Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. április 24. Az év 114. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737570. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbánék arcmentő kísérlete

Orbánék arcmentő kísérlete Orbánék arcmentő kísérlete Orbánék arcmentő kísérlete

A Bloomberg beszámol arról, hogy Orbán Viktor győzelmet hirdetett, miután a legnagyobb európai politikai családban felfüggesztették pártja tagsági jogait. Az arcmentő kísérlettel – írja az amerikai hírügynökség – a kormánypárti média politikai megszégyenülés helyett úgy próbálja beállítani a történteket, hogy a Fidesz saját önkéntes döntése volt a felfüggesztés.

A Bloomberg úgy értelmezi a végleges döntés elhalasztása mögötti megfontolásokat, hogy ha az Európai Néppárt a májusi európai parlamenti választáson elég mandátumot szerez, akkor koalícióra léphet a szocialistákkal, a liberálisokkal vagy a zöldekkel Orbán támogatása nélkül is. Ha nem, akkor rászorul a fideszes voksokra a még inkább euroszkeptikus erőkkel szemben, amelyek fenekestül akarják felforgatni az unió működését. A hírügynökség olyan szakértői véleményt idéz, hogy a választások után meghozandó döntésnél azt is figyelembe fogják venni, Orbán további néppárti jelenléte mennyire ösztönözné a liberálisabb tagpártokat a néppárti család elhagyására. A Bloomberg arra is kitér, hogy az európai parlamenti választások után felgyorsulnak majd azok a tárgyalások, amelyek a következő hét évre szóló uniós költségvetésről szólnak. Ha Orbánt kizárják a Néppártból, nehezebb lesz jó megállapodást kötnie a Magyarországnak járó uniós támogatások ügyében.

A bécsi Der Standard szintén megírja, hogy a néppárti állásfoglalás nyomán a magyar kormánypárti média tegnap győzelmi jelentéseket harsogott, ami nem felel meg a realitásoknak. A Der Standard elemzésének a szerzője, Gregor Mayer megállapítja: Magyarországon sokak számára az Európai Néppárttal való konfliktus úgy jelenik meg, mint magával az Európai Unióval való konfliktus, és a Néppártból való kilépés az unióból való távozás képzetét keltené. A végleges szakítás elkerülésével Orbán a saját szavazói bázisának azon jelentős szegmensére volt tekintettel, amelyik uniópárti – olvasható az elemzésben, amely viszont ezután felhívja a figyelmet arra is, hogy a Magyar Nemzetben csütörtökön, tehát már a döntés után olyan vezércikk jelent meg, amely szerint minden érv a Fidesz néppárti tagságának a fenntartása ellen szól, és hogy Orbán nem vetette tűzbe a kitöltött kilépési nyilatkozatot. Az osztrák szerző kizártnak tartja, hogy a Magyar Nemzet ellentmondjon az ország leghatalmasabb emberének, és úgy véli: Orbánnak végül ki kell majd szolgálnia saját híveinek azt a szintén számottevő részét, amelyik EU- és Néppárt-ellenes. A Der Standard  a modern jobboldali populizmus ismertetőjegyének tartja, hogy semmi sem fix, ma ez, holnap az lehet érvényes, hogy igaz lehet egy állítás, de annak az ellentéte is. A populisták tényektől megszabadított univerzumában az az igazság, ami a populista vezér hatalmi érdekeit szolgálja.

A Fidesz ügyében hozott átmeneti néppárti döntést rossz kompromisszumnak tartják a német szociáldemokraták és a zöldek – írja a svájci Neue Zürcher Zeitung. Idézi Lars Klingbeilt, az SPD főtitkárát, aki szerint nem Európa, illetve a demokrácia szolgálatában határoztak, hanem „piszkos alkut” kötöttek a választási kampány jegyében. Ska Keller, aki a zöldek jelöltje az európai bizottsági tisztségre, arról beszélt, hogy a demokrácia és a polgári jogok melletti határozott kiállás nem ezt követelte volna. A zöldek politikusnője figyelmeztette Manfred Webert, aki néppárti színekben pályázik az unió végrehajtó testületének az élére, hogy tovább veszít a szavahihetőségéből, ha kitart a Fidesz védelmezése mellett. A zürichi lap a néppárti döntés visszhangjai közül megemlíti Heinz-Christian Strache osztrák alkancellárnak, a Facebook-bejegyzését is, amelyben a Szabadságpárt elnöke „tárt karokkal” üdvözölné Orbánt a Nemzetek és Szabadság Európája elnevezésű, általa patriótának minősített frakcióban.

A Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása az Európai Néppárt úttévesztéséről ír, és azt állítja: visszaütött az, hogy a Néppárt a méretet, mint szempontot az ideológia elé helyezte.

A cikk szerzője szerint Manfred Webernek az a szerencsétlenség jutott osztályrészül, hogy olyan politikai párt jelölte őt az Európai Bizottság elnöki tisztségére, amely valójában már nem is létezik. Az Európai Néppártot – olvasható az értékelésben – együtt alkotják olyan különböző tényezők, mint a német kereszténydemokraták, a francia republikánusok, illetve a spanyol néppártiak. Az Európai Néppárt előszeretettel nevezi ugyan önmagát jobbközép erőnek, mások pedig konzervatívnak szokták minősíteni, de mindkét fogalom a legjobb esetben is csak megközelítő értékű. A Néppárt a kereszténydemokráciában gyökerezik ugyan, de már távolról sem olyan homogén, mint amilyen egykoron volt. Ideológiai önazonossága felvizeződött, és ez a folyamat az Európai Unió bővítése közben gyorsult fel, a 21. század első évtizedében – írja a Politico. A cikk szerint a politikai értékek és a választási előnyszerzés szempontja közötti feszültség került a felszínre, amikor 13 tagpárt azt követelte, hogy a Néppárt vezetősége szálljon szembe Orbán Viktor antidemokratikus és antiszemita magatartásával.