Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. április 21. Az év 111. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737567. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Végtelen történet – rendszerszintű korrupció Magyarországon

Végtelen történet – rendszerszintű korrupció Magyarországon
Infovilág

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímű Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. Ez alkalommal a rendszerszintű korrupció újabb eseteivel ismerkedhetnek meg az Infovilág olvasói.

Társaságiadó-kedvezményből juttatott támogatások A kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást a filmalkotások támogatására, az előadó-művészeti szervezetek támogatására és bizonyos látvány-csapatsportok támogatására terén. A támogatási célok kiválasztásánál (pl. a sportágak kiválasztásánál) politikai kézivezérlés érvényesül, a rendszer átláthatatlansága pedig komoly korrupciós kockázatot teremt. A TAO-rendszer bírálói szerint a közbeszerzéseken nagy összegeket elnyerő cégek vásárolják meg a helyi sportklubok milliárdos támogatásával a politikai döntéshozók jóindulatát, miközben a sportklubok a rendszerben elérhető pénzek miatt nincsenek motiválva arra, hogy piaci alapon működjenek, illetve a támogatások megszerzése érdekében különböző módokon trükköznek.

A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-rendszerben folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások, így rájuk a közpénzre vonatkozó szabályok vonatkoznak. Így kezeli azt az Európai Bizottság és a Kúria 2017. októberi ítélete is ezt támasztja alá. Az akkor megállapított 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott. Az összeg 12 százalékát a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványnak juttatták, miközben összesen nagyjából 1100 klub osztozott a pénzeken. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, de Seszták Miklós fejlesztési miniszter választókerülete, Kisvárda is 1,26 milliárd forintot kapott 2015-ben. Kormányközelinek tekinthetjük a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft.-t és a Szolnoki MÁV FC Kft.-t is, melyek 2011 óta Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd tulajdonában vannak. Ő Simicska Lajos üzlettársa volt többek között a Közgép nevű építőipari vállalkozásban. A pénzek politikailag motivált elosztásának gyanúját az is erősíti, hogy a sportszövetségeket kormánypárti politikusok irányítják. A röplapda esete jól mutatja a politikai kapcsolatok fontosságát. Bánki Erik (Fidesz) úgy nyújtotta be a sportág számára kedvező, a TAO-rendszert bővítő javaslatot, hogy felesége a szövetség Strand- és Szabadidő Röplabda Bizottságának elnöke. Egy, a családhoz köthető cég számára a Szövetség nem sokkal később 1,1 milliárdos keretet hagyott jóvá.

A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból. A TAO-pénzek átláthatóságáért folytatott közérdekű adatperek jogerős ítéletei ellenére a támogató cégek kiléte a mai napig ismeretlen, sőt 2017-ben is készült olyan törvénytervezet, amely tovább nehezítette volna a TAO adatokhoz való hozzáférést. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az egyébként a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat. A 24.hu számításai szerint 2017 tavaszáig 415 milliárd forint társaságiadó-bevételről mondott le az állam. A sporttámogatás összege évről évre nő, 2016-ban 99 milliárd volt. A 2017-es költségvetésben a kormány 82-92 milliárd forintos kieséssel számolt, 2018-ra pedig 76-86 milliárddal. A miniszterelnök által alapított, Mészáros Lőrinc tulajdonolta felcsúti utánpótlásnevelő központ a mai napig a legtöbb TAO- támogatást jegyezheti a klubok közül.

A színházak TAO-pénzei Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jut, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik “ügyesek”. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartják kívánatosnak. Az előadóművészeknek juttatott TAO-pénzekkel kapcsolatban is felvethetők a torz kiválasztással és az átláthatósággal kapcsolatos fenti aggályok.

https: //g7.24.hu/tag/tao -tamogatas/, http://k-monitor.hu/adatbazis/cimkek/tao-penzek

https://transparency.hu/hirek/vegervenyesen-pert-nyert-a-ti-kozpenz-a-tao/

https://www.mlsz.hu/hir/a-tao--palyaztatasrol

Híd a munka világába (ORÖ) 2015 januárjában Hadházy Ákos (LMP) annak a gyanújának adott hangot, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) a roma munkanélküliek álláshoz jutásának segítésére szánt összegeket felelőtlenül, az eredeti célnak nem megfelelően költötte el. A Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet 2014 márciusában alakult, elnökének pedig Farkas Flóriánt, a szövetkezet konzorciumi vezetőjét, az ORÖ akkori elnökét választották. A szövetkezet mintegy ötmilliárd forintnyi uniós forrást használhatott volna fel roma munkanélküliek álláshoz segítésére. A pénzből 205 millió forintért irodaházat vásároltak a Gellérthegy utcában, valamint tíz használt gépkocsit vettek bérbe fél évre, darabonként közel hárommillió forintért. De beszerzésre kerültek még irodabútorok (bruttó 31 millió forint) és informatikai eszközök (bruttó 21 millió forint) is, továbbá 26 millió forint ment el iroda felújításra, valamint két tanulmány készült, az egyik 19, a másik 31 millió forintért. A felvetésekre válaszul az ORÖ tizenkét képviselője rendkívüli közgyűlést hívott össze, hogy kezdeményezzék az önkormányzat átvilágítását, ám az határozatképtelennek bizonyult. Az ügyben büntetőeljárás indult, aminek keretében a Fővárosi Főügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el, ennek teljesítését pedig a NAV bűnügyi nyomozóira bízták. Jelenleg 60100- 51/2015. bűnügyi számon különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folyik eljárás, amelynek határideje 2018. február 24. lejárt, ám a határidő meghosszabbítható. A nyomozás során gyanúsított személy felelősségre vonására eddig nem került sor.

