Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. április 24. Az év 114. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737570. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az energiafogyasztás csökkentésével elkerülhető a klímakatasztrófa

Az energiafogyasztás csökkentésével elkerülhető a klímakatasztrófa
Infovilág

Az energiahatékonyság javítása nemcsak a fenntartható energiagazdálkodás első lépése, hanem elengedhetetlen annak a klímakatasztrófának a kezelésében is, ami felé egyre nagyobb sebességgel száguld a Föld, az emberiség. A legolcsóbb és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk. Március 6-a az energiahatékonyság világnapja. 

Az EU primerenergia-fogyasztása 2017-ben 0,9 százalékkal, a végső energiaigénye 1,1 százalékkal nőtt az előző évihez képest a legfrissebb Eurostat-adatok szerint. Magyarország energiafelhasználása is tovább nőtt. A megemelkedett energiafelhasználás a szén-dioxid-kibocsátást is újra növekvő pályára állította, az azt megelőző három év stagnálása után. A bolygó felmelegedéséért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása új csúcsot döntött meg, miközben 450 tudós által készített jelentés az éghajlati körülmények további romlását nyugtázta.

Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez meglepően nagy arány, az európai átlagnál mintegy 10 százalékkal magasabb. Szomorú adat az is, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása nagyjából stagnált, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat. Nem csoda: elég, ha rosszul szigetelt épületeinkre, huzatos ablakainkra, rosszul szabályozott fűtési rendszereinkre és elöregedett kazánjainkra gondolunk.
 
Felmérések azt mutatják, hogy Magyarországon a múlt évtizedben az energiahatékonyság javítása központi kérdéssé vált a hazai ingatlanok megújítása közben. A családok kétharmada ma elégedetlen annak az épületnek az állapotával, amelyben él, és a tervek között fontos szerepet kapnak az energiafelhasználás csökkentésére irányulók – bár ezek gyakran csak vágyak maradnak, amíg nem társul hozzájuk állami ösztönző.
 
Lennének persze további pozitív járulékos hatásai az energiahatékonysági felújításoknak az energiaköltségek csökkentése mellett: a komfortérzet javítása, a belső, egészséges környezet megteremtése, valamint az egyes háztartásokra jutó károsanyag-kibocsátás csökkenése.
 
Magyarországon egy főre átlagban naponta 15 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás jut. Egy 1970-ben, az akkori építési előírások szerint épült családi ház évente egy négyzetméterre számítva kb. hatvan kilogramm CO2-t bocsát ki korszerűsítés híján. Egy 2000-ben épült ház mintegy negyven kilogrammot, egy új energetikai előírások szerint épült modern ház ennek töredékét. 
 
Az energetikai korszerűsítések tehát hozzájárulnak az otthonokban felhasznált energia, és károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, de már felhasználási szokásaink módosítása is sokat segít. Ha csupán 1°C-kal csökkentjük lakásunk hőmérsékletét, évente kb. 300 kilogrammal kevesebb CO2-t bocsát ki háztartásunk. Ha éjszaka, vagy amikor nem tartózkodunk otthon, kb. 3°C-kal alacsonyabban tarjuk lakásunk hőmérsékletét, évente kb. 440 kg CO2-t spórolunk. Nyílászáróink szigetelésével évente 140 kg CO2-kibocsátást kerülhetünk el. Ha a ruhákat nem forró vízben mossuk, vagy elektromos készülékeinket teljesen kikapcsoljuk, szintén többszáz kilogramm üvegházhatású gáztól mentesítjük a légkört.[1]
 
A fogyasztás csökkentésére – akár az energia takarékos felhasználásával, akár energiahatékonysági korszerűsítésekkel érjük is el azt – nagy szükség is van. Magyarországon ma a drágán előállított energiát még nagyon pazarlóan használjuk fel. A túlfogyasztás, a tartalékok felélése súlyos természeti és környezeti következményekkel jár, beleértve a globális éghajlatváltozást.
 
Egy járható utat az a modell mutat be, mely a hazai piacon mintaértékű együttműködésből született. ’Nálam szigetelnek’ programként indult, a Knauf Insulation Kft. gondozásában, melyet a Weishaupt Hőtechnikai Kft. folytatott. Egy hajdúnánási, 120 négyzetméteres,, az 1950-es évek típustervei szerint épített családi ház energetikai felújítását vizsgálták. Amellett, hogy bemutatta az utólagos hőszigetelés előnyeit, a projekt felhívja a figyelmet arra, hogy hiába történik hatalmas lépés az energetikai korszerűsítés felé, ha ezt nem kellő körültekintéssel, részmegoldással történik. A régi, elavult fűtőkészülék – mely sajnos, megfelel a nagy magyar átlagnak – képtelen volt alkalmazkodni a családi ház megváltozott hőtechnikai adottságaihoz. Ahelyett, hogy csökkent volna, az épület energiafogyasztása a szigetelés után megnövekedett.  

Az ellentmondást a fűtőkészülék-csere oldotta fel; mérésekkel bizonyították: az energia hatékony felhasználása csak komplex megoldások útján érhető el.[2]

A magyarok nagy része látja, hogy komoly gond a klímaváltozás, szívesen tenne is ellene – csak épp nehéz beazonosítani, hogyan. Épp ezért fontos tudatosítani: az energiával való takarékos és hatékony bánásmód remek eszköz a klímaváltozás hatásainak enyhítésére is. Így mi is aktívan, öngondoskodó módon tehetünk magunk és családunk jólétéért, környezetünk jobbá tételéért.”- mondta Koritár Zsuzsanna, a MEHI programigazgatója. 

 


[1] Forrás: Lakcímke.hu

[2] Forrás: Az igazság pillanata cikk