Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. június 27. Az év 178. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737634. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Harmadával csökkenhet a magyar gazdasági növekedés

Harmadával csökkenhet a magyar gazdasági növekedés
GKI
  • 2019. 03. 04.

A magyar gazdaság tavaly 4,9%-kal, az EU-ban Lengyelország után valószínűleg a második leggyorsabbként növekedett. A múlt évtizedekben ennél gyorsabb növekedésre csak egyszer, 2004-ben volt példa. Az idén minden előrejelzés látványos lassulással számol, a GKI 3,5% körüli ütemre számít. Az EU növekedése is fékeződik, az Európai Bizottság a tavalyi 2,1% után az idén 2%-ról 1,5%-ra csökkentette növekedési előrejelzését.

A magyar egyensúlyi mutatók kedvezőek – két hitelminősítő javított is Magyarország besorolásán –, de a külkereskedelmi többlet számottevően csökken, az infláció és az államháztartási hiány pedig egyike a legmagasabbaknak az EU-ban. A múlt hetekben kormányzati program-cunami söpört végig az országon. Bár a kormány 2018 végén 3,9%-ra csökkentette idei növekedési előrejelzését, az így is kiugróan magas, a legtöbb előrejelzés – beleértve az MNB-t is – 3,5% körüli ütemre számít. A magyar növekedés motorja 2018-ban a belföldi felhasználás volt (ami éves alapon 7%-kal nőtt). A fogyasztás 4,6, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 16,5%-kal bővült.

Ennek megfelelően szárnyalt az építőipar, gyorsult a kereskedelem bővülése, ugyanakkor lassult az ipari termelés, főleg kivitelének nagyon szerény emelkedése következtében. Az áruk és szolgáltatások behozatala (7,1%) gyorsabban nőtt a kivitelnél (4,7%). Az idén az EU-transzferek tovább nőnek, de már csak 7% körüli beruházás-növekedést alapoznak meg.

A bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökken, az infláció tendenciájában emelkedik, így a reálkeresetek a 2017. évi 10% feletti ütemről 2018-ban (közfoglalkoztatottak nélkül) a versenyszektorban 8, a költségvetésiben 6% körülire fékeződtek, az idén pedig 5–5,5%-os dinamika várható.

A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja a hitelezési expanzió is; a személyi hitelek állománya 2018 végén 37, az áruhiteleké 15%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. E tendencia várhatóan folytatódik, de a fogyasztás dinamikája az idén 4% körülire lassulhat.

Bár a maginfláció januárban 3% fölé emelkedett, s az MNB szóban már előzőleg jelezte, hogy e veszély miatt lassan el kell kezdenie monetáris politikája szigorítását, az utóbbi hetekben a hangsúly a világgazdasági növekedés várható lassulására, s emiatt a világszerte óvatosabb jegybanki változtatásra került. Ugyanakkor az Államadósság-kezelő Központ február végén megemelte egyes állampapírok kamatát. A forint 2018 végéhez képest 1,5%-kal erősödött, de kérdéses, hogy ha az EU-ban egyik legmagasabb inflációt nem követi valós jegybanki szigorítás, az hogyan hat a forintra.

Februárban a kormányzat népesedési-családtámogatási tervet jelentett be, hatpontos célrendszert hirdetett meg, majd az MNB-vel párhuzamosan közzétette saját versenyképességi programját, s kilátásba helyezett egy gazdaságvédelmi programot is. A programok közös jellemzője, hogy hatáselemzést nem, vagy alig tartalmaznak, szakmailag nem megvitatottak.

Nem foglalkoznak az EU-források csökkenésének következményeivel, a javaslatok többsége állam-, nem pedig piacközpontú szemléletű. Nem látszik a valódi elkötelezettség az oktatás, az egészségügy és más állami szolgáltatások reformjára.

A hangsúly egyrészt a társadalom nehezebb idők jövetelére való ráhangolására, másrészt ennek sokféle vonzó céllal és konkrét ötlettel való ellensúlyozására került, miközben mindezek megvalósításának eszközrendszere és forrása homályban maradt.