Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. június 18. Az év 169. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737625. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Velencei Bizottság: nincs válasz sem a migrációs adóra, sem a közigazgatási bíróságokra – Interjú Thomas Markert igazgatóval

Velencei Bizottság: nincs válasz sem a migrációs adóra, sem a közigazgatási bíróságokra – Interjú Thomas Markert igazgatóval

A magyar jogállamiság szempontjából a legproblematikusabb az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe – nyilatkozta a Velencei Bizottság operatív működéséért felelős igazgatója Strasbourgban a Klubrádió munkatársának. Thomas Markert arról is beszélt az interjúban, hogy több ügyben párbeszédet folytatnak a kormánnyal és voltak pozitív változások. (A nyitó képen: ülésezik a Velencei Bizottság; forrás: nineoclock.ro)

A Velencei Bizottság a fideszes médiatörvény óta igyekszik őrködni a magyar jogállam fenntartásán, de a kormány és az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testületének konfliktusa nem szűnik, legfeljebb átmenetileg enyhül. Az alaptörvény megírásakor épp úgy követték a szövegezést, mint az egyházügyi szabályozásnál vagy a bíróság működését és kinevezési gyakorlatát követő intézkedések meghozatalakor. A legfrissebb ügyek között elsőként a civil szervezetekre kivetett migrációs adóra – ahogy maguk a civilek is nevezik egyszerűsítve a rájuk kivetett törvényi kötelezettséget – kérdezek rá. Hiába mondott véleményt a Velencei Bizottság, változtatásról még nem tudunk. Önöknél hogy áll a helyzet? – kérdezem Strasbourgban Thomas Markert igazgatót (bal oldali kép; forrás: akinemrekaragulle.com), aki a Velencei Bizottság operatív ügyeiért felel.

Az aktuális ügyek közül elsőként a civil szervezetekre kivetett „migrációs adóról” – ahogy maguk a civilek is nevezik leegyszerűsítve a rájuk kivetett bevándorlási különadót – kérdezte a Klubrádió riportere, Csernyánszky Judit Thomas Markert igazgatót, aki a Velencei Bizottság operatív ügyeiért felel. Hiszen hiába mondott véleményt a jogszabályról a Velencei Bizottság, változtatásról még nem tudunk.

– Mit tudnak a Velencei Bizottságnál, hol áll most az ügy?

Én is úgy tudom, hogy a probléma továbbra sincs megoldva. Ami már csak azért is gond, mert az érintett szervezeteket, amelyek meghatározott céllal és tartalommal működnek, akadályozza a munkájukban. Csak remélni tudom, hogy lesz még a kormány részéről változtatás.

– Folytatnak ez ügyben párbeszédet a kormánnyal?

Ebben kevésbé, mint más ügyekben, amelyeket ön is említett. A változtatás most már parlamenti döntés, esetleg más intézmények intézkedéseinek a kérdése. Mi mindvégig elleneztük az adó kivetését. A Velencei Bizottság ennél többet nem tud tenni az ügyben.

– Gyakorlatilag ez a helyzet a közigazgatási bíróságok létrehozására és működésére vonatkozó javaslataik tekintetében is, nemde?

Talán nem túlzás azt mondani, hogy ebben az ügyben viszonylag jó az együttműködésünk a kormánnyal. Külön szeretném hangsúlyozni, az igazságügyi miniszter, Trócsányi László fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy véleményezzük a tervezetet. Részünkről a vélemény vegyes volt: az európai normáknak megfelel a különálló intézmény létrehozásának ötlete, nincs kifogásunk ellene. Még azt sem nehezményezzük, hogy azok kerülnek be az új intézményekbe, akik jelenleg is a közigazgatásban dolgoznak. Sőt, azt gondoljuk, hogy mivel gyakorlatuk van ezen a téren, a bíráskodást rájuk lehet bízni, és ez előremutató elem lenne. Amit nem tudunk elfogadni, az az, hogy túl sok hatalmat koncentrál a tervezet az igazságügyi miniszter kezébe, és ezzel párhuzamosan jogköröket vesz el az Országos Közigazgatási Bírói Tanácstól.

– A parlament ugyanakkor elfogadta a törvénytervezetet még tavaly decemberben. Áder János alá is írta. Azóta a benyújtott módosítások vitája elkezdődött.

Egyelőre azt kell mondjam, nem tudom, milyen változatot fogad el a parlament, mert azóta a Bizottság nem kapott visszajelzést Trócsányi miniszter úrtól. Tudtommal beépült a tervezetbe a véleményünk, legalábbis ezt mutatta meg nekünk a miniszter, és ebből három pozitívumot szeretnék kiemelni. Amennyiben az úgynevezett személyi tanács dönt a bírák besorolásáról, kinevezéséről, az jogorvoslat azzal szemben, ami az eredeti tervezetben volt, de még nem látjuk, hogy ez végleges vagy csak átmeneti, a felállás időszakára vonatkozik-e. Azt is pozitívumként értékeljük, hogy kettővel több tagja lesz ennek a személyi ügyekkel foglalkozó tanácsnak, ami ellensúlyozhatja, kivédheti az igazságügyi miniszter túl nagy politikai befolyásgyakorlását. A harmadik pedig az, hogy a Közigazgatási Felsőíróság elnökének legalább ötéves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. Még nem láttuk, hogy mi került a parlament elé, reméljük erre is hivatalosan sor kerül.

– 2020 januárjáig még van idő. De mi van, ha mégsem kapják meg az elfogadott törvény szövegét?

Nézze, mi teljesítettük alapvető feladatunkat, tulajdonképpen nekünk nem dolgunk a folyamat nyomon követése, de szerintem a magyar hatóságoknak is érdekük az együttműködés. Kérni fogjuk a szöveget, ha nem kapjuk meg, az uniós bizottságnak jelezzük a hiányosságot. De őszintén szólva meglepődnék, ha az elkövetkező hetekben nem kapnánk meg.

– Milyen következményei lehetnek a jogállamiságunkra nézve annak, ha nem teljesülnek az önök javaslatai?

Akkor megvan annak a kockázata, hogy túl nagy lesz a politikai befolyás a bírák kinevezésekor – persze ez függ attól, hogyan építik be a javaslatainkat:

– Épp a minap megint vita volt a parlamentben arról, hogy a jogállamiság követelményeit be nem tartó országoktól vonják meg az uniós alapokat. Mi erről önnek a véleménye?

Igen, most három javaslat is felmerült. Három csoportba osztanák az országokat: az elsőbe azok, akik rendszerszerűen jogállam-ellenesek, a másodikba a bizonyos jogállami normákat be nem tartók kerülnének, a harmadikba pedig a pénzügyi intézmények szabályrendszerét megsértők. Szerintem ezek logikus, elvárható döntések, de ez nem tartozik a mi kompetenciánkba.

(Mindenesetre Thomas Markert megjegyzi, tudtával ez legsúlyosabban Romániát érinti, Magyarországot egyelőre nem.)

– Végül, látva a 2011 óta eltelt időszakot, hogyan értékeli a jogállamiságot Magyarországon?

Voltak problémáink, de mindenképpen előremutató, hogy párbeszédet tudtunk kezdeményezni Magyarországgal. Ennek hatására korrekciókat hajtottak végre, kompromisszumot is kötöttek, például a médiatörvényben, az igazságügyi rendszert érintő törvényekben és az alaptörvény tekintetében is, de azt kell mondjam, nem minden esetben teljes megelégedésünkre.

– A legsúlyosabbat megemlítené?

Valószínűleg a jogállamiság szempontjából a legproblematikusabb az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe. Ez a magyar gyakorlat nagyon egyedülállónak számít, hisz míg az igazságügyi miniszter beszámolni tartozik a parlamentnek, az Országos Bírósági Hivatal elnöke senkinek sem tartozik felelősséggel. – nyilatkozta Thomas Markert, a Velencei Bizottság operatív működéséért felelős igazgatója.