Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. május 24. Az év 144. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737600. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Továbbra is veszélyben van a magyar bíróságok függetlensége

Továbbra is veszélyben van a magyar bíróságok függetlensége

Diego García-Sayán, az ENSZ különleges jelentéstevője szerint továbbra sincs érdemi garancia arra, hogy a magyar közigazgatási bíróságok politikai befolyástól függetlenül fogják tudni végezni a munkájukat – áll a független szakértő tájékoztatójában. Az ENSZ szakértője egyszer már levélben fordult a magyar kormányhoz, de választ nem kapott. 

A januártól felálló új bírósági rendszer a tervek szerint egy sor olyan kérdésben határoz majd, amikor magyar állampolgárok kerülnek szembe a hatóságokkal. Gyülekezési, közbeszerzési, építési, környezetvédelmi, nyugdíj-, adókérdések dőlnek majd el ezeken a bíróságokon, és várhatóan itt döntenek majd arról is, hogy milyen közérdekű adatokat ismerhetünk meg. 

Márciusban a Velencei Bizottság már jelezte a magyar jogalkotónak, hogy a decemberben elfogadott törvény „túl sok hatalmat ad túl kevés ember kezébe”, és nincsenek megfelelő garanciák és eszközök az ellensúlyozásra. A Velencei Bizottságnak közigazgatási ügyekkel foglalkozó bírók arról számoltak be, hogy félnek és aggódnak amiatt, hogy számos a jövőbeli munkájukat érintő részletet (például, hogy konkrétan milyen ügyek tartoznak a bíróságokhoz) csak azután fognak megismerni, miután lejár az áthelyezésük kérésére rendelkezésre álló átmeneti időszak (2019. április 30.). Bár a magyar kormány a napokban módosított a törvényen, ez csak a felvetődött problémák töredékét orvosolta.  

García-Sayán ENSZ-szakértő szerint a módosítások ellenére az igazságügyi miniszternek továbbra is minden eszköze adott, hogy az átmeneti időszakban olyan bírókat jelöljön a közigazgatási bíróságokra, akiket akar, ebben pedig még a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke sem tudja megakadályozni. A miniszternek lehetősége lesz kénye-kedve szerint megváltoztatni a bírókat jelölő bizottság által felállított sorrendet, és kinevezésre lényegében bárkit felterjeszteni a köztársasági elnöknek. A szakértő ezért felszólítja a magyar kormányt, hogy hozzák összhangba a törvényt a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásaival. 

Egy másik nagyon aggályos részlet, hogy a közigazgatási bíróságok önkormányzati szervének, az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsnak továbbra is „rendkívül korlátozott jogosítványai” lesznek a bírók, bírósági elnökök és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének kiválasztási folyamatában. García-Sayán szerint erősíteni kell a tanács függetlenségét és befolyását az igazságügyi miniszterrel és a felsőbíróság elnökével szemben.  

A szakértő arra is figyelmeztet, hogy a bíróságot érintő minden reformnak a bíróságok függetlenségét kell erősítenie, és nem az országgyűlés vagy a kormány befolyását felettük. Utalva arra, hogy a törvényt decemberben lényegében az érintettek és szakértők bevonása nélkül fogadták el, a különleges jelentéstevő felszólítja a kormányt, hogy a törvény felülvizsgálatát egy nyílt, tisztességes és átlátható folyamat során, bírók és civil szervezetek bevonásával, a hazai és nemzetközi sztenderdek és a nemzetközi és regionális szervezetek (például a Velencei Bizottság) ajánlásainak figyelembevételével végezzék el. 

„A Velencei Bizottság után egy újabb független szakértő erősítette meg, amit hazai civil szervezetek, a többi között az Amnesty Magyarország is már több hónapja mond: súlyos veszély fenyegeti a bíróságok függetlenségét. A kormány láthatóan csak kozmetikai kezelésekre hajlandó, és mindenáron fenn akarja tartani a politikai befolyást a közigazgatási bíróságok felett – jelentette ki Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója. – Nagyon egyszerű, amit a kormánynak tennie kell: korlátozza érdemben a miniszter jogosítványait, erősítse a bírói önigazgatást, és maradjon távol a bíróságoktól, hogy azok szakmai és ne politikai szempontok szerint végezhessék a munkájukat.”