Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. április 24. Az év 114. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737570. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Örökzöld téma a metró (meg egy Pócs-szál) – Rendszerszintű korrupció Magyarországon

Örökzöld téma a metró (meg egy Pócs-szál) – Rendszerszintű korrupció Magyarországon
Infovilág

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímű Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. Ez alkalommal a rendszerszintű korrupció újabb eseteivel ismerkedhetnek meg az Infovilág olvasói.

4-es metró Demszky Gábor akkori főpolgármester 2003-ban írt alá szerződést a kormánnyal a négyes metróvonal megépítéséről. Közlekedési szakértők kezdettől azt hangoztatták, hogy arra a tervezett formában nincs szükség, mert a beruházásra fordított összegből hatékonyabban is lehetne javítani a főváros közlekedésén. A nagyberuházás finanszírozását a 2004-től kezdődő uniós költségvetési ciklus teremtette meg. A 260 milliárd forint uniós forrás elnyeréséhez át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmány megtérülési mutatóit. A tervek átírásakor még 480 milliárd forintos összköltségről volt szó az első és második szakasz megvalósítására. Brüsszel 2009-ben bólintott rá a négyes metró első szakaszának támogatására, de erre a várt 260 milliárd forint helyett csak 181 milliárd forint uniós pénzt adtak azzal az indokkal, hogy az ötven szerződése közül tizenegyet nyílt pályázat nélkül kötött meg a főváros, így ezeknek az árát az EU nem finanszírozta. A pénz nagy részét az Európai Beruházási Bank biztosította. 2009- ben a kivitelezésért felelős DBR közölte: csak az első szakasz költségei elérik a 365,5 milliárd forintot, és az átadás akár 2013-ig is húzódhat. 2011-ben Tarlós István, az új főpolgármester bejelentette, hogy az EU nem támogatja a második szakasz megépítését, arra a fővárosnak önállóan nincs pénze. Végül a Kelenföldi vasútállomástól a Keleti pályaudvarig tartó első szakasz összköltségét 2012-ben a kormány 452,5 milliárd forintban határozta meg, amiből 180,8 milliárdot állt az EU, 193,7 milliárdot a magyar állam, 78 milliárdot pedig a fővárosi önkormányzat. A vonalat 2014 márciusában adták át.

Az alagutakat a Bamco Konzorcium fúrta, amelynek tagjai a francia Vinci, a német Strabag leányvállalatai és a Hídépítő Zrt. voltak. Az állomások építésében rajtuk kívül részt vett a Swietelsky Építő Kft. is. A metrókocsikat a francia Alstom szállította. 2011-ben a Hagyó-ügy nyomozati anyagai közül került nyilvánosságra, hogy Antal Attila volt BKV-vezérigazgató vallomása szerint egy Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt személy 2 milliárd forint kenőpénzt kért, mert segítettek elnyerni a cégnek a metró 40 milliárdos belsőépítészeti tenderét. A Swietelsky tagadta a vádakat. Ugyanebben az évben hűtlen kezelés miatti feljelentéssel zárult az Állami Számvevőszék vizsgálata is, amely több szabálytalanságot tárt fel a négyes metróval kapcsolatban. Az ÁSZ-jelentés szerint a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzésekből, a nem teljesítményarányos kifizetésekből és a felelőtlen szerződéskötési gyakorlatból az államnak és a fővárosnak jelentős vagyoni hátránya származott. A 2017 januárjában napvilágot látott OLAF jelentés mintegy 167 milliárd forintos kárt tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében, az Európai Bizottság ezért 76,6 milliárd forintos (más források szerint 87 milliárd forintos) büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot. A jelentés érintettként nevesíti Medgyessy Péter volt miniszterelnököt, az MSZP-SZDSZ-vezette akkori Fővárosi Önkormányzatot és az Alstomot is. Tarlós István jelenlegi főpolgármester szerint a végül visszafizetendő összeg 59 milliárd forint körül alakulhat, amit a kormány fizethet ki. Az ügyben 2011 januárja után vizsgálódtak a magyar hatóságok, jelenleg vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folyik az eljárás, az ügynek egyelőre nincs közszereplő gyanúsítottja.

https://index.hu/belfold/2017/02/02/kiszivargott_a_4- es_metros_korrupciot_vizsgalo_olaf-jelentes/ https://asz.hu/storage/files/files/%C3%96sszes%20jelent%C3%A9s/2010/1023j 000.pdf?ctid=731

BKV-Alstom metrókocsik 2006-ban Budapest szerződést kötött a francia Alstom céggel a 4-es metró szerelvényeinek legyártására. A hatóságok azonban minőségi kifogások miatt megtagadták a kocsik üzemeltetéséhez szükséges engedélyek kiadását, ezért Budapest időbeli teljesítés hiányában felbontotta a szerződést. A szerződés azonban kikötötte, hogy ha a metrószerelvényeknek nem sikerül megszerezni az engedélyeket, az Alstom azért nem tehető felelőssé. Ez alapján fordult a cég a nanterre-i bírósághoz, amely első fokon jogatlannak ítélte a főváros szerződésbontását és megtiltotta a bankoknak, hogy lehetővé tegyék a BKV számára a teljesítési garanciák lehívását és a közlekedési vállalat által kifizetett előleg visszafizetését. A fékrendszer módosítása után a metrókocsik 2012-ben végül megkapták az engedélyt.

2015 végén a fővárosi önkormányzat ideiglenes vizsgálóbizottsága nyúlt újra hozzá az Alstom-féle közbeszerzéshez, miután az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala Alstom-vezetőket vádolt meg azzal, hogy összesen 2,3 millió eurós kenőpénzt adtak – vagy beleegyeztek abba, hogy adnak – a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek azért, hogy befolyásolják a budapesti közlekedési céget az Alstom szerelvényeinek megvásárlása érdekében. Az összeget az Alstom és az osztrák Eurocontact Public Affairs GmbH között 2006. június 8-án létrejött tanácsadói megállapodás keretében járó díjnak álcázták. A vizsgálbizottság 2016 januárjában megállapította, hogy az eljárásnak „nehezen lehetett volna” más nyertese, mint az Alstom, azonban nem derítette fel a korrupciós botrány felelőseit és haszonélvezőit. Medgyessy Péter egykori szocialista kormányfő a metrókocsi-beszerzések idején tanácsaiért 180 millió forintot kapott az Alstomtól. Az ügyben a nyomozóhatóságok két embert gyanúsítanak, egy harmadikkal szemben nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki.

https://index.hu/belfold/budapest/2017/01/09/jogszerutlen_volt_az_alstom- metrokocsik_beszerzese/

https://magyaridok.hu/belfold/kinek-lobbizott-medgyessy-utazo-nagykovetkent- 1595230/

ESZOSZ-ügy Az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) szociális foglalkoztatóként arra nyert el 2,9 milliárd forint uniós támogatást, hogy halmozottan hátrányos helyzetű, alulképzett munkavállalóit öt éven át foglalkoztassa az észak-alföldi régióban. Az ESZOSZ 2600 munkanélkülivel kötött szerződést, ezt követően 2015 nyarán a szövetkezet eltűnt, a károsultak munkát nem tudtak végezni, mivel a szövetkezet alkalmazásában álltak, de a bérüket sem kapták meg. Az ügynek közel 2800 károsultja lehet. A korábban 50 ezer forintos bevételű szövetkezet 150 pályázó közül egyedül nyerte meg a rövid határidővel kiírt uniós pályázatot, önerő nélkül. Az Átlátszó politikához vezető szálakat felfedezett fel a szövetkezet hátterében. Az ESZOSZ-t a Pócs János (Fidesz) polgármester vezette Jászapáti Önkormányzat irodájába jegyezték be. Dr. Bada János ügyvéd, aki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak dolgozott, szövetkezeti igazgatósági tag volt, ahogy Barta Gábor Zsolt is, aki fővárosi önkormányzati cégeknél tevékenykedett. A jelenleg is aktív Wrábel Zoltán Zsolt felügyelőbizottsági tag neve V. kerületi ingatlanügyekben bukkant fel, de több szereplő kötődött az SZDSZ-es Simicskaként emlegetett, a Tocsik-botrányban is feltűnő Virág Attilához is. Az ESZOSZ a dolgozókat okolta a kialakult helyzetért és informatikai problémákat emlegetett.

Az ügyben a helyi MSZP feljelentést tett hűtlen kezelés, fiktív foglalkoztatás, okirat-hamisítás és költségvetési csalás miatt. Az ESZOSZ ekkor már arra hivatkozott, hogy a projekt utófinanszírozott, tehát a pénzt csak akkor tudják lehívni, ha a bérek kifizetését számlával igazolják. A Miniszterelnökség is vizsgálatot indított, amely két fő szabálytalanságra mutatott rá. Egyrészt a szövetkezet nem költött semmit önerőből, amelyet eleve egy 10 millió dolláros értékpapír-pakettel igazoltak. Továbbá a vizsgálat kritizálta a résztvevő erdőgazdaságokat (ÉSZAKEDŐ Zrt., a NEFAG Zrt . és a NYÍRERDŐ Zrt.) is, amiért nem, vagy elenyésző méretű erdőket biztosítottak munkavégzésre. Az OLAF is vizsgálódni kezdett, miközben a cégbíróságon elindították a végelszámolást, illetve a károsultak is kérvényezték a felszámolást. Szociális szövetkezeti vezetők szerint eleve hibás volt ekkora méretben, a tagok közös tulajdona nélkül elindítani a csak névben szociális szövetkezetet, miközben a valóban létező szövetkezetek vegetálnak a kedvezőtlen szabályozási környezetben. Hasonló módon megbukott a roma önkormányzat által indított foglalkoztatási szövetkezet is. A társadalmi célú vállalkozások ösztönzésére kiírt uniós GINOP-program pályázatain 2017-ben azonban újabb több százmillió forintot osztottak ki a szövetkezeteknek. A NAV által folytatott, költségvetési csalás ügyében folyó nyomozás eredményéről nincs hír, a támogatási összeget az EMMI visszakövetelte a szövetkezettől.

https://index.hu/belfold/2015/08/01/munkasait_vadolja_eu- s_penzbol_nem_fizeti_ki_a_szegenyeket_a_gigaszovetkezet/