Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. április 21. Az év 111. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737567. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A hurok megszorul

A hurok megszorul
Róna Katalin

Amikor Arthur Schnitzler a 20. század előestéjén megírta tízszereplős Körtáncát a perc élvezetévé silányult nő és férfi kapcsolatról, aligha sejthette, hogy száz évre rá Kornis Mihály kölcsönzi és formálja az adott pillanat jellegzetes alakjaival magyar korképpé a Zeitstück-dramaturgiát a Körmagyarban, majd újabb alig három évtized múltán megszületik Kerékgyártó István a körkörös formát használó drámája a Puzzle, azaz a Hurok.

Kalandos utat járt be Kerékgyártó István műve, mire az Orlai Produkció műsorára vette. A politikai és gazdasági élet valóságából az irodalom realitásába menekült szerző, aki a privatizáció világába vezető Vagyonregénnyel lett ismert, a szombathelyi Weöres Sándor Színház drámapályázatára írta meg a Puzzle-t. A darab nem lett ugyan első a versengésben, de az elismerő szavaknak valószínűleg nem volt híján, így alkotója méltán várta, hogy valamelyik színház műsorára tűzi. Ám amikor ez elmaradt, regénnyé alakította, akkor kapta a Hurok címet. A regény a krónikák szerint eljutott a stuttgarti Theater Tri-Bühne magyar dramaturgjához, Révay Gézához, aki megérezte az epikus műben rejlő drámai lehetőséget, s amikor megkereste Kerékgyártót, derült ki számára, a dráma előbb létezett, mint a regény. A Hurok stuttgarti ősbemutatóját, ahogy az Orlai Produkció hazai előadását, Bagossy László rendezte. Bagossy a regényből átvett, gunyorosan elemelt barokk zenével kísért, recitativókban előadott szövegrészletekkel keretezte az egymásba fonódó történeteket.

Jelenet az előadásból: Epres Attila, Mészáros Béla, Debreceny Csaba.

Járó Zsuzsa.

Kerékgyártó István körjátékában a minisztertől, az államtitkáron, az igazgatón, a tulajdonoson, a boltvezetőn, a pénztárosnőn, a fiún és a lányon át jár a halálos tánc. Csakhogy itt már nem, azaz nem csak a pillanatnyi élvezet, a szexualitás vezeti az alakokat, hanem a mindenható pénz. Vagyonra, de ahogy egyre lejjebb jutunk, legalább napi megélhetésre vágynak kaotikus, nyomasztó korunk – az író által kiemelt –, jellegzetes alakjai. Hatalmon lévők és vegetálók, megalázók és megalázottak, korruptak, durvák. Akad köztük volt besúgó, homoszexuális, drogos, piti tolvaj, szakmájának hátat fordítani igyekvő prostituált – ki-ki a maga módján, a maga lehetőségei szerint. Ami mégis azonos bennük, az a pénzsóvárság, a megfelelési kényszer fölfelé, a társadalmi ranglétrán lejjebb elhelyezkedő megalázása, megnyomorítása, sárba tiprása. Kerékgyártónak nincsenek illúziói, az ő világlátása nem ismer jót, vagy jobbat, csak rosszat és még rosszabbat. Nem néz az ember mélyébe, talán mert sötétséget lát már a felületen. Szituációkat jelenít meg, és elsősorban beszédstílussal ábrázol. Alpári, otromba szavakkal „bazdmegezős” sivár világot mutat, amelynek legfőbb kifejezési formája a mocskos nyelv. Amely még a legegyszerűbb információkat sem tudja közölni, kötő- és töltelékszóként használt durvaság nélkül kifejezni. Amivel azonban a szó szoros értelmében vérre menő, nyomasztó és megrázó, kétségtelen realitáson alapuló játék adós marad, az a mélyrétegek feltárása, ami a „hétköznapi” nyelven túl, a keserves felszín mögött van.

És ezen a hiányérzeten Bagossy László abszurdoid, erős élőzenével kísért – csembalón Kákonyi Árpád, illetve Lengyel Zoltán játszik – passióba illesztett, vad és kegyetlen, egyszerre ijesztő és kényszeredett, groteszk nevetésre késztető előadása sem tud segíteni. Bagossy Levente és Virág Vivien játékterében a színészek – Mészáros Máté, Debreceny Csaba, Epres Attila, Rába Roland, Nagy Dániel Viktor, Járó Zsuzsa, Gombó Viola Lotti – intenzíven formálják, körkörösen egyre lejjebb és lejjebb kerülő alakjaikat. Míg a hurok végképp megszorul.