Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. május 24. Az év 144. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737600. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarországi tudóst is támogat az Európai Kutatási Tanács

Magyarországi tudóst is támogat az Európai Kutatási Tanács
Infovilág

Hogyan javíthatók a megújuló energia termelését és raktározását célzó eljárások? Miként lehet a szervezetünk biológiai óráját még jobban hozzáigazítani hajszolt, túlpörgetett életmódunkhoz? – Kettő azon kérdések közül, amelyre az Európai Kutatási Tanács által most támogatásban részesített élvonalbeli tudósok úttörő kutatásaik során választ keresnek.
 
Az Európai Kutatási Tanács (EKT) ma bejelentette: az idén 222 tapasztalt kutatót részesít Európa-szerte élvonalbeli kutatói támogatásban, melynek összege kutatásokra lebontva hozzávetőleg 2,5 millió euró, összesítve pedig 540 millió euró. A támogatás révén a szakemberek lehetőséget kapnak arra, hogy az uniós tagállamokban vagy a társult országokban megvalósítsák legígéretesebb kutatási elképzeléseiket, és olyan tudományos eredményeket mutassanak fel, amelyek kiemelkedő hatással vannak a tudományra, a társadalomra és a gazdaságra.

Az EKT a finanszírozást a „Horizont 2020” uniós kutatási és innovációs keretprogram forrásaiból nyújtja. A támogatásban részesülő kutatási kezdeményezések a fizikai és műszaki, az élet-, valamint a társadalom- és humán tudományok széles körét felölelik. Az EKT 2052 pályázatból választotta ki a nyerteseket. Mind a benyújtott pályázatok, mind az odaítélt források tekintetében hozzávetőleg ötödrészt képviseltetik magukat a kutatónők. A támogatás a becslések szerint 2000 munkahelyet fog teremteni doktori fokozatú kutatók, doktoranduszok és olyan szakemberek számára, akik a díjazott kutatók csapatában dolgoznak majd.
 
A támogatottak 29 ország tudósai közül kerülnek ki és 20 európai országban folytatják majd kutatásukat. Magyarország is sikeresen szerepelt a rangos uniós pályázaton: egy külföldön kutató magyar, valamint egy Magyarországon kutató osztrák tudós nyerte el az EKT támogatását. Berger Imre Angliában végzi kutatásait (University of Bristol – biokémia), Susan Carin Zimmermann, a Közép-európai Egyetem tanára azt vizsgálja majd, milyen fontos szerepet játszottak a munkásosztályba tartozó nők a társadalmi és a nemek közötti igazságosságért folytatott küzdelemben a birodalmak korától a 20. század végéig Kelet-Európában.

Az EKT egy sor finanszírozási programot működtet tudományos pályafutásuk különböző szakaszaiban lévő kiváló kutatók számára. Az indító támogatást azok a legkiválóbb kutatók vehetik igénybe, akik a doktori fokozat megszerzését követően 2–7 év tapasztalatra tettek szert; a konszolidátori támogatásra azok a legkiválóbb kutatók pályázhatnak, akik a PhD megszerzése után 7–12 év tapasztalatot tudnak felmutatni; az élkutatói támogatást pedig azok az elismert, nagytekintélyű kutatók nyerhetik el, akik nem régi kutatási teljesítményük alapján vezető tudósoknak számítanak a szakterületükön.

 

Hatékony védelem a tisztességtelen kereskedelem ellen
 
Egy ma közzétett jelentés szerint az Európai Unió a piacvédelmi intézkedései révén Európa-szerte 320 000 munkahelyet véd a tisztességtelen külföldi versennyel szemben. Tavaly fölülvizsgálták az uniós dömping- és szubvencióellenes jogszabályokat. A reform megerősítette a dömpingelt és állami támogatásban részesülő áruk behozatalával szembeni uniós védelem eszköztárát. Az Európai Bizottság ehhez kapcsolódóan számos vizsgálatot folytatott, amely új védelmi intézkedéseket eredményezett, különösen az acélágazatban.
 
A mai jelentésből kiderül, hogy a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság 2014 novemberétől 2018 decemberéig 95 piacvédelmi intézkedést rendelt el. 2018 végén az EU-ban összesen 93 végleges dömpingellenes intézkedés és 12 szubvencióellenes intézkedés volt hatályban. Ezek 44%-a az importált acéltermékekre vonatkozott. A hatályos intézkedések több mint kétharmada (68%) a Kínából importált termékeket érintette.
 
Az EU piacvédelmi intézkedései megkönnyebbülést jelentenek az európai vállalatok számára. Egyes esetekben a vámok a tisztességtelenül árazott behozatal 99%-os csökkenését eredményezték. A vámok mértékét az EU úgy határozza meg, hogy az elegendő legyen a versenyfeltételek helyreállításához az uniós piacon, de okozzon túl nagy terhet az uniós fogyasztók és a behozatalra támaszkodó ágazatok számára.