Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. április 24. Az év 114. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737570. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Meghajol a törvényhozás a Velencei Bizottság bírálatai előtt?

Meghajol a törvényhozás a Velencei Bizottság bírálatai előtt? Meghajol a törvényhozás a Velencei Bizottság bírálatai előtt?

A Reuters hírügynökség beszámol arról, hogy Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke szerint a magyar közigazgatási bíráskodás szabályaival szemben megfogalmazott bírálatok jó része okafogyottá válik, ha az országgyűlés elfogadja a múlt héten benyújtott módosító javaslatokat. A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi ügyekkel foglalkozó szakértői testülete bírálta a magyar szabályozást, mondván, az számos ponton aggályos az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából.

Kormánypárti részről módosító javaslatokat terjesztettek elő, és a testület elnöke szerint ennek megszavazása kiiktatná a bírálatok számos pontját. Az eddigi kritikák részben azon alapultak, hogy a hatályos szabályozás szerint a közigazgatási bírák kiválasztása terén túlságosan szabad keze lenne az igazságügyi miniszternek. A Gianni Buquicchio nyilatkozatát ismertető Reuters-jelentést a The New York Times is átvette.

Ugyanez a lap kommentárt közöl azzal a címmel, hogy „Miért szeretik annyira a közép-európai nacionalisták Izraelt?” A szerző, Ivan Krastev, a Liberális Stratégiai Központ elnevezésű szófiai NGO elnöke, a The New York Times rendszeres kolumnistája szerint Benjamin Netanyahu miniszterelnök nagyon vonzó modellel szolgál ezeknek a nacionalista vezetőknek.

Krastev felhívja a figyelmet arra a paradoxonra, hogy miközben Európában növekvőben van az antiszemitizmus, a kontinens keményen jobbos köreinek a képzeletét erősen megragadja Izrael miniszterelnöke. Különösképpen tapasztalható ez Közép-Európában – amely térség az antiszemitizmus szempontjából történelmileg termékeny talajnak számít – a kormányon levő nacionalista, populista pártok részéről. Ezeknek a vezetői szoros szövetségesüknek tekintik Netanjahut. A zsidó állam kormányfője Izrael igaz barátjának nevezte azt az Orbán Viktort, akit egyébként Soros György elleni, antiszemitának tekintett kampánya miatt bírálnak. Krastev emlékeztet arra, hogy a holokauszt megítélésével kapcsolatos lengyel–izraeli viszály miatt elmaradt ugyan a Visegrádi Négyek izraeli csúcstalálkozója, ám a másik három visegrádi ország vezetője elment Izraelbe. A The New York Times kommentátora kiemeli, hogy Netanjahu úgy tekint a közép-európaiakra, mint akik fékezhetik az unión belül az Izraelre emberi jogi megfontolásokból nehezedő nyomást. Ez a számítása nem is alaptalan, hiszen cseh–magyar–román ellenállással megakadályozták, hogy az EU bírálja az Egyesült Államokat nagykövetségének Jeruzsálembe való átköltöztetése miatt.

A közép-európaiak ugyanakkor nem csupán a dinamikus izraeli gazdasággal való kapcsolatokból akarnak profitálni, hanem abból is, hogy Izraelnek különösen jók a kapcsolatai a washingtoni Trump-kormányzattal. Ha meghívást akarsz kapni a Fehér Házba, akkor vagy vásárolj amerikai fegyvereket, vagy kérdd meg Netanjahut, hogy járjon közbe az érdekedben – vélik Krastev szerint a közép-európaiak. De az Izraellel való szövetség nem csupán érdekházasság – folytatja a szerző, és utal Slomo Avneri liberális tudós megállapítására, amely szerint Izrael a Közel-Keleten fekszik ugyan, politikája azonban gyakran közép-európai. Izrael Állam alapítói közül sokan ebből a térségből érkeztek, és politikai felfogásukat az első világháború nyomán létrejött államok magatartása formálta.

A cionizmus – olvasható a The New York Times véleménycikkében – sok tekintetben a tükörképe annak a nacionalista, és gyakran antiszemita politikának, ami a két világháború között uralta Közép- és Kelet-Európát. Ami a kelet-európai populisták számára vonzóvá teszi Izraelt, az Krastev szerint az, hogy Izrael maga a megvalósult álom: demokrácia ugyan, de etnikai demokrácia, a zsidók államaként határozza meg önmagát, miként a lengyelek, magyarok, szlovákok is a lengyelek, a magyarok, a szlovákok államaként tekint hazájára.

Az Unian ukrán hírügynökség is beszámol arról, hogy Kurt Volker, az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalások amerikai megbízottja a nemzetközi sajtó számára rendezett brüsszeli videó-konferencián azon reményének adott hangot, hogy Magyarország és Ukrajna rendezni fogja az oktatási nyelvvel kapcsolatos, kisebbségi jogokra vonatkozó vitáját. Volker a Klubrádió kérdésére kifejtette: nagyon fontos, hogy Magyarország politikailag támogassa a külső agressziónak kitett Ukrajnát. Az amerikai diplomata szerint a vitában mindkét félnek vannak ésszerű érvei, de le kellene ülniük egymással, hogy kimunkálják a rendezés mikéntjét. Mint ismeretes, e nyitott kérdés miatt Magyarország gátolja a NATO és Ukrajna közötti politikai szintű párbeszédet.