Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. április 21. Az év 111. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737567. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Brüsszelben Magyarország a napirenden a közös érdekek védelme okán

Brüsszelben Magyarország a napirenden a közös érdekek védelme okán Brüsszelben Magyarország a napirenden a közös érdekek védelme okán Brüsszelben Magyarország a napirenden a közös érdekek védelme okán

Az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál Lydia Gallnak, a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogvédő szervezet kutatójának a véleménycikkét közli Magyarországról és Lengyelországról annak kapcsán, hogy Brüsszelben ma ülést tartanak az EU-tagállamok uniós kérdésekkel foglalkozó tárcavezetői.

A hivatalosan Általános Ügyek Tanácsának nevezett testület illetékes abban, hogy kialakítsa a tagállamok álláspontját a Budapesttel, illetve Varsóval szemben kezdeményezett eljárás ügyében. Magyarország esetében az Európai Parlament, Lengyelország vonatkozásában pedig az Európai Bizottság indította meg az EU-alapszerződés 7. cikke szerinti folyamatot a jogállamiság, az alapvető jogok és európai értékek megsértése miatt. Most a tagállamokon a sor, hogy fellépjenek a közös értékek védelmében, és ez a tanácsülés kulcsfontosságú tesztként fogható fel, három hónappal az európai parlamenti választások előtt – írja a kelet-európai és balkáni kérdések szakértőjeként számon tartott Lydia Gall. Szerinte megérdemlik az EU tanácsának a támogatását azok a lengyel és magyar tízezrek, akik sokszor vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak az általuk demokráciaellenesnek és jogsértőnek tekintett kormányzati gyakorlat ellen.

Azt, hogy a tagállamok képviselői az elmúlt hónapokban vajmi keveset tettek a két eljárás tekintetében, a szerző részben annak tulajdonítja, hogy jelenleg az a Románia látja el az uniós soros elnöki tisztséget, amely szintén jogállamisági bírálattal kénytelen szembenézni. Az, hogy a kérdés újra napirenden van, Lydia Gall szerint főként Svédországnak, Franciaországnak, Hollandiának és Ausztriának köszönhető.

Nincs vesztegetni való idő – hangsúlyozza a Human Rights Watch kutatója, és felhívja olvasói figyelmét arra: december óta a magyar kormány a parlamentben gyorsító pályára állította annak a törvénynek az ügyét, amely közigazgatási bírósági rendszert hoz létre, amit a végrehajtó hatalom nagy valószínűséggel befolyásolni, sőt akár ellenőrizni is képes lesz. A szabad sajtó elleni újabb támadás jegyében a kormány megkerülte a versenyjogot, a monopóliumok kialakulása elleni szabályokat, és csaknem 500 médiaintézményt vont össze egyetlen kormánypárti konglomerátumba. Lengyelországban eközben az Európai Bíróság döntése visszakozásra kényszerítette ugyan a kormányt a legfelső bíróság bíráinak a kényszer-nyugdíjazásától, de a jogállamisággal kapcsolatos szélesebb körű aggályokkal, így az alkotmánybíróság és a rendes bíróságok ügyeibe való beavatkozás problémájával nem foglalkozott a kabinet. Az EUObserver véleménycikkének a szerzője szerint mindkét ország esetében létfontosságú, hogy az uniós tanács átvegye a nyomásgyakorlás stafétabotját a brüsszeli bizottságtól, illetve a parlamenttől. Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski a jelek szerint úgy véli, hogy egyesek joga mások jogainak a rovására érvényesülhet, és hogy a közintézményeknek a többséget, és nem minden polgárt kell szolgálniuk. Ezek azonban nem azok az értékek, amelyeket az Európai Unió terjeszteni kívánhat szerte a világban – olvasható a cikkben. Gall szerint nincs helye annak, hogy a tagállamok képviselői leragadjanak eljárási kérdéseknél – meg kell mutatniuk, hogy komolyan veszik az európai értékeket, és kiállnak azok mellett.

A Bloomberg beszámol arról, hogy a magyar ellenzéki pártok tegnap – bojkottálva a parlamentet – bejelentették, hogy a Suzuki gyárhoz mennek, az Orbán-kormány és az úgynevezett rabszolgatörvény elleni tiltakozás jegyében. A Suzukitól állítólag tisztességtelen módon bocsátottak el egy szakszervezeti aktivistát – írja az amerikai hírügynökség. A cikk emlékeztet arra, hogy a széttöredezett ellenzéknek decemberben sikerült egységet teremtenie, amikor tiltakozást gerjesztett a Fidesz ellen, és most ezt az egységet kívánták megszilárdítani. A demonstráció a Bloomberg szerint azt mutatja: a Magyarországon működő cégek bírálat tárgyává válhatnak amiatt, hogy a kormány keresztülerőltette azt a törvényt, amelynek alapján növelhető a dolgozók túlórája. Az amerikai hírügynökség ugyanakkor a portfolio.hu hírportálra hivatkozva megjegyzi: a Suzuki bejelentette, hogy nem kívánja érvényesíteni a magasabb túlórakeretet. A Bloomberg idézi Tóth Bertalan MSZP-elnököt, aki arról beszélt, hogy nem engedik szétesni a rabszolgatörvény elleni tiltakozás jegyében létrejött egységet, és napirenden fogják tartani a kérdést. A fideszes törvényhozók ugyanakkor könnyedén fogták fel az ellenzék távollétét, és gúnyolódtak azon – teszi hozzá a hírügynökség. Megjegyzi azonban: a munkaügyi viták még okozhatnak gondot a kormánynak,

A magyar kormány az adófizetők pénzéből kampányt indított, ezúttal Soros György mellett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ellen, azt állítva, hogy Brüsszel migrációval kapcsolatos tervei veszélyeztetik Magyarország biztonságát – írja a Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása. A cikk bemutatja a kormányzat Facebook-oldalán közzétett hirdetést, és ismerteti annak tartalmát, majd megjegyzi: ez csak a legutóbbi eleme a közpénzből finanszírozott Brüsszel-ellenes és Soros-ellenes kampánynak, de az első olyan eset, hogy közvetlenül használják annak a Junckernek a fényképét, aki ugyanahhoz az Európai Néppárthoz tartozik, mint Orbán Viktor. A Soros György elleni kampánnyal a miniszterelnök a bírálók szerint rájátszott az antiszemita tematikára – fogalmaz a Politico, és emlékeztet arra, hogy a magyar kormány az elmúlt években eurómilliókat költött politikai hirdetésre, és hogy ezt a pénzt a kritikus hangok szerint a kormányhoz közelálló médiához juttatták.