Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. augusztus 25. Az év 237. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737693. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Fókuszban a norvégok – holnap nyit a Budapesti Könyvfesztivál

Fókuszban a norvégok – holnap nyit a Budapesti Könyvfesztivál
Toronyi Attila

Csütörtöktől (április 25-től) vasárnapig várja látogatóit a budai Millennárison a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Az immár 26. könyves rendezvényen huszonnégy ország képviselteti magát, s az idei díszvendég-író a norvég Karl Ove Knausgård lesz. (Nyitó képünk forrása: bookfestival.hu)

Tetemes számú, 145 kiállító fogadja a három és fél nap alatt a közönséget, s – mint az előző alkalmakkor is – lesznek író–olvasó-találkozók, könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, koncertek és kiállítások. Összesen csaknem 400 eseményt ölel föl a kínálat, amely minden korosztály igényeit kielégíti. A gyermekkönyv-kiadók reményei szerint a fiatalok ráébredhetnek az olvasás szeretetére. Lesz a többi között mesemondás, koncert és közös éneklés, felolvasószínház, játszóház, gyermekfoglalkoztató a Gyerek(b)irodalomban, amely az idén a Nemzeti Táncszínház épületének előcsarnokában kap helyet.

Huszonöt évvel ezelőtt alapította meg – az akkori főpolgármester támogatásával – a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a Budapest Nagydíjat. Az időközben egy-egy külföldi írónak odaítélhető legrangosabb elismerést 2019-ben a kortársi északi irodalom nemzetközileg nagyra becsült alkotója, Karl Ove Knausgård veheti át. Ez alkalomból az ötvenéves norvég író hatkötetes önéletrajzi („autofikciós”) alkotásának első három darabja után most a negyedik részt jelentette meg a Magvető.

Norvégia 2012 után immár második alkalommal nyerte el díszvendégi státust, s a véletlen egybeesésnek köszönhetően a skandináv ország az idén Majna-Frankfurtban is díszvendég lehet. Olaf Berstad norvég nagykövet a könyvfesztivál beharangozóján elmondta: Magyarországhoz hasonlóan hazájában is nagy megbecsülésnek örvend a nyomtatott szó. A lakosság 88 százaléka évente legalább egy könyvet elolvas, és a könyvtárak is igen látogatottak.

A budapesti díszvendégség rendezvényei között kiemelt figyelmet érdemel a megemlékezés a finnugor nyelvrokonság 250 évvel ezelőtti megalapítójára. Sajnovics János 1769-ben fordult meg Vardø szigetén, ahol felfigyelt a lapp és a magyar nyelv hangzásának, hanglejtésének hasonlóságaira, s elindította nyelvünk eredetének tudományos kutatását. A kerekasztal-beszélgetésen nyelvészek, történészek méltatják a jezsuita szerzetes tevékenységét. (Szó sincs tehát türk-rokonságról, miként azt manapság a keletre – meglehetősen kétes eredményekkel – nyitó kormányzat melldöngetve emlegeti. – a szerk.)

Gregersen Gudbrand norvég ácsmester viszont az 1880-as években települt át az Osztrák–Magyar Monarchia területére, ahol sikeres építési vállalkozóvá vált. Egyebek mellett a Budapesti Nemzeti Színház ácsmunkálataiban vett részt, illetve közreműködött Szeged újjáépítésében is az 1879-i árvíz után. Munkásságáról pénteken beszélget Búza Péter várostörténész és Gönczi Ambrus történész-muzeológus.

A Könyvfesztivált csütörtökön (április 25-én) délután három órakor Romsics Ignác történész nyitja meg, melyet Frank Rossavik, norvég író-újságíró, a Fritt Ord Alapítvány kuratóriumi tagjának köszöntője követ.

A programokról az érdeklődők ITT tájékozódhatnak.