Más büntetőeljárások is folynak a kisebbségi érdekvédelmi szervezetnél. Hivatali visszaélés miatt hat személyt gyanúsítottak meg, köztük az ORÖ egyik elnökségi tagját is. Az eljárás a 2016. év elején indult, miután napvilágra került egy hangfelvétel, amelyen elhangzott, hogy Farkas Flórián legalább hat képviselővel kötött féléves tartamra „munkaszerződést” havi 350 ezer forintos fizetéssel cserébe azért, hogy az érintett képviselők az azóta már lemondott elnökkel szemben politizáljanak. A Romnet szerint 2017. október elején több megyében is egyszerre tartottak házkutatást az adónyomozók az ORÖ volt irodáiban. Ezeket többnyire cigány önkormányzati képviselők üzemeltették, egyes esetekben a saját ingatlanjukban, amiért havi 450 ezer forint bérleti díjat is felvettek. Ezért az adóhivatal költségvetési csalás gyanúja miatt is vizsgálódik. Az ORÖ 2017 decemberében törölte a Roma Önkormányzat támogatásának tizedét kitevő elnöki keretet, amellyel korábban Farkas Flórián szabadon rendelkezhetett. Az ORÖ két képviselője állítása szerint Farkas 2011- 1 4 között közel 300 millió forint elköltéséről dönthetett, az ORÖ felé fennálló beszámolási kötelezettségének pedig nem tett eleget. A képviselők feljelentést is tettek az ügyben, ám az ügyészség nem indított nyomozást.

A Híd a munka világába programon belüli szabálytalan pénzköltést az EMMI vizsgálata is megerősítette, a minisztérium így visszakövetelte a már kifizetett 1,6 milliárd forintot. Ezt - 300 millió forint híján - az ORÖ a kormány által soron kívül megítélt speciális támogatásból törlesztette. A maradék 300 millió forintot feltehetőleg abból a pénzből tudja majd visszafizetni a kisebbségi érdekvédelmi szervezet, amelyet a kormánytól kapnak a Híd a munka világába program keretében megvásárolt budai ingatlanért, az adósságot azonban máig nem törlesztették.

http://www.romnet.hu/hirek/2017/09/11/hid_a_milliardok_vilagaba

http://www.parlament.hu/irom40/19638/19638-0001.pdf

http://www.romnet.hu/hirek/2017/10/03/hazkutatasok_zajlanak_az_oro_kamu_ megyei_irodaiban

Türr István Képző és Kutató Intézet Az EMMI háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) 17 képzési központot működtet, amelyekben a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli embereket képzik, nagyrészt uniós pénzből. Korábban az Országos Roma Önkormányzattal működtek együtt uniós projektekben, amiért sok kritikát kaptak lényegében azzal kapcsolatban, hogy a pénzt magukra költötték. 2015-ben a miskolci, ózdi és kecskeméti igazgatósága udvarainak hó- és síkosság mentesítésére 25 millió forintot költöttek, ami egy kisváros téli költségvetésének felel meg. A megbízást egy reklámcég, a Lightboard Outdoor Kft. nyerte el. A TKKI eljárásával összefüggésben elrendelt nyomozást a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya folytatja 3136/2015. bűnügyi számon, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás folyamatban van, jelenlegi határideje 2018. március 10. napja, ami meghosszabbítható. Gyanúsított felelősségre vonása az ügyben eddig nem történt. A TKKI gazdálkodását más ügyekben is tárgyalta a sajtó. 2016-ban, az uniós pénz lehívásának határideje előtt nem sokkal, erősen túlárazottan vehettek meg félmilliárd forintért két vidéki panziót. Kritizálták az intézményt azokért a nyúltartásról szóló tanulmányokért is, amelyekért 31 milliót fizettek, de később kiderült róluk, hogy egyszerű fordítások. 2015-ben tanulmányírással egy olyan céget is megbíztak, ami Garai Péterhez, a TKKI pécsi igazgatóságának korábbi vezetőjéhez kötődik, a tanulmányok minőségét itt is vitatta a sajtó. Az EMMI belső vizsgálata ezekben az ügyekben nem állapított meg szabálytalanságot.

http://www.parlament.hu/irom40/19638/19638-0001.pdf

ttps://index.hu/belfold/2015/10/21/lazar/