Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2019. május 27. Az év 147. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737603. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Ki tud többet (a Szovjetunióról) Putyin Oroszországáról?

Ki tud többet (a Szovjetunióról) Putyin Oroszországáról?
Infovilág

Elkészült a Political Capital „Mystification and Demystification of Putin’s Russia” című kutatási jelentése. A 2018 szeptembere óta zajló, a budapesti brit nagykövetség által támogatott munka arra kereste a választ, hogy mennyire értékeli reálisan a magyar lakosság Oroszország hatalmi képességeit. Arra vonatkozóan már számos felmérés készült, hogy a magyar lakosság milyen jellegű kapcsolatokat szeretne Oroszországgal, vagy éppen mit gondol Vlagyimir Putyin orosz elnökről. A Political Capital kutatása viszont azt mérte, hogy a lakosság ténylegesen mit tud Oroszországról. (Nyitó illusztrációnk a "Ki tud többet a Szovjetunióról?" ifjúsági vetélkedő részvevői a harminc évvel ezelőtti Rádióújság címlapján.)

A felmérés alkalmával a Political Capital kilenc szempontból a vizsgálta Oroszországot, a katonai képességek, a gazdasági erő, illetve a tényleges földrajzi tulajdonságok mentén. A PC arra volt kíváncsi, hogy a lakosság a négy másik nagyhatalomhoz – az Egyesült Államok, Kína, Németország és az Egyesült Királyság –, valamint Magyarországhoz képest hová helyezi el Oroszországot a GDP, a terület, a lakosság és egy sor további mutató tekintetében. Nem azt kellett tehát megtippelni, hogy számszerűen mennyit költ Oroszország a hadseregére, vagy éppen mekkora a GDP-je, hanem a többi vizsgált országhoz képest kellett hasonlítani. A kutatás ezeket a véleményeket vetette össze a tényleges rangsorral.

Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar lakosság összességében hajlamos túlbecsülni Oroszország képességeit mind katonai, mind gazdasági területen. A válaszadók kétharmada úgy véli, hogy Oroszország rögtön az Egyesült Államok után következik a katonai kiadások tekintetében, miközben valójában Kína is több mint négyszer költ többet ilyen célokra, mint moszkvai vezetés. Hasonló a helyzet az orosz gazdasággal is: a válaszadók majdnem 40%-a jócskán túlbecsülte Oroszország GDP-jét a többi vizsgált országhoz képest.

Ehhez a témához kapcsolódott a leglátványosabb eltérés a lakossági vélemények és a valóság között: a válaszadók több mint fele szerint Oroszország a magyar export hat legfontosabb célországa között szerepel –valójában csak a 17. helyen áll. A gazdasági és katonai potenciál általános túlbecsülésével szemben ugyanakkor a magyar lakosság relatív többsége alapvetően jól tudta Oroszország természeti és népességi adottságait, helyesen sorolva be a többi vizsgált hatalomhoz képest.

A kutatás mások által eddig nem vizsgált olyan problémakörökre is kíváncsi volt, mint mennyire tartja valószínűnek a magyar lakosság, hogy Oroszország a Szkripal-ügyhöz hasonló, célzott orgyilkosságokat hajtana végre külföldön, illetve, hogy Moszkva információs hadviselési eszközökkel igyekszik befolyásolni az európai országok közvéleményét az interneten keresztül.

A teljes tanulmány itt érhető el, angol nyelven (pdf, 2 MB). A kutatás eredményeit a Political Capital a február 27-i konferenciáján mutatta be; a tanácskozásról készült összefoglaló itt olvasható. A konferencia teljes egészéről videófelvétel készült, amelyet itt lehet megtekinteni.