Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. május 24. Az év 144. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737600. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az energiahatékonyság ösztönzésével elkerülhető a klímakatasztrófa

Az energiahatékonyság ösztönzésével elkerülhető a klímakatasztrófa
Infovilág

Gyorsuló ütemben növekszik a világméretű szén-dioxid-koncentráció légkörben, tavaly már elérte a 410 ppm-et (részecskeszám-koncentrációt). Bár az EU tagállamaiban tavaly sikerült csökkenteni a CO2-kibocsátást, az összkép tragikus. Ahhoz, hogy 2°C fok alatt legyen tartható a Föld légkörének felmelegedése, a koncentráció nem haladhatja meg a 450 ppm-t. Az energiahatékonyság ösztönzése elengedhetetlen része a klímaváltozás hatásai enyhítésének. (llusztráció: https://www.europeanfiles.eu/climate/putting-energy-efficiency-first-key-competitive-energy-transition)

Naponta olvashatók egyre rémisztőbb adatok arról, hogy a fosszilisenergia-felhasználás következtében is növekvő szén-dioxid-koncentráció milyen gyorsan emelkedik a légkörben. Hat évvel ezelőtt, 2013 májusában léptük át CO2-koncentrációban a 400 ppm (part per million CO2)-es szintet, tavaly pedig a 410 ppm-et. Ha azt szeretné az emberiség, hogy 2 Celsius-fok alatt maradjon a Földön az átlagos hőmérséklet emelkedése, akkor a szén-dioxid koncentrációjának 450 ppm alatt kellene maradnia.
Az energiahatékonyság javítása nemcsak a fenntartható energiagazdálkodás első lépése, hanem elengedhetetlen annak a klímakatasztrófának a kezelésében is, ami felé egyre nagyobb sebességgel száguldunk. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) készített egy – a globális felmelegedés 2°C alatt tartása végett kivitelezhető – forgatókönyvet[1], mely a gazdasági növekedés visszafogása nélkül képes a világméretű felmelegedés megfékezésére. Ez egy több összetevőből álló mixre alapul, melynek jelentős részét, 44 százalékát az energiahatékonyság javítása adja. A mix fontos összetevői még a megújulók arányának növelése, a nem hatékony szénerőművek leállítása vagy épp a fosszilis energiahordozók állami támogatásának megreformálása.

Megvalósításában minden szereplőnek részt kell vállalnia: az államnak, a vállalatoknak és az egyéneknek egyaránt. Lakásunk, házunk energiafogyasztásának csökkentése energetikai korszerűsítéssel nagymértékben hozzá tud ehhez a célhoz járulni. Egy 1970-ben, az akkori építési előírások szerint épült családi ház évente korszerűsítés híján egy négyzetméterre számítva kb. 60 kilogramm CO2-t bocsát ki korszerűsítés híján. Egy 2000-ben épült ház mintegy 40 kilogrammot, egy új energetikai előírások szerint épült modern ház ennek töredékét, mindössze 2-3 kilogrammot.

A nemzeti energia- és klímatervek (NEKT) egységes elvek szerint, egységes formában készülnek az Európai Unió tagállamaiban, és tartalmazzák azokat a stratégiai fontosságú dokumentumokat, melyek a fenntartható tagállami klíma- és energiapályát mutatják be 2030-ig. A NEKT-ek rendeltetése az, hogy követhető és számon kérhető módon teljesüljenek az egyes országok, valamint az Európai Unió közös 2030-i célkitűzései.
 
A napokban nyilvánosságra hozott magyar NEKT-tervezet energiahatékonysági dimenziója most még nem tükrözi sem a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) által javasolt utat, sem az energiahatékonysági irányelvben is megfogalmazott „Energy Efficiency First” alapelvet.[2] Holott az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, azaz növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék. Így az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye.
 
Az American Council for Energy Efficient Economy (ACEEE) két fontos összefüggésre is felhívta már a figyelmet. Az első, hogy új áramtermelő kapacitások a legolcsóbban nem új erőművekkel, hanem a hatékonyság növelésével biztosíthatók: energiahatékonysági beruházásokkal, megtakarítási intézkedésekkel 1 kWó áram „kitermelése” átlagosan 3 centbe kerül, erőműben viszont kétszer-háromszor ennyi. Ehhez hozzáadódik még, hogy az energiahatékonyság növelése révén kevesebb új erőműre van szükség, így látványosan csökken a környezeti terhelés is[3]. Azaz: olcsóbb előbb energia-megtakarítást elérni, majd a csökkentett fogyasztáshoz méretezni az energiatermelést, bármilyen energiaforrásról van is szó.

A másik fontos összefüggés, melyet az ACEEE kiemelt, hogy a megújulók részaránya energiaforrások közötti emelésének szintén egyik legjobb és gazdaságos módszere, ha előbb az össz-fogyasztást csökkentjük, hiszen ezáltal a szükséges, elvárt megújuló részarány is könnyebben, alacsonyabb költséggel teljesíthető.[4] Emellett javítja a globális életminőséget is (pl. a levegőszennyezés csökkentésével, vagy a jobb, egészségesebb épületek révén). Nem utolsó sorban pedig hozzájárul az egyes országok klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

[1] IEA Market Report Series: Energy Efficiency 2018

[2] Energy Efficiency First” Principle lényege, hogy előbb csökkenteni kell az energia-felhasználást és utána a már csökkentett fogyasztáshoz méretezni az energiatermelő  kapacitásokat.

[3] Energy Efficiency as a Resource

[4] Magyarországon pont ennek ellentéte valósult meg: a lakossági fűtés miatt elvégzett 2017 évi statisztikai korrekciók következtében nem 154, hanem 167 Petajoule megtakarítást kell elérni.