Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. május 24. Az év 144. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737600. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarországra mélyen befészkelték magukat az orosz titkosszolgálatok

Magyarországra mélyen befészkelték magukat az orosz titkosszolgálatok Magyarországra mélyen befészkelték magukat az orosz titkosszolgálatok

Súlyos tévedésnek tartja a The Washington Post vendégkommentátora Orbán Viktor Fehér Ház-i meghívását. A magyar miniszterelnököt hétfőn fogadja az amerikai elnök. Rob Berschinski, aki az Obama-kormányzat alatt a demokrácia és az emberi jogok kérdéskörében illetékes helyettes államtitkár volt a washingtoni külügyminisztériumban, most pedig egyebek közt a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézetének a munkatársa, azt írja véleménycikkében:

Orbán Viktor a maga autoriter kormányzása során sok mindent ténylegesen meg is valósított abból, amiről Donald Trump legfeljebb csak Twitter-bejegyzéseket tud közzétenni – így például teljesen átírta a magyar alkotmányt. De a meghívás – hangsúlyozza Berschinski – nem csupán azért helytelen, mert Orbán lebontotta saját hazájában a demokrácia intézményrendszerét, hanem azért is, mert veszélyesnek tekintik az euro-atlanti biztonságra nézve. A kommentátor utal azokra a véleményekre, amelyek szerint Magyarországra mélyen befészkelték magukat az orosz titkosszolgálatok, és Budapest az oroszok számára trójai faló a NATO-n belül.

Üresen konganak Európa ígéretei, a nagyszebeni EU-csúcson is ott kísértettek a korábbi kudarcok – ezzel a nem túl felemelő érzeteket keltő megállapítással vezeti be a Bloomberg a tegnapi rendezvényt.  Az amerikai hírügynökség szerint a résztvevők bátor tekintettel igyekeztek szembenézni azzal, hogy kollektíve csődöt mondtak egy sor kulcskérdésben, és újólag hitet tettek a közösség egysége mellett, miközben folytatták az előkészületeket az Egyesült Királyságnak az unióból való távozására.

Az úgynevezett nagyszebeni nyilatkozatban kifejezésre juttatták elszántságukat a demokrácia és a jogállam megvédése mellett, az viszont kérdéses, hogy mindannyian ugyanazt értették ez alatt. Lengyelországot, Magyarországot és Romániát – írja a Bloomberg – a demokratikus normák aláásásával vádolják, ám a szankciós eljárás közben felvetődő politikai akadályok miatt az unió mindeddig képtelennek bizonyult arra, hogy ezeket a tagállamokat visszaterelje a karámba. A hírügynökségi beszámoló azt is kiemeli, hogy az uniós vezetők, miközben a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett emelik fel szavukat, nem tudják teljesíteni Iránnak tett azt az ígéretüket, hogy segítségére sietnek az újra bevezetett amerikai szankciókkal szemben. Ugyancsak a 27-ek üres ígéretei közé sorolja a Bloomberg azt a kijelentést, hogy jóban-rosszban szolidaritást kívánnak gyakorolni egymás iránt, miközben Olasz- és Görögország arra panaszkodik, hogy nem kap elég támogatást a partnerektől a migráció ügyében.

Az amerikai hírügynökség ezúttal bizonyos mértékig jóslásra is vállalkozik, amikor azt írja: az unióra váró kihívások e hó végén fognak tetőzni, amikor az európai parlamenti választásokon az előrejelzések szerint a populista erők megnövekedő támogatottsági hulláma hátráltatni fogja a döntéshozatali folyamatokat, akadályozhatja a megállapodást abban, hogy kik töltsék be a kulcsfontosságú uniós tisztségeket.

Mit kell tennie Európának a túlélésért? – kérdi terjedelmes cikkében a Die Welt című, nagy példányszámú hamburgi lap brüsszeli tudósítója. Christoph Schiltz szerint Európa mély bizalmi válságba süllyedt. Porlad az országok közötti szolidaritás, és egyes kormányok mindinkább megkérdőjelezik az alapokat jelentő közös értékeket. Ezen öt intézkedéssel lehetne segíteni, javítani az unió fittségét – vélekedik.

Először is okosabban kellene elosztani az uniós pénzeket, szigorúan összehúzni a kiadások összesen 70 százalékát kitevő mezőgazdasági, illetve strukturális támogatásokat, többet kellene költeni például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokra.

Másodszor az Európai Bizottságtól elkülönülő, független testületet kellene létrehozni arra, hogy megbüntessék az unós szabályok megszegőit, legyen szó akár a deficitlimitekről, akár a menekültekkel kapcsolatos közös politikában való részvételről.

Harmadszor véget kellene vetni a különféle részérdekek képviseletére létrejött országcsoportok, klubok, így a visegrádiak vagy a mediterrán csoport lobbitevékenységének.

Negyedszer közös migrációs rendszert kellene alkotni az egész unió számára, amelyben nagyvonalú támogatást kapnak azok a országok, amelyek menedékkérőket fogadnak be.

Végül pedig a külpolitikai kérdésekben fel kellene számolni az egyhangúság megkövetelését a döntéshozatal közben, avégett, hogy az Európai Unió megfelelő szerepet tudjon játszani a világpolitika színpadán – legalábbis ezt a receptet kínálja a kontinensnek a Die Welt.