Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2019. május 25. Az év 145. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737601. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A magyarok negyedének nincs barátja – elfojtott bizalom

A magyarok negyedének nincs barátja – elfojtott bizalom A magyarok negyedének nincs barátja – elfojtott bizalom A magyarok negyedének nincs barátja – elfojtott bizalom
(mta.hu)

A minőségi emberi kapcsolatok alapvető pszichés funkciókon túl az emberek testi-lelki jóllétének alapvető előfeltételei: védelmet és támaszt nyújtanak a magány, a betegség, vagy épp a szegénység ellen, tőkeként is felfoghatók; társadalmi szempontból is nélkülözhetetlenek a stabilitás és az összetartozás szempontjából. Albert Fruzsina és Dávid Beáta írása:

A személyes kapcsolatok a hosszú élet legfontosabb előrejelzői. Az erős, stabil támogató kapcsolathálózattal rendelkezők kedvezőbb fizikai és pszichés egészséggel bírnak: nehéz helyzetekben a körülöttük lévő támogató kapcsolatok javíthatják megküzdési képességeiket, csökkenthetik a feszültségeket. A kapcsolatokon keresztül elérhető támogatást a boldogság egyik alapvető meghatározójaként tartják számon.

A különféle típusú kapcsolatok az említettek közül mást-mást képesek betölteni, például a szoros, családi és közeli baráti kapcsolatokat nagyfokú intimitás, érzelmi és anyagi jellegű támogató potenciál jellemezheti; a gyengébb, kevésbé szoros kapcsolatokon keresztül egyebek között széles körű információkhoz juthatunk.
A családi kapcsolatok mellett a barátság az egyik alapvetően fontos, és a modern társadalmakban még inkább előtérbe kerülő kapcsolattípus, mivel a rokoni kapcsolatokkal ellentétben barátainkat szabad akaratunkból magunk választjuk. Azt, hogy valakinek van-e barátja egyáltalán, illetve, hogy hány, arra számos tényező hathat, a többi között a személyiségvonások, az adott társadalmi közegben a barátság mibenlétéről, jellemzőiről alkotott kép, a korábbi barátokkal/barátsággal kapcsolatosan szerzett tapasztalatok, és számos szocio-demográfiai jellemző is, mint például a nem, az iskolai végzettség, az életkor, a lakóhely, a társadalmi státusz, az anyagi helyzet. Az, hogy kit tartunk barátnak, nem feltétlenül állandó dolog, az egyén élete folyamán is változhat, illetve különböző nemű, korú, iskolai végzettségű, etnikumú emberek barátságfogalma is eltérhet, ami nagyban megnehezíti a barátság szociológiai vizsgálatát. 

A barátságfogalom leggyakrabban említett elemei az intimitás, őszinteség, lojalitás, az állandó rendelkezésre állás, támogatás, kölcsönösség, bizalom.

Magyarországon a nyolcvanas években készültek először szociológiai kutatások a barátságokról. A magyarok más országok polgáraihoz képest kevesebb barátról számoltak be, akik nagy arányban a munkahelyi környezethez kötődtek, és nagyon sokan voltak azok, akiknek egyáltalán nem volt barátjuk. Ez utóbbi tény a múlt évtizedekben sem sokat változott: a népesség ötöde-harmada egyetlen baráttal sem rendelkezik, illetve az átlagosan említett barátok száma is összességében csökkenő.

Az életkor előre haladtával a barátok száma csökken, a barátokat nélkülözők aránya nő, ami elöregedő társadalmunkban különös figyelmet és beavatkozást kívánna. A jellemzően legtöbb baráttal rendelkező fiatal népesség körében az utóbbi években egyfajta polarizálódás figyelhető meg, azaz a sok baráttal rendelkezők mellett egyre inkább kitapintható a már fiatalon is magányosok csoportja, vélhetően összefüggésben az információs technológia hatásaival. Az iskolai végzettség ehhez képest fordítva hat: a legtöbb barátja a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek van. A magasabb társadalmi státusz, több jövedelem, jó munkaerő-piaci helyzet szintén több barátot valószínűsít.

A legutóbbi, 2017-i mérés szerint minden negyedik magyar felnőttnek nem volt egyetlen barátja sem, legtöbben (65%) 1–4 baráttal rendelkeznek, és erőteljesen csökkent azok aránya (4%), akiknek tíznél is több a barátja. Egykor az adatok mindig azt mutatták, hogy a férfiaknak átlagosan több a barátjuk, mint a nőknek, de ez a különbség napjainkra megszűnni látszik. Egyik lehetséges magyarázata ennek az, hogy a barátszám-csökkenés hátterében a barát-definíció szűkülése, illetve homogenizálódása húzódik meg, azaz a férfiak körében is egyre fontosabb kritériuma a barátságnak a fontos problémák megbeszélésének lehetősége, ami valamikor nem feltétlenül volt így.

Ezzel összhangban van a bizalmas kapcsolathálózatokra vonatkozó kutatásaink eredménye is: az 1990-es évek végéig a magyarok jellemzően legszűkebb családtagjaikkal beszéltek problémáikról, ez napjainkra teljesen megváltozott, ma már több barátot, mint családtagot említenek az emberek bizalmasukként, és a változás a férfiak körében különösen erőteljes. A barátok megjelenése a bizalmasok között örömteli fejlemény, az már kevésbé az, hogy növekvő arányban ez egyben a családtagok teljes kiszorulásával jár a bizalmasok közül.