Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. június 18. Az év 169. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737625. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Inkább a világméretű felmelegedéstől, mint az újabb gazdasági válságtól fél a társadalom

Inkább a világméretű felmelegedéstől, mint az újabb gazdasági válságtól fél a társadalom
Infovilág

A magyarok több mint fele (52%) közvetlenül, több mint tizede (13%) közvetlen környezetén keresztül tapasztalta meg a 2008-i válság hatását, ami 28 százalékuk esetében okozott életszínvonal-romlást. Bár bő évtized távlatából a lakosság körében konszenzus van abban, hogy a válság két fő oka a devizahitelezés elterjedése (46%) és a túlzott hitelfelvétel (38%) volt, az MNB adatai* alapján azonban napjainkban a hitelszerződések száma stabilan növekedik. Ugyanakkor minden eddiginél jóval nagyobb tudatosság jellemzi a magyarokat a pénzügyekben: a túlköltekezés elkerülését az első helyre sorolták.

A teljes magyar lakosság valamivel több, mint felét (52%) érintette személyesen a válság, további 13 százalékukra pedig nem volt hatással, de a közvetlen környezetükre igen. Az 50–59 éves korosztály körében magas a személyes érintettség aránya (72%). A válság a magyar embereket életszínvonal-romlás (28%), jövedelemcsökkenés (26%), munkahely-elvesztés (13%), eladósodás (13%) és egészségügyi probléma (11%) formájában érintette. A krízis kialakulásának legfőbb okai között a devizahitelezés elterjedését (46%) és az emberek túlzott hitelfelvételét (38%) említik. A nemzetközi körülményeket – ingatlanpiaci válság az USA-ban – ezzel szemben jóval kevesebben (20%) teszik felelőssé, jellemzően a diplomások (37%) és az átlag feletti szubjektív keresettel rendelkezőek (50%) gondolják a határon túli események szerepét sorsdöntőnek.**

A lakáshitel-szerződések száma látványosan nőtt a múlt években: 2014-ben 273 844 kihelyezés történt, tavaly már 460 518 volt – derül ki az MNB adataiból. A Hitelmonitor adataiból kiderül: a hitelfelvétel elfogadottsága évről évre nő. A lakásvásárlásra szánt hitel 64-ről 70, lakásfelújításra 46-ról 58, az autóvásárlásra szánt külső anyagi segítség igénybevételének elfogadottsága pedig 27-ről 46 százalékra növekedett a múlt években. Ezzel párhuzamosan a hitelekbe vetett bizalom is nőtt, mára a lakosságnak csaknem a fele (48%) gondolja: ha alaposan megvizsgálják a feltételeket, nem kell tartaniuk attól, hogy visszafizessék a felvett összeget.

Új jelenség, hogy nincs egy meghatározott kockázattípus (pl. rejtett költségek, apróbetűs részek, kamatok változása), ami különösen sokakat aggasztana, hanem akiben negatív érzések vannak, az általánosságban tart a hitelfelvétel kockázatától (47%). A jövedelem nagyon meghatározó az elfogadás tekintetében: az átlag felett keresők csupán 26 százeléka véli ugyanezt, illetve az összes hiteltípust (lakáshitel, gépjárműhitel, hitelkártya, személyi kölcsön) alig 12 százalékuk véli rizikósnak. Pénzügyekről főként online újságokból tájékozódunk (30%), de az internetes szaklapok (28%), a tévéműsorok, híradó (28%) és az ismerősökkel, családtagokkal beszélgetés is (25%) jó források. Jellemző, hogy akiket érintett a válság azok különösen figyelnek (81%). Úgy tűnik föl tehát, hogy a tájékozottság erősíti a biztonságérzetet.

A világméretű problémáktól félelmet vizsgálva a megkérdezettek nem a gazdasági válságot említették első helyen, ezt csupán a harmadik helyre sorolták (59%). Elsőként a természeti erőforrások kimerítése (64%) majd a viágméretű felmelegedés (63%) szerepelt. A világszintű problémák minden másnál jobban aggasztanak bennünket, a megkérdezettek fele mégis egyetért abban, hogy várható újabb válság néhány éven belül (51%). Azok, akik személyesen tapasztalták meg a krízis hatásait, érthető módon még inkább aggódnak egy újabb kialakulásától (69%). Így nem meglepő, hogy pénzügyi óvatosság jellemez minket: igyekszünk minél előrelátóbbak lenni a döntéseinknél (72%), és megtakarítsánál, befeketésnél inkább az alacsonyabb hozamú, biztonságosabb formákat választjuk (54%).

* MNB: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele

** Cofidis Hitel Monitor 2011. november;  2012. március; 2012. június; 2018. augusztus; 2018. november; 2019. február  felmérés átlagai

*** https://www.mnb.hu/letoltes/tajekoztato-a-tulzott-eladosodas-kockazatairol-2.pdf

Az adatok az Cofidis Hitel Monitor kutatásából származnak, melyet az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készít 500 fős mintán online adatfelvétellel évente négy alkalommal. Az adatok a 18-69 éves magyar internetező lakosságra reprezentatívak.