Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2019. március 25. Az év 84. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737540. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Újabb részletek – rendszerszintű korrupció Magyarországon

Újabb részletek – rendszerszintű korrupció Magyarországon
Infovilág

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímű Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. Ez alkalommal a rendszerszintű korrupció egyes eseteivel ismerkedhetnek meg az Infovilág olvasói.

A Pharaon-ügy Ghaith Pharaon szaúdi üzletembert, olajmágnást, a Bank of Credit and Commerce International (BCCI) volt részvényesét 25 éve óta körözi az FBI és az Interpol. A vádak többek között: csalás, pénzmosás és vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, csempészés, prostitúció és illegális bevándorlás elősegítése. Pharaon 2014 októberében kért és kapott magyar vízumot, ami után ötször járt Magyarországon. Elvileg legkésőbb ekkor a magyar hatóságok is értesültek az FBI körözésről, viszont ezt nem tekintették nemzetbiztonsági kockázatnak, noha Pharaon az első vízumkérelemnél jelezte, Orbán Viktorral akar találkozni. A másodiknál sem okozott problémát, hogy nem adott be jövedelemigazolást, arra hivatkozva, hogy a jordán konzul tartja el, miközben Pharaon milliárdos ingatlanokkal üzletelt. A magyar szervek eleinte tagadták, hogy a ugyanarról a Pharaonról van szó, akit köröznek, majd később kiderült, hogy tudtak az ügyről.

Pharaon ügyvédje, Ammar M. Abu Namous öt olyan céget alapított Magyarországon, melyek Pharaon nevét viselik. A cégek Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzuljának rezidenciájára voltak bejegyezve 2016 szeptemberéig, és az állami tulajdonú MKB-nál vezettek számlát. Fő tevékenységük műemlékvédelem alatt álló ingatlanok – főleg kastélyok – vásárlása. Zaid Naffa egyik vacsoráján ismerkedett meg Orbán Viktor Ghaith Pharaonnal. Időközben a Naffa-fivérek magyar állampolgárságot szerettek volna igényelni, viszont Naffa kétszer is megbukott a Terrorelhárítási Központ átvilágításán, feltehetően Pharaon zavaros háttere miatt. Az ügyben még Semjén Zsolt is közbenjárt. Amikor erről Demeter Márta, az LMP képviselője kérdéseket akart feltenni a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, indoklás nélkül kizárták.

A Postabank-székházat a Pharaon-Kappa Kft. cég vásárolta meg Adnan Polat török üzletember egyik érdekeltségétől és egy olyan cégtől, melynek alapításakor Tiborcz István fizette be az illetéket. Adnan Polatot 2005-ben mutatta be Mészöly Kálmán Orbán Viktornak. 2014-ben a Külügyminisztérium többségi tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) Adnan Polat cégét, a Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft.-t (ALX) bízta meg, hogy Törökországban, Görögországban és Cipruson összesen nyolc helyi kereskedőházat hozzon létre és üzemeltessen. Az azóta létrehozott izmiri kereskedőház vezetője Lévai Anikó unokatestvére. 2015 októberében az Orbán Viktor házával szemközti ingatlan - Cinege u. 4-6./ Kútvölgyi út 70-72. - került a Pharaon Delta Kft. tulajdonába. Ghaith Pharaon 2017. január 6.-án meghalt Bejrútban. Pharaon vízumszerzésével kapcsolatban jelenleg nem folyik vizsgálat, magyarországi befektetései, például a seregélyesi Zichy-Hadik-kastély vagy a hőgyészi Apponyi-rezidencia sorsáról nincs hír. A Pharaon-cégek papíron sosem voltak a nevén, ezek tulajdonosa Abu Namous.

http://magyarnarancs.hu/belpol/a-szaudi-szomszed-101257

Esztergom-Budapest vasútvonal Az Esztergom-Budapest közötti 53 kilométeres vasútvonalon 2013. december 15-től 2015. augusztus 19-ig felújítási munkák zajlottak, melynek során teljesen átépítették a pályát, alul- és felüljárókat építettek, új megállót is kialakítottak. A szakasz felújítása 2008-ban indult meg az északi összekötő vasúti híd felújításával. 2017 októberére elkészült a vonal villamosítása is 33,7 milliárd forintért, amely így összesen 5,5 év alatt, 78 milliárd forintból újult meg. A kiegészítő beruházásokkal a Figyelő szerint 120 milliárdra rúg a projekt összköltsége. Sokan ezért azt mondják, a napi 8000 utast kiszolgáló felújítás jelentősen túlárazott volt, és soha sem térül meg, ráadásul az uniós pénzből megvalósult beruházás a menetidőt sem csökkentette érdemben.

A Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti vonalszakasz kivitelezője a Szemafor Konzorcium (A-Híd Építő Zrt., Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG.) volt, nettó 10,4 milliárd forint értékben. A Piliscsaba és Esztergom közötti vonalszakasz kivitelezője pedig az Inflexió Konzorcium (Szijjártó Péter apjának cége, a Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG, A-Híd Építő Zrt.), nettó 8,7 milliárd forint értékben. A 44,5 milliárd forintos projekt befejezésére 2015. augusztus 20-án, azaz az eredeti határidőhöz mérten másfél év késéssel került sor. A villamosítást a Strabag Vasútépítő Kft. vezette konzorcium (MVM OVIT Országos Villamos-távvezeték Zrt.; TRSZ Kft.) végezte. A fejlesztések az NIF Zrt. beruházásában, uniós forrásból valósultak meg. A felsővezetéket eleinte a MÁV maga akarta megépíteni, el is költött az előkészítésre 1,6 milliárd forintot. Ám miután nem boldogult vele, ezt a feladatot is megkapta a NIF, az nem a pályaépítéssel párhuzamosan valósult meg. A vasútvonal-felújítás részeként 2014-ben a (többszörös áttéteken keresztül) Simicska Lajos tulajdonát képező Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. biztosítóberendezés és távközlési berendezések telepítésére körülbelül 3,5 milliárd forintot nyert el a MÁV közbeszerzésén. A szerződést a fenti okok miatt 2016-ban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelzésére felbontották. A közbeszerzést (ugyanazon feladat elvégzésre) ismét kiírták, ám ekkor már 7,6 milliárd forint értékben - a nyertes ezúttal a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. lett.

http://24.hu/belfold/2015/01/23/esztergom-budapest-vasutvonal-draga-es-kesik/ https://blog.atlatszo.hu/2016/07/ismet-dolgozni-fognak-a-budapest-esztergom- vasutvonalon-most-337-milliardert/

Dél-balatoni vasútvonal A 2014–20 közötti időszakban uniós forrásból megvalósítani tervezett IKOP-finanszírozású nagyprojektek egyike a Szántód–Kőröshegy–Balatonszentgyörgy vasútvonal korszerűsítése.

2016-ban indult a több mint 72,4 milliárd forintba kerülő dél-balatoni vasútfelújítás, ami a Szántód és Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres szakaszt és a Fonyód-Kaposvár közötti mellékvágányt érinti. A beruházást az eredetileg tervezettnél drágábban, egy kormányhatározat révén 16,9 milliárd forinttal megemelt összegből valósul meg. A 79 százalékban uniós forrásból biztosított közbeszerzést a Déli-part 2016 Konzorcium nyerte el, amelynek tagjai a Mészáros Lőrinc-tulajdonolta R-Kord Építőipari Kft., az L. Simon László bizalmasától 2018-ra szintén Mészáros tulajdonába kerülő V-Híd Zrt és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. A közbeszerzések nyertes kivitelezőit ugyan fel kell tüntetni nyilvános adatbázisban, a cégek által megbízott beszállítókra azonban ilyen szabály nem vonatkozik, így a projekt nyilvánosan elérhető dokumentációjából nem derül ki, kik a beruházáson dolgozó alvállakozók. A Direkt36 az építkezés helyszínén szerzett információkra alapozva szerette volna kideríteni, hogy a miniszterelnök apjának, Orbán Győzőnek a kőbányászattal foglalkozó cégei szerephez jutottak-e a vasútépítésben.

Swietelsky Vasúttechnika hónapokon át húzta a zúzottkő beszerzésére vonatkozó adatok kiadását, amit üzleti titokra hivatkozva végül azzal az érvvel tagadott meg, hogy csak a közfeladatot ellátó szervek kötelezhetők közérdekű adat kiadására, magáncégek nem. Az oknyomozó lap ezt korábbi példákra és egy 2014-es törvénymódosításra hivatkozva cáfolta, ám választ a konzorcium vezetőjétől nem kaptak. Az adatigénylést az érintett projekben irányító hatóságként működő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez irányította. A NIF a fejlesztési minisztérium által megbízott állami vállalat, amely az út-és vasútépítési beruházások megrendelője. A NIF szerint viszont csak az alvállalkozói szintről vannak információk, a beszállítókról nem – ezek kiadásáért 246 ezer forintot kértek. A Direkt36 és a Társaság a Szabadságjogokért által indított perben a bíróság 2017 novemberében első fokon az adatok díjmentes kiadását ítélte meg. A Direkt36 végül bizonyítékot szerzett arra, hogy az Orbán Győző-féle Nehéz Kő Kft. alvállalkozóként beszállított a dél-­balatoni vasútvonal építésére. A beszállítók listájából kiderült: a legtöbb pénzt a Mészáros és Mészáros Kft.-nek (2,64 milliárd forint) és Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János tulajdonában álló Híd Tám Kft-nek (1,67 milliárd forint) fizették ki. Kritika érte a beruházást azért is, mert a kivitelezők Balatonszemesen környezetkárosítást hajthattak végre. Ezt az önkormányzat tagadja.

https://444.hu/2018/01/25/orban-viktor-nem-akarta-elhinni-hogy-a-csaladtagjai- alvallalkozokent-dolgoznak-allami-epitkezesen-most-itt-a-bizonyitek