvalósítását támogatják, amelyek a környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályok összehangolt és nagy területre kiterjedő végrehajtásához szükségesek.


A 12 kiválasztott terv teljes költségvetése 215,5 millió euró (mintegy 68 milliárd forint), melyből 116,1 millió euró (közel 37 milliárd forint) az uniós társfinanszírozás. Az uniós támogatás további 3,2 milliárd euró (azaz több mint 1 billió forint) összegű beruházást fog mozgósítani, mivel a tagállamok más uniós finanszírozást, így például a mezőgazdasági, a regionális és a strukturális alapokból, a Horizont 2020 keretprogramból, továbbá tagállami pénzügyi alapokból és magánszektorból származó forrásokat is igénybe vehetnek.

Magyarországon két környezetvédelmi projekt részesül finanszírozásban, összesen 33,2 millió euró, azaz kb. 10,5 milliárd forint összegben:
 
1. A levegőminőség javítása Magyarországon (LIFE-IP HungAIRy) (16 millió euró, azaz kb. 5 milliárd forint)

A magyarországi városok ez ideig nem tudták a környezeti levegő minőségéről szóló uniós irányelvben meghatározott megengedett határértékek alá szorítani a levegőben lebegő, 10 μm-nél kisebb átmérőjű részecskék és a levegőben található egyéb szennyezőanyagok arányát. A probléma megoldása végett nyolc magyarországi régióban tíz település intézkedéseket fog végrehajtani a levegőminőség javítása céljából. Az intézkedéseket regionális levegőminőségi tervek vázolják fel. A települések automatizált levegőminőség-megfigyelő állomásokat helyeznek üzembe, hálózatba szervezik a levegőminőséggel foglalkozó tanácsadó szakértőket és ökomenedzsereket, továbbá kapacitásépítést végeznek a regionális és helyi döntéshozók körében, például azáltal, hogy képzés révén megismertetik velük, milyen eszközök használata révén mérhetik fel a helyi szakpolitikai döntések levegőminőségre gyakorolt hatását. Tájékoztatási kampányokra is sor kerül, melyek arra ösztönzik majd a polgárokat, hogy mind otthonaik fűtése, mind pedig a napi közlekedés közben levegőkímélő módszerekre térjenek át. A települések 326,5 millió euró, azaz mintegy 103 milliárd forint összegű kiegészítő uniós finanszírozást vehetnek igénybe abból a célból, hogy korszerűsítsék a lakóépületek fűtési rendszereit, fejlesszék a fenntartható tömegközlekedést, és kiépítsék a kerékpárok és elektromos járművek használatához szükséges infrastruktúrát. Projekt-összefoglaló
 
2. A gyepterületek hosszú távú megőrzése (LIFE-IP GRASSLAND-HU) (17,3 millió euró, azaz közel 5,5 milliárd forint)
 
Magyarországon hatalmas kiterjedésű természetközeli gyepterületek váltak elhagyottá, vagy szűntek meg, és ezek a változások a természetközeli gyepterületek értékes élőhelyeit, növény- és állatvilágát sem hagyták érintetlenül. Az érintett élőhelyek és fajok védettségi helyzete nagymértékben attól függ, milyen területgazdálkodási módszerek alkalmazását biztosítják pénzügyi mechanizmusok. A kezdeményezés elő fogja segíteni az ún. priorizált intézkedési terv végrehajtását az EU Natura 2000 hálózatába tartozó magyarországi védett területek vonatkozásában, különös tekintettel azoknak a természetközeli gyepterületeknek a megőrzésére, amelyek esetében aktív élőhelykezelésre van szükség. Evégett széles körű és ágazatokon átívelő együttműködést kell kialakítani az illetékes hatóságok, a földtulajdonosok és földhasználók, valamint a civil szervezetek részvételével, illetve a kutatási szervezetek támogatásával. Az EU több mint 72,2 millió euró, azaz kb. 23 milliárd forint összegben kiegészítő regionális és vidékfejlesztési finanszírozást is ad, így a várakozások szerint 30-nál is több védett területen javítja majd azoknak az élőhelyeknek és fajoknak a védettségi helyzetét, amelyek megőrzésére a kezdeményezés irányul. Projekt-összefoglaló

Más EU-tagállamokban kiállított közokiratok: holnaptól csökkennek a bürokratikus terhek
 
Jelenleg a más uniós tagállamba költöző, illetve a más uniós tagállamban élő polgároknak külön pecsétet kell szerezniük közokirataikra (például a születési, házassági vagy halotti anyakönyvi kivonatra), hogy igazolják a hitelességüket. Sok esetben hiteles fordítást is készíttetniük kell. Ez mintegy 17 millió uniós polgárt érint. Holnaptól új uniós szabályok lépnek hatályba, amelyek csökkentik ezeket az adminisztratív terheket és a velük kapcsolatban felmerülő költségeket.
 
A holnaptól érvényes uniós rendeletnek köszönhetően a továbbiakban már nem lesz szükség bürokratikus eljárásra, amikor valakinek egy adott tagállamban kiállított közokiratot egy másik tagállam hatóságainak kell bemutatnia. Az új szabályok értelmében a polgároktól számos esetben nem fogják már bekérni közokirataik hiteles fordítását sem. A rendelet ugyanakkor szigorú biztosítékokat tartalmaz a csalás megelőzése céljából.
 
A rendelet értelmében az EU valamely tagállamában kibocsátott közokiratokat (például a születési vagy házassági anyakönyvi kivonatot, a lakóhelyet vagy tartózkodási helyet igazoló okiratot, illetve az érkölcsi bizonyítványt) a többi tagállam hatóságai is kötelesek hitelesnek elfogadni a dokumentumok eredetiségét igazoló pecsét nélkül is. A rendelet megszünteti továbbá a polgárok azon kötelességét is, hogy közokirataikról minden esetben hiteles másolatot és hiteles fordítást nyújtsanak be. A polgárok többnyelvű formanyomtatványt igényelhetnek, amely az összes uniós nyelven rendelkezésre áll, és amelyet a közokirat benyújtásakor fordítási segédletként mellékelhetnek.
 
A rendelet kizárólag a közokiratok eredetiségére terjed ki, így a tagállamok továbbra is a saját nemzeti jogszabályaikat alkalmazzák a valamely más uniós tagállam által kibocsátott közokiratok tartalmának és hatályának elismerését illetően.