Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. április 21. Az év 111. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737567. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hol érdemes lakás helyett családi házat venni?

Hol érdemes lakás helyett családi házat venni? Hol érdemes lakás helyett családi házat venni? Hol érdemes lakás helyett családi házat venni?
(Tudósítónktól)

A magyarok lakásvásárlási szokásai elsősorban élethelyzetük megváltozásához igazodnak. Azt gondolhatnánk, hogy a család bővülésével párhuzamosan válhat legégetőbbé a négyzetméterek növelése, azonban még azok számára sem biztos, hogy ez csak családi ház vásárlásával vagy építésével oldható meg, akik ezt megengedhetik maguknak – vélik ingatlanszakértők.

A magyarok életükben átlagosan három alkalommal adnak–vesznek lakást; az időpont kiválasztása az élethelyzet megváltozásához köthető. Az első lakás vásárlása az önállósodás jegyében, a másodiké a család bővülésével, végül a gyermekek önálló életkezdésével jellemzően ismét kisebb lakást keresnek. Lakás vagy ház, panel vagy tégla? A döntésben egy sor szempont játszik szerepet, a környék adta lehetőségektől, számos érzelmi tényezőn át az anyagi lehetőségekig.

A statisztika szerint az adás–vételek körülbelül 96 százaléka a használtlakás-piacon történik. A családi házak és lakások forgalma országosan kiegyenlített, tavalyelőtt nagyjából fele-fele arányban oszlott meg. Tekintve, hogy a hazai lakásállomány 61 százaléka családi ház, így kijelenthető, hogy az önálló lakóépületek kevesebbszer cserélnek gazdát.

Hazánkban csaknem 154 ezer lakóingatlan-tranzakció történt 2017-ben, ennek kicsit kevesebb, mint negyede a fővárosban. A forgalmat tekintve ott volt a legkisebb a családi házak aránya (még a 10 százalékot sem érte el) ebből következik, hogy aki Budapesten venne családi házat, annak meglehetősen nehéz a dolga. Akit viszont a gyér kínálat nem tántorít el, annak leginkább a XVI. és a XVII. kerületben, valamint Soroksáron (XXIII. kerület) érdemes keresgélnie. E három városrészben az ingatlan-kereskedelem bő harmada családi ház. Ha az érdeklődők a Pest megyei agglomerációt sem zárják ki a keresésből, sokkal nagyobb eséllyel találhatnak maguknak megfelelő ingatlant, hiszen a megyében az adásvételek kétharmadában családi ház cserélt gazdát.

A megyei jogú városokban valamivel egyszerűbb a családi házra vágyók dolga, ott a tranzakciók több mint ötödét, a kis városokban már csaknem háromötödét adják az önálló házak. Nem meglepő, hogy a legtöbb eladó családi házat a községekben kínálják (95%). A megyeszékhelyek sorában a családi házra vágyók Tatabányán vannak a legnehezebb, Békéscsabán pedig a legkönnyebb helyzetben. A Komárom megyei székhelyen csak minden nyolcadik, a békésib már minden harmadik adásvételkor családi ház tét.

Az átlagos négyzetméterárakat tekintve az ország legnagyobb részén drágábbak a lakások, mint a családi házaké. Kecskeméten, Kaposvárott és Pécsett a legnagyobb a különbség: ott egy lakás négyzetméteréért átlagosan harmadával kell többet fizetni, mint egy családi ház esetében. Csupán három megyeszékhelyen (Salgótarján, Tatabánya, Miskolc ) olcsóbbak a lakások, mint a családi házak. Az ok: e három városban a lakásállomány nagy része olcsó, lakótelepi lakás, illetve ennek megfelelően szűk a családiház-kínálat.

Budapesten ez a mutató a kínálattal és a presztízzsel van összefüggésben. A külső-pesti, olcsóbb családi házas övezetekben akár 20-30 százalékkal is drágább lehet egy lakás négyzetmétere egy házénál, a budai kerületekben pont fordított az arány.