Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. április 24. Az év 114. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737570. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán féktelenül gyűlöli Brüsszelt

Orbán féktelenül gyűlöli Brüsszelt Orbán féktelenül gyűlöli Brüsszelt
Szelestey Lajos

A Fidesz sorsára jutott Strasbourgban a román kormánypárt, csak ellene az európai szociáldemokraták léptek fel a normák megsértése miatt. Orbán Viktor megsértődött Weberre, így minden ígérete ellenére egyáltalán nem fogja vissza magát az EU-ellenes retorikában, a Néppárt frakcióvezetője viszont harcot hirdet a populizmus ellen. Timmermans azon van, hogy az Európai Parlamentben a konzervatívok nélkül jöjjön létre életképes többség; az EPP helyzetét bonyolítja, hogy nem tudni, mi lesz a fideszes képviselőkkel.                                           

Yahoo/Bloomberg Alig egy hónappal az EP-választás előtt az európai szociáldemokraták a demokratikus normák körüli aggályok miatt befagyasztották kapcsolataikat a román kormánypárttal. Az EU élesen bírálja Bukarestet, amiért az igyekszik egérutat adni a visszaéléseken kapott szociáldemokrata vezetőknek, beleértve Dragneát, a párt elnökét, akit egy ügyben már jogerősen elítéltek, egy másik kapcsán pedig még folyik ellene a per.

Előzőleg az unió eljárást indított az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése miatt Magyarország, valamint Lengyelország ellen. Felvetődött, hogy csökkentsék a fejlesztési támogatásokat a vétkes államok esetében. A Néppárt a múlt hónapban felfüggesztette az illiberális Orbán vezette Fidesz tagságát, ezt követi most a szociáldemokraták hasonló lépése a román tagpárt ellen.

A frakció azt közölte, hogy a kirekesztés addig marad érvényben, amíg a román kormány nem bizonyítja elkötelezettségét a jogállam mellett, és nem követi a Bizottság ajánlásait. A cél az, hogy a baloldal ezáltal is több szavazathoz jusson a jövő hónapban esedékes választáson.

Die Welt Orbán féktelenül gyűlöli Brüsszelt és ezen az sem változtatott, hogy átmenetileg kitették az Európai Néppártból. Sőt, most állt rá csak igazán az EU-ellenes retorikára, noha pártja éppen egyfajta felfüggesztett büntetését tölti. A miniszterelnök éppen a kampány hajrájában visszaesőnek bizonyul, nyilvánvalóan gondosan mérlegelt számításból, miután sokak szerint a pártcsaládon belül kirobbant vitát egész jól megúszta. A politikust a jelek szerint nemigen érdekli az utolsó figyelmeztetésnek szánt retorzió. A párt egyik vezetője azt közölte egy háttérbeszélgetésen, hogy a választási hadjáratban bizonyosan nem fogják vissza magukat. Ezek után Weber nyíltan arról beszélt, hogy a magyar tagpárt repülni fog a frakcióból, ha továbbra is az unió ellen ágál.   

De nem eszik olyan forrón a kását! Az EPP befagyasztotta a viszályt a magyar féllel és így a választás utánra hagyta a rendezést. Ráadásul a döntő szót nem egyedül Weber mondja majd ki, de Budapesten nagy felháborodást keltett a politikus megjegyzése, amely szerint inkább nem lesz a Bizottság következő elnöke, ha csak a Fidesz támogatásával tudja elnyerni a posztot. Azaz a frakcióvezető és Orbán úgy küzd, mintha nem ugyanannak a pártszövetségnek volnának a tagjai. A magyar kormányfő nemrégiben azt fejtegette, hogy nem a Fidesznek kell bizonyítania, hol áll, hanem a konzervatív tábornak. Vagyis a retorika nem enyhül. És a Magyar Nemzet a héten már arról cikkezett, hogy a magyar pártnak fel kell lázadnia a Néppárt ellen.  

Der Standard Harcot hirdet a populizmus ellen Manfred Weber. A bajor politikus, aki Juncker székére pályázik, kifejtette: meg kell mutatni, hogy a populistáknak nincs érdemi válaszuk az igazán fontos kérdésekben, csupán az emberek félelmét lovagolják meg. Mint pl. Salvini, aki semmilyen receptet sem tud felmutatni a gazdasági bajok láttán. A frakcióvezető úgy folytatta, hogy az egész Brexit ébresztőt jelent az európaiak számára, mármint nehogy a demagógokat kövessék. Hiszen azok üres ígéretekkel a maguk javára fordították a népszavazást, majd hirtelen elhallgattak és semmit sem voltak képesek mondani a hogyan tovább?-ról. Az EU-nak azonban nem szabad kockáztatnia, hogy átcsapjon a földrészre a brit káosz. Hogy a képviselők többsége nemet mondjon Strasbourgban a kompromisszumokra, mert az az unió megtorpanásával lenne egyenlő, a következmények pedig igencsak kedvezőtlenek volnának minden polgár számára.

Weber nem tartja jó ötletnek, hogy a britek részt vegyenek az EP-választáson, hiszen beleszólnának a szervezet jövőjébe, miközben éppen kilépnek. Azonban a rendezetlen kiválást mindenképpen kerülendőnek tartja, de reméli, hogy May és Corbyn már a közeli napokban egyezségre jut, és akkor nem kell a szigetország lakosait az urnákhoz hívni. A migrációs kérdés rendezését magához vonná, ha ő kerülne a Bizottság élére, mert ez az az ügy, amely minden államot érint, amelyet egyetlen kormány sem képes egymaga rendezni. A megoldásból minden országnak ki kell vennie a részét, fűzte hozzá.

Financial Times Az európai szociáldemokraták bizottsági elnökjelöltje fel akarja rúgni azt a hallgatólagos szabályt, hogy Strasbourgban mostanáig mindig a Néppárt közreműködésével alakítottak ki működőképes többséget. Timmermans most inkább a progresszív erők szövetségét próbálja tető alá hozni, az cserében támogatná Juncker utódjaként, egyidejűleg azonban felbomlana a két nagy pártcsalád koalíciója, amely 40 éven át meghatározta az események menetét Strasbourgban. A középbal hónapokon át a közelgő választások nagy vesztesének látszott, ám a jelek szerint a Brexit – más tényezőkkel együtt – a javára fordítja a dolgokat.

A legutóbbi felmérés szerint a brit Munkáspárt látványosan előretörhet a májusi választáson, és így csökken a pártcsalád hátránya az EPP-hez képest. Ráadásul a konzervatívoknál jelenleg nem lehet tudni, mi lesz a Fidesz 12–13 képviselőjével. Ezért Timmermans változtathat az eddigi renden. Ő maga azt mondja, az európai demokráciának jót tenne, ha egyetlen párt sem lenne nélkülözhetetlen. Annál is inkább, mert szerinte a Néppárt jobbra, az identitás-politika felé tolódik el és az megnehezíti a szövetséget. Ezért ő inkább a Macron-féle En Marche, a liberálisok, a zöldek és a radikális baloldal egy része felé tapogatózik, a „haladó és fenntartható értékek” alapján. Úgy fogalmaz: nem biztos, hogy beválik az elképzelése, de mindenképpen megkísérli azt keresztülvinni.

Bloomberg Hirtelen fontossá vált az egyébként unalomba fulladó európai választás, mert az egyfajta népszavazás lesz az EU egész eddigi 60 évéről, az értékekről és politikáról. Eredménye kihat más uniós intézményekre, valamint a tagállamok politikájára is. A szervezet szerepe sok országban a belpolitikát is uralja napjainkban. Különleges figyelem övezi a Salvini, illetve Le Pen vezette euroszkeptikus frakciót, mármint hogy ki tudják-e szélesíteni a bázisukat. Az olasz politikus nemrégiben potenciális partnerként tárgyalt a Fidesszel, továbbá a lengyel PiS-szel. Ám ezek az erők általában megosztottak és nem képes egy csoportba tömörülni. Ezzel együtt többnyire már nem követelik az integráció felszámolását, inkább arról beszélnek, hogy Brüsszelt meg kell fékezni.

The Washington Post A Brexittel összefüggő zűrzavar ellenére az unió belülről erősebb lett. Így látja a helyzetet Kathleen McNamara, a Georgetown-i Egyetem professzora, aki vendégkommentárjában rámutat, hogy közvetlenül a brit népszavazás után az előjelek még egészen másra utaltak. Hiszen attól lehetett tartani, hogy más államokban is követik a példát populista, euroszkeptikus körök, amit csak tetézett az euroövezet elnyúló válsága, a migrációs roham és az EU erélytelen válasza a liberális normák és a jogállam lebontására Magyarországon, illetve Lengyelországban. Úgy tűnt, hogy elérkezett az idő, tehát, hogy újra nemzeti kézbe vegyék az európai politikát. Sőt, nem lehetett kizárni, hogy bedől az egész uniós terv.

Ám a közösség képes volt egységesen fellépni és a felmérések tanúsága szerint a polgárok közül egyre többen támogatják. A populista pártok most már nem a kiválásról, hanem arról értekeznek, hogy belülről kell megreformálni az EU-t. A politikát immár összeurópai politikai mozgalom keretében igyekeznek újjászervezni. A kedvező fejleményeknek három okuk van:

1. A brit példa igencsak riasztóan hatott a többiekre. 2. A Brexit segített az EU-nak, hogy az megszilárdítsa tekintélyét. 3. Az uniónak megvan a maga társadalmi összetartó ereje és a válságok csak növelik.

The Washington Post A megválasztott szlovák elnök asszony annak bizonyítékát látja sikerében, hogy a térségen belül a magyaroknál és a lengyeleknél erősödik ugyan a populizmus és a nacionalizmus, a sikerhez mégsem kell populista nyelvet használni, illetve manipulációs célokból a félelemre és a fenyegetésre építeni. Čaputová az interjúban elmondta, hogy folyamatosan azt vágták a fejéhez: zsidó bankárok, illetve Soros bábja, ám a stábja megfelelő megjegyzések kíséretében közzétette ezeket a vádakat. A politikus megerősítette, hogy a kettős újságíró-gyilkosság hatására szánta el magát az indulásra. Most arra törekszik, hogy javítsa az emberek rossz véleményét a politikáról, hogy helyreállítsa a bizalmat, mert akkor a szélsőségesek és populisták nem tudnak győzni a jövő tavaszi parlamenti választáson.

Egyik fő feladatának tekinti a jogállam és az igazságszolgáltatás rendszerszintű megváltoztatását, azon belül is elsősorban az ügyészég és a rendőrség politikai befolyástól mentes munkáját. Bízik abban, hogy új politikai erők törnek előre, módosul a hatalom felosztása. A leendő államfő azt is elmondta, hogy győzelme éjszakáján azért mondott köszönetet a nemzeti kisebbségek nyelvein, így magyarul is, mert ily módon is jelezni igyekezett, hogy az ország összes polgárának elnöke kíván lenni. A sokszínűség nem gyengít ugyanis, hanem gazdagít. A kérdés egyébként az volt, hogy a térségben Orbán Viktor és sokan mások megosztásra használják a nemzetiségi kérdést.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.