Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2019. július 20. Az év 201. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737657. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A CEU nem, iráni egyetem kell Orbánéknak

A CEU nem, iráni egyetem kell Orbánéknak A CEU nem, iráni egyetem kell Orbánéknak

Vezető hírré lépett elő az Élet Menete a nemzetközi sajtóban. A BBC szerint is Európa legnagyobb, az antiszemitizmus ellen küzdők menete a budapesti, ami a holokauszt magyarországi áldozatainak emléket állítva rendez meg csaknem két évtized óta az erre a célra létrejött alapítvány.

A BBC portálján megjelent Reuters-fotók az Élet Menetéről.

Skóciából érkeztek az Élet menete idei díszvendégei, mert a magyarországi zsidók elhurcolásának 75. évfordulóján a skót presbiteriánus Jane Heiningre (is) emlékeztek. A II. világháború utolsó évében magyar zsidó gyerekeket juttatott ki Angliába a skót misszió legalább 10 évet Magyarországon élt tagja, és keresztény létére Auschwitzban kellett meghalnia azért, mert emberéleteket mentett.

Vajon a nacionalizmus forradalmát hozza az idei uniós választás? – A Neue Zürcher Zeitung úgy látja, hogy egyrészt a Brexit körüli káosz, ami egyébként egyre inkább az újabb népszavazás irányába tendál – elvette a 27 tagállam kedvét a kilépéstől. Másrészt viszont az is biztosnak látszik, hogy veszít támogatottságából az Európai Néppárt. Még 1999-ben a szavazatok kétharmadát tudhatta maga mögött, 2014-re a támogatók száma csaknem megfeleződött, mostanra pedig már valószínűleg nem lesz többségben – így a svájci lap elemzése. Sőt a brüsszeli kávézókban azt is beszélik, hogy az EPP maga is kettészakad még addig.

Az is világos, hogy Orbánnal már nem akarnak különösebben foglalkozni májusig, utána azonban elképzelhető, hogy Orbán kilép és összeáll az euroszkeptikusokkal. A jelen felmérései szerint ez a tábor 35%-os támogatottságra számíthat. Noha – ezt ne feledjük! – sem a lengyel Jog és az Igazságosság pártja, sem Orbán Viktor pártja egyelőre nem kötelezte el magát a Salvini vezette nacionalistáknak. Egyelőre még az összhang is kérdéses köztük, amire csak egy példa: az osztrák Szabadságpárt a családtámogatást meg akarja vonni a bevándorlók gyerekeitől, ezt viszont nem tűri a Fidesz. Egy már ma is biztosnak látszik, többségben lesznek az Európa-pártiak.

Petro Porosenko ukrán elnök kész akár magyarul is megtanulni, ha erre szükség lenne – ezt mondta az olimpiai stadionban zajlott elnökjelölti vitán, amelyre azonban az ellenfele, a humorista Zelenszkij nem is ment el – adja hírül a 112UA ukrán blogportál. Elmondta, Odessza azon részén született, ahol a bolgár kisebbségek élnek, így megtanult bolgárul is, az egyetemen pedig lengyelül, és az orosz mellett angolul is beszél. A nyelvtörvény bevezetését 2023-ra ígérte, és kiemelte, a magyar gyerekek érdeke is, hogy ha Ukrajnában akarnak dolgozni, akkor ukránul is tudniuk kell. Nem mellesleg hozzátette, szinte biztos abban, hogy Magyarország végül támogatni fogja Ukrajna uniós tagságát.

Szintén ez a portál, illetve a Munkachevo.net arról számol be, hogy a nyíregyházi bíróságon 12 ukrán állampolgárt ítéltek 2–10 év felfüggesztett szabadságvesztésre, mert magyar állampolgársághoz szükséges iratokat hamisítottak, kettő közülük súlyosabb büntetést kapott, mert egyszerre használta a magyar és az ukrán útlevelét. Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot. További 39 személyt hasonló okokból pénzbírsággal sújtottak.

A horvátországi Dubrovnikban találkozott a kínai miniszterelnök Orbán Viktorral, ahol egyrészt a két ország 70 éves múltra visszatekintő kapcsolatát méltatták, illetve a kínai kormányfő úgy fogalmazott, hogy politikai egyetértés és a kölcsönös bizalom alapján fogják építeni a két ország jövőjét is – számol be az angol nyelvű kínai állami hírügynökség, az ecns.cn portál. A kelet-európai országok és Kína gazdasági fórumán elmondta azt is, hogy Kína továbbra is támogatja a Belgrád–Budapest vasútvonal építését, befogadója a kiváló minőségi magyar mezőgazdasági termékeknek, és nyilvános közbeszerzési eljárásokon való részvételre biztatta a kínai befektetőket.

A The New York Times a konferencia kapcsán sorra veszi azokat a kelet-európai országokat, amelyek nyitnak Kína felé – az elsők között volt 2010-ben Orbán Viktor annak a reményében, hogy ha Brüsszel nem ad pénzt, akkor Kínából még jöhet. Ezek az országok rendre euroszkeptikusak. Az elemzés megjegyzi azt is, hogy míg a kínai kormányfő politikáját, az „egy Kína” elvét elfogadják az európai partnerországok, addig Kína nem ismeri el az „egy/egységes Európa” politikát és az egységes uniós piacot. 

Az iráni és magyar egyetemek együttműködéséről fognak tárgyalni az iráni és magyar rektorok iráni konferenciáján a Yazd Egyetemen április végén, amelyen a budapesti külügyminisztérium is képviselteti magát – tudható a MENAFN-ből, a közel-keleti pénzügyi folyóiratból.