Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. május 24. Az év 144. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737600. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország fegyverkezik: megfelelési kényszer Trumpnak

Magyarország fegyverkezik: megfelelési kényszer Trumpnak Magyarország fegyverkezik: megfelelési kényszer Trumpnak

Csak a szabadság nyújthat segítséget a populizmus ellen – írja a tekintélyes, konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent vendégkommentárjában Clemens Fuest, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke, a müncheni egyetem gazdaságtudományi központjának az igazgatója. Kifejti, hogy a gazdasági problémákra adott populista válaszok csak tovább rontanak a helyzeten. Szerinte mostanság a gazdasági és társadalmi rend fontos alapelveit érik támadások. Ilyen, megtámadott alapelv, illetve célkitűzés a szabad világkereskedelem, a verseny és a piacgazdaság, a magántulajdon védelme, továbbá az európai integráció és a pluralizmus.

Még a francia és a német kormánynál is érzékelhető a piaci verseny gyengítésére irányuló szándék, a helyes utat azonban a szabadságon alapuló gazdaságpolitika jelenti. Azon populisták sorából, akik ma az említett fontos alaptételek ellen támadnak, Fuest kiemeli Donald Trump amerikai elnököt, az olasz Északi Liga, illetve Öt Csillag Mozgalom nevű pártot, Lengyelország és Magyarország befolyásos politikusait, illetve a francia Marine Le Pent.

A populista politikáról megállapítja, hogy annak jelenleg nincs tűpontos definíciója, de segítségül lehet hívni a Duden értelmező szótárt, amely szerint a populizmus az alkalmi lehetőségeket megragadó, népközeli, gyakran demagóg politika, amelynek az a célja, hogy a politikai helyzet drámaiként való beállítása révén elnyerje a tömegek jóindulatát.

Hollandia, Franciaországgal együtt, kemény feltételeket kíván szabni azoknak az országoknak, amelyek uniós költségvetési támogatásban részesülnek – ismerteti a londoni Financial Times Wopke Hoekstra holland pénzügyminiszter nyilatkozatát. A miniszter ilyen, uniós forrásokból részesülő országként kiemelten említi Lengyel- és Magyarországot, és úgy vélekedik, hogy a pénzmegvonáson túl a határokon való szabad átjárás jogát is el kell venni azoktól az országoktól, amelyek aláássák a jogállamiságot, illetve amelyek nem vesznek részt a közös migrációs politika érvényesítésében. „Ha Európa az értékek közössége, akkor ezen a területen is következményeket kell fűzni a kudarchoz. Nem fogadhatjuk el, hogy egyes országok húzd meg, ereszd meg játékot játsszanak mindazzal, ami becsesnek számít Európa szemében” – fogalmaz Hoekstra. Az unió előtt álló főbb kihívások közül a holland pénzügyi tárcavezető kiemeli az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, az EU védelmi együttműködésének a fejlesztését, valamint a külső határok megerősítését.

Hoekstra kitér arra is, hogy az Európai Uniónak tükörbe kell néznie, és el kell gondolkodnia azon, miként lehetséges az, hogy nem képes magához vonzani, rábírni a belépésre olyan gazdag európai államokat, mint Norvégia vagy Svájc, hogy Dánia, illetve Svédország távol tartja magát az euró-övezettől, nem is beszélve az EU-ból kilépni szándékozó Nagy-Britanniáról. A leggazdagabbak távolságtartása akár az EU összeomlásának a veszélyét is magában hordozza a miniszter szerint.

Wopke Hoekstrát – írja a Financial Times – a pénzügyi héják között tartják számon az unióban. Erős bírálatot kapott Párizstól, amiért élére állt annak a szövetségnek, amely nagyobb fokú nemzeti felelősségérzetet követel a tagállamoktól az adósság és a deficit kérdését illetően. E szövetségnek tagja több kisebb euró-övezeti tagország, így Írország és a balti államok, továbbá az eurót elutasító Dánia és Svédország. Hollandia ellenzi olyan finanszírozási eszközök megteremtését, amelyek az euró-övezet botladozó gazdaságainak a kisegítését céloznák. Karcsúbb uniós költségvetést és különböző szabályozásokkal kevésbé terhelt egységes piacot akar.

Hoekstra azonban tagadja, hogy a britek várható távozásával országa kívánná átvenni azt a szerepkört, amely nemet mond minden további uniós integrációs tervre. Országa – állítja a miniszter – építő szerepet kíván játszani, miközben elvárja, hogy a tagországok tartsák magukat a korábban elért megállapodásokhoz és közös értékekhez.

A svájci Neue Zürcher Zeitung az utóbbi időszak nagy figyelmet keltő magyar fegyverbeszerzéseiről közöl terjedelmes beszámolót. Negyvennégy új Leopard páncélos, 24 modern német páncéltörő ágyú, 36 harci helikopter, új, Samoc típusú légvédelmi rendszer az Airbustól, valamint amerikai légvédelmi rakéták beszerzéséről szóló bejelentés – a magyar bevásárló-lista a lap szerint az elmúlt év dereka óta meglehetősen hosszú, és mély benyomást kelt. Magyarország nincs egyedül ezzel: a térség NATO-tagállamai sorra növelik katonai kiadásaikat, igyekezvén eleget tenni Donald Trump amerikai elnök felszólításainak, és felelős partnernek kívánnak mutatkozni a védelemről való gondoskodást illetően.