Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. július 19. Az év 200. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737656. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Szakszervezeti összefogás Orbán Viktor ellen

Szakszervezeti összefogás Orbán Viktor ellen

Magyarországon az idén január elsejével életbe lépett munkaidőt szabályozó „túlóratövény” korábban sosem látott méretű tiltakozó mozgalmat hozott létre, és felébresztette a szakszervezeteket is. A szakszervezeteket sokáig azonosították az 1989 előtti egypártrendszerrel, a szervezettség alacsony alig 9%-os volt, most azonban a munkások szervezetei visszatértek a politikai porondra. Az új, fiatal vezetők képesek voltak több ezer embert kivinni a budapesti utcákra Orbán Viktor miniszterelnök erőszakos hatalomgyakorlása és „rabszolgatörvénye” ellen. (A szerző: Corentin Léotard újságíró a Courrier d’Europe centrale-nál.)

Az új törvény lehetővé teszi, hogy a munkáltató megkövetelje az alkalmazottaitól, akiknek a heti munkaideje egyébként is negyvenórás, hogy évi négyszáz óra túlórát teljesítsenek – korábban ez évi kétszázötven óra volt, az 1990-es évek elején pedig száznegyven. Ráadásul ezeket a túlórákat az egyéves időszak helyett hároméves elszámolási keretben lehet nyilvántartani, és csak a végén kell kifizetnie a munkáltatónak. A legnagyobb szakszervezeti szövetség, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Maszsz elítélte az új rendszabályt, amely „a munkakörülmények drasztikus romlásához vezet és a munkások súlyos kizsákmányolásához”. A Fidesz (Magyar Polgári Szövetség) 2010-es hatalomra kerülése óta korábban sosem tapasztalt helyzet alakult ki, több tucat vidéki városban több százan tartottak gyűléseket, mindig ugyanazzal a jelszóval „Nem leszünk rabszolgák!”

Mert miközben azt hirdeti magáról, hogy megvédi a népet a „neoliberalizmustól”, és célkeresztbe állítja az Európai Uniót, a Valutaalapot (IMF) és a Világbankot, Orbán Viktor a hatalomra kerülése után azonnal újraírta a munkatörvénykönyvet annak érdekében, hogy leépítse az alkalmazottak jogait, és meggyengítse a szakszervezeteiket. Az „idióta adminisztratív túlszabályozás” ellen és a volt francia államelnök, Nicolas Sarkozy megfogalmazásának mintájára azt hirdeti, hogy azok érdekében lép fel, „akik többet akarnak dolgozni és többet akarnak keresni”. Egyébként december 15-én, három nappal a törvény elfogadása előtt, Nicolas Sarkozyt fogadta a magyar államelnök, de a találkozó témáját nem hozták nyilvánosságra.

Az új törvény a Fidesz válasza arra a krónikus munkaerőhiányra, amely  Magyarországon és egyébként a környező országokban is kialakult. Demográfusok becslése szerint több mint 600 000 személy (a lakosság 9,8 millió) hagyta el az országot a 2010-es évek óta. Ebből 350 000 dolgoznak az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztriában.[i] A felkészültebb országok, mint Csehország, Lengyelország vagy Németország, megnyitották a munkaerőpiacukat az ukránok előtt, Magyarországnak azonban nem sikerült elegendő „kulturálisan beolvasztható” munkaerőt bevonzania a szomszédos országokból, ahogy azt a gazdasági minisztérium szeretné.

Ez a helyzet kis mozgásteret nyitott az alkalmazottaknak és a szakszervezeteknek.[ii]Egyhetes történelmet író sztrájk után az Audi 13 000 dolgozója január 31-én 18%-os béremelést harcolt ki magának. Kicsivel korábban a Mercedes-Benz négyezer dolgozójának nem volt szüksége még arra se, hogy leállítsák a futószalagokat, hogy 20%-os béremelést kapjanak. És csak hat óra tárgyalás kellett a Bosch 7 000 dolgozójának ahhoz, hogy a vezetőség szinte minden követelésüket teljesítse. A közszférában, ahol a túlóráztatás rendszeres, és ahol erősen tartanak az új törvény következményeitől, érdeklődve figyelik ezeket a fejleményeket, miközben általános sztrájkról álmodnak. Több oktatási szakszervezet és a rendőrök is sztrájkbizottságot alakítottak…(Fordította: Morva Judit)        

[i] L. Corentin Léotard és Ludovic Lepeltier-Kutasi: Un fonds de commerce pour les nationalistes hongrois [Nacionalizmus magyar módra], Le Monde diplomatique,2018. június. (http://www.magyardiplo.hu/archivum/2018-januar/238-2018-julius/2563-nacionalizmus-magyar-modra-felelem-hogy-megszunik-a-nemzet).

[ii] L. Philippe Descamps: Victoire ouvrière chez Volkswagen [A munkások győztek a Volkswagennél], Le Monde diplomatique, 2017. szeptember. Magyarul a „Nem akarunk többé a nyugati vállalatok rabszolgái lenni” című keretes írásként jelent meg (http://www.magyardiplo.hu/archivum/2017/227-2017-szeptember/2453-a-szlovakok-utkeresese-az-emberarcu-kapitalizmus-fele